Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-04-26 / 16. szám

MOZAIK 2009. április 2í SZEKSZÁRDI WM fi M llillli iH Ilit Feltárul a gombák rejtett világa Gombametszetek mikroszkóp alatti tanulmányozására is van lehetőség ■ A nemzetközi hírű tudós temetésén sem a város, sem az akadémia nem képviseltette magát. Ez a szo­morú adalék is elhangzott egy hétfői kiállítás-megnyi­tón, a Babits Mihály Művelődési Ház üvegtermében. Pálfalvi György, a Magyar Gombász című folyóirat fő­szerkesztő-helyettese méltatta a 150 éve Szekszárdon született Hollós László munkásságát A gombák vilá­ga című tárlaton. Hollós elsősorban a gombákkal, azon belül a föld alatti gombákkal kapcsolatos kutatásairól, publiká­cióiról ismert világszerte. Mintegy 480 gombafajt írt le, könyveit maga illusztrálta. Élete derekán a kecskeméti főreáliskola tanára volt, később vissza­tért Szekszárdra. Gyűjtött növényeket, lepkéket és érmeket is. Az április 30-ig megtekinthető kiállításon, a drez­dai művészeti főiskola magyartanára, Aquin fémből készült gombaszobrai, és Zsoldos Márton gombák­kal kapcsolatos grafikái, festményei is láthatók. A gyerekekre, a témával kapcsolatos kirakó- és társasjátékok várnak, továbbá lehetőségük van kü­lönféle gombametszetek mikroszkóp alatti tanul­mányozására. W. G. *** A Hollós-László emlékév következő eseménye: Május 1., péntek, 10 óra: Ismerkedés a pörbölyi arborétum őshonos növénygyűjteményével Helyszín: Ökoturisztikai Központ, Pörböly. Információ: Szatmáriné Sükösdi Julianna (Ge­menc Zrt.), telefon: 30/740-3747. Nem mások ellen, hanem önmagukért Hétfőn este a Léleképítő előadás-sorozat keretébei dr. Tóth Csaba Attila vendégei Szentesi Zöldi Lászl újságíró, szerkesztő-riporter és Dippokl Pál űjságírc író, a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettesei voltai Az előadók közéleti, politikai és magánéleti élmt nyeiket osztották meg a teltházas est közönségévé A hétfői Léleképítő népes publikuma megk pődve és némi csalódottsággal vehette tudomásu hogy az előzetesen meghirdetettekkel ellentétbe! nem Bayer Zsolt újságírót hallgathatja az orosz cí ti család történetének fordulatairól, hanem a Mi gyár Hírlap két főszerkesztő-helyettesét, Szentes Zöldi László egykori Panoráma-riportert é Dippokl Pált, a Hitel folyóirat korábbi szerkesztő jét, amint saját élettörténetük morzsáiból szemes getve előadásszerűséget rögtönöznek. Az est alat szinte folyamatos volt az érkezők és a távozói okozta zaj és zavar - részben a vendégek személyt részben egy, a kezdési időponttal kapcsolatos, té vés információ okán. Hozzá kell tennünk: maga a alkalom és a két előadó többre volt érdemes... Szentesi Zöldi többek között írországi élménye írói mesélt, vázolva a magyarság és az írek közti ha sonlóságokat és eltéréseket, szigetországi barátji szavaival rámutatva, hogy a határainkon kívülri szakadt magyarságnak nem muszáj harcolnia x anyanyelvéért és az iskoláiért; ám ha nem teszi azon sem csodálkozhat, ha pár évtized múltán ma gyárul egy szót sem fog kiejteni. Dippold társa szó noki képességei mögött messze elmaradva, olyko: a szavakat keresgélve sorolta emléktöredékeit, fel elevenítve egyebek mellett a rendszerváltás idősza kának nagyjait. Az előadók hangsúlyozták: den gedhetetlen a magyarságunk felvállalása és ápolása Nem mások ellen, hanem önmagunkért. Kosztolány Nyelvünk a logikára épül? ,A vasút már megvan, csak a megálló­kat, s a sebességet nem tudjuk még!” - mutatott rá a magyar nyelv működé­se alapelveinek újszerű kutatásaira a Clevelandtől Svédországig elismert író, költő, műfordító, ősnyelvkutató Kiss Dénes szekszárdi előadásán. Az író elmondta, nyelvünk alapja egyértelműen a logikára és a matema­tikai rendszerekre épül, s a világ leg­korábban beszélt nyelvei közé tarto­zik. A kutató úgy látja, a magyar alig kölcsönzött más nyelvekből szavakat, mint ahogy azt a hivatalos Történeti Etimológiai Szótárunk állítja. Leszö­gezte: a magyar szavak szerkezete cso­dálatra méltóan a világ minden táján fellelhető. A kecsuák, az Andokban élő inka indiánok utódainál a nyelv ugyanúgy ragozó, mint nálunk, s dala­ik pentaton dallamokból állnak. Több mint 200 ezer rendszerezett népdallal miénk a világ legnagyobb dallamgyűjteménye. Az ősi dallamok az emberiség életében mindig fontos helyet foglaltak el hiszen többek kö­zött bennük van a csillagokról alko­tott értelem, valamint, hogy a világgal milyen kapcsolatban állt az adott kor embere. A magyar nyelv vagy egyenes leszár­mazottja egy ősi nyelvnek, vagy maga az ősi nyelv - vélekedett Kiss Dénes. Szavaink mélyebb értelműek látszóla­gos jelentésüknél A szakember erre a „fázom” szót hozta példaként, melyről mindenkinek a hidegérzet jut elsőként eszébe, pedig mögötte legalább ezer­éves gyakorlatiasság búvik meg. A fá­zik, fázom kifejezés maga a „fa után né­zés” cselevéséből ered, benne a „fa ke­resése" rejlik, mely a tűz ismerete óta alapvető szükséglet volt. Csupán ná­lunk őrzik a szavak az ősi tapasztalat, a valóság elemeit. Például a „fej”, mely­ből ered a főnök, fejedelem kifejezés. Nyelvünkben minden jelentésnek oka van, s ez működő ok-okozati folya­matosságot mutat, melyben a termé­szeti törvények érvényesülnek. Belső matematikai rendszerek működnek, melyek egyetlen más nyelvben sem ta­lálhatóak meg. Ez a nyelv az agyműkö­dés párhuzamos valója, és kapcsolat- rendszereivel rámutat, mi történik agyunkban. Nyelvünk válasz a világ­nak, mely a különböző ingerekre ér­kezik, melynél jobb technikát adat­közlésre nem találtak ki. Gyimóthy Levente Bronzdiplomás a Gárdonyi A Gárdonyi kórus a Művészetek Palotájában A Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Refor­mátus Együttes eddig elért hazai és nemzetközi eredményei alapján a kö­zelmúltban a 12. Budapesti Nemzetkö­zi Kórusversenyen szerepelt. ■ Az énekkar vegyes kategóriában in­dult, ahol a versenykiírás szerint há­rom különböző korszak szerzőjétől származó alkotást szólaltatott meg. A Gárdonyi kórus a romantika időszaká­ból Mendelssohn: Jagdlied című kom­pozícióját, a bécsi klasszika időszaká­ból Mozart: Laudate Dominum című művét mutatta be - szólót énekelt Tillai Tímea énekművész, zongorán ki sért Lozsányi Tamás művésztanár - míg a kortárs darabok közül Orbán György: Daemon irrepit callidus című alkotását választotta. A Művészetek Palotájában felcsen­dülő rendkívül igényes, nagy ívű mű­sort öttagú nemzetközi zsűri minősí­tette. Az amerikai, olasz, angol és ma­gyar bírák a Naszladi Judit karnagy ve­zényelte Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes produkcióját bronz diplomával jutalmazták.

Next

/
Thumbnails
Contents