Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-12-20 / 45. szám

B SZEKSZÁRDI m$4rmap MOZAIK 2009. december 2C Botond és Barnabás töretlenül fejlődik Az ikrek édesanyja, Beatrix fontos üzenete a várandós kismamáknak Beatrix és ikrei, Botond és Barnabás Halkan kopogok a bejárati ajtón, nehogy fel­ébresszem a lassan két hónapos ikreket, Bo- tondot és Barnabást. Anyukájuk, Molnárné Wiezner Beatrix megnyugtat, hogy még sírá­sukkal sem zavarják egymást a parányi le­génykék. V. Horváth Mária A bájos fiatal hölgy a nappaliba kalauzol, ahol miku­lásvirág pompázik, az asztalon dekoratív ünnepi dísz. Ennyi. Amúgy ez a szoba is gyermekszobává alakult, ahogyan a háló és természetesen a fiúk két kiságyas birodalma. Szóval Molnár Gáboréknál - és á teljes nagycsaládnál - egyelőre minden az ikrek körül forog. Két kisbabával bizony nem könnyű, s jegyezzük meg mindjárt: anyagilag sem, hiszen naponta csak pelen­kából tucatnyi fogy. Valamennyien összefognak: Gábor rohan haza munkahelyéről, s bármi a kezé­re áll ami a babákkal kapcsolatos, de a nővér és a nagyszülők is rengeteget segítenek. Beatrix anyósa gondoskodik menye rendszeres étkezéséről Most meg éppen a barátnő, Erzsiké az „ügyeletes”: eteti Barnabást, majd Botond következik.- Ha etetéskor egymagám vagyok, akkor a sarok- garnitúrát nevezem ki étkezőnek. A párnáknak tá­masztom a csöppségeket, én velük szemben kucor­gók, és szimultán etetem őket - meséli mosolyogva Beatrix. A srácok tápszert kapnak, de sikerült folya­matosan anyatejet is szerezniük. Hogy miért alakul­tak így a dolgok? Beatrix elsősorban azért kérte a találkozót, hogy lehetősége nyíljon üzenni, tanácsokat adni a váran­dós kismamáknak a - kevesek által ismert - Hellp szindrómáról, ami sajnálatosan őt is elérte, és a szü­lést követő néhány napban válságos állapotba sodor­ta. A babák császármetszéssel jöttek a világra a 35. héten, október 30-án. Ehhez képest nem voltak na­gyon aprócskák, hiszen az egy perccel idősebb Bo­tond 2280 grammal (már 3350 g), Barnabás pedig 2380 grammal (3750 g) született, és mindketten a koraszülött osztályra kerültek. Édesanyjuk viszont a műtőblokkban levő intenzívre, miután a szülészeten elvégzett laborvizsgálatokból az orvosok határozot­tan a Hellp szindrómára gyanakodtak.- Nem éreztem, hogy baj lenne, bár volt egy kis hányingerem. Ehhez képest mindkét vesém leállt, a májam megnagyobbodott. Ahogyan dolgoztak ér­tem mindkét osztályon, az nehezen elmondható. Megnyugtatóak voltak dr. Nyikos Györgynek, az in­tenzív osztály vezető főorvosának határozott dönté­sei. Amikor leálltak a veséim, éjfélkor hívták hozzám egy budapesti cég munkatársait. Éjjel kettőkor már műszereik segítségével tisztították a véremet, illetve két dialízist kaptam.- Terhessége idején nem voltak panaszai?- Voltak, de fogalmam sem volt az okokról A félidő táján kezdtek viszketni a végtagja­im, amit megmutattam a vé­dőnőnek, majd bőrgyógyász­hoz fordultam. Az alapbeteg­ség azonban nem derült ki. Ezenkívül nagyon fájt a bor­dám alatti rész. Én úgy hit­tem, a babák nyomják, miköz­ben a májam volt a „tettes” - válaszolta az édesanya, akinek a korábbi heti rendszeresség után már egyre ritkábban kell visszajárnia kontrollra.- Nagyon jólesett, hogy a szülészeti és nőgyógyászati osztályt vezető főorvos, dr. Répásy István kétszer is meg­látogatott az intenzíven, és lelkileg is ti mogatott. Sőt szoptatási tanácsadót is hív tak hozzám, dr. Nyikosné Gondos Mónik; személyében. A nővérek is - a jó humon Jakabné Magdikéval az élen - igen empt tikusak, készségesek és fáradhatatlano] voltak. Amikor kicsit jobban voltam, tőle kocsival látogatóba vittek a fiaimhoz. A kezelések, gyógyszerek és a szörnyi betegség okán nyilván jobb félni és me lőzni a kisbabák szoptatását, döntött Bea: rix, s az orvosoktól kapott információka is megosztotta velem, illetve az olvasókká - A szervezetben ilyenkor zajló egye folyamatok megfordulnak. Például a me reganyagok nem távoznak, hanem egyn erősebben terhelik az embert. Máskép pen: feltehetően a szervezet a térhessél ellen fordul elsősorban a harminc év fi lenieknél, az ikerterheseknél és az els< babájukat váróknál Nekem az volt a sze rencsém, hogy a szülészeten viszonyig időben „elcsípték” ezt a kegyetlen és nagyon alatte mos betegséget. Kiderült, hogy még nem tudják, m lehet a kiváltó ok, sőt tudomásom szerűit mindös; sze tíz éve nevesítették. A csöppnyi fiatalurak már mosolyognak, éjjé nappal háromóránként esznek, elég jól alszanak, é titokban „várják” a karácsonyt, amiből ők még eg) előre talán csak a csillogó fényeket érzékelik... „Minden évben elveszítünk kismamákat” Dr. Répásy István alig értette, hogy miért tartjuk óriási dolognak az inten­zív osztályon tett látogatásait. Szerinte ugyanis ez természetes. Hétköz­nap és vasárnap egyaránt. A betegséggel kapcsolatban elmondta, hogy a legsúlyosabb esetek életve­szélybe sodorják az anyukákat. Minden évben elveszítenek néhány kisma­mát, idén Szekszárdon is elhunyt egy anyuka. A májeredetű betegség egyik ismérve a vériemezkék számának csökkenése, ami véralvadási zavart okoz. A máj körüli feszülést az okozza, hogy nem bomlik le a koleszterin. A főorvos kiemelte: nagyon fontos a terhesség alatti folyamatos vizeletvizs­gálat, a vérnyomásérték rendszeres követése, a vérvizsgálatok során pe­dig a véralvadásban fontos szereppel bíró trombociták (vériemezkék) szá­mának ellenőrzése.- Beatrix derekasan viselte a betegséggel járó tortúrát, és folyamatosan bi­zakodott felgyógyulásában - elsősorban a két kis újszülött anyukájaként. Remélem, békés, szép karácsonyuk lesz - fogalmazott Répásy főorvos. Nyugdíjas rendőrök közös karácsonya ■ Ebéddel és műsoros délutánnal egybekötött, ben­sőséges karácsonyi ünnepségen vehettek részt de­cember 11-én a megyei főkapitányságról nyugdíjba * vonult rendőrök. A Szász Sörözőben dr. Soczó László dandártábor­nok, Tolna megye rendőr-főkapitánya köszöntötte a megjelenteket, többek között az alábbi gondolatok­kal: „Mikor az év legszebb ünnepére készülünk, köze­ledik az évvége is. Lelki szemeink előtt elvonulnak az év napjai, örömeink, bánataink, szavaink, tetteink, ami szeretteink és közöttünk - vagy bármilyen em­beri kapcsolatunk között - történtek. Ha igazán ma­gunkba tudunk szállni, akkor rádöbbenhetünk arra, hogy nem mindig helyesen jártunk el, nem műiden szavunk, vagy tettünk tanúskodott a szeretetrőL Tár­sas életünkben pedig nap, mint. nap elengedhetetlen szükséglet a szeretet, a szó legmélyebb értelmében." A főkapitány meghitt, .békés karácsonyi ünnepeket kívánt a nyugdíjas rendőröknek. A találkozóra sokan eljöttek. Sokan voltak kivár csiak egykori társaik életének alakulására, család örömeire, egészségére. A mosolygós arcok, a kön) nyes szemek, a találkozás élménye árulkodott arró hogy jó volt újra látni a régi arcokat, kezet fogni a re gi társakkal, kollégákkal A fiatalabb nyugdíjasoknál élmény volt a 80 éven felüli rendőrtisztek közek ben ülve hallgatni azokat a régi történeteket, me lyek már szülte történelemnek számítanak. A részi vevők megköszönték a főkapitánynak, és a szerve zőknek, Mittly Bélánénak és Lacza Mártának, hog nem felejtették el őket, s a rendőrségnél végzet szolgálatukat a mai napig tisztelik. Az ünnepi műsorban Peller Anna előadóművés szórakoztatta a volt rendőröket, akik Kinczli Csab zenéjére még táncra is perdültek. Sas Erzsébe

Next

/
Thumbnails
Contents