Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-12-06 / 43. szám
10 , SZEKSZÁRDI fASáJRMAP ANNO 2009. december £ MESÉLŐ EMLÉKEINK 85. Simontsitsok maradandó tettei S imontsits Etemért igazán meghatotta, hogy a kaszinó atyja halálakor, 1904. december 9-én részvéttáviratot küldött, vagyis a korabeli fejtett polgári szokáskultúra jegyében osztozott fájdalmában. A gesztust Simontsits részéről hasonlóan nemes tett követte - de ez korántsem állt egyedül a família históriájában. Simontsits Béla alispánsága idején, 1891-ben szervezett 12 évig jól működő színpártoló egyesületet, Szekszárd- nak főgimnáziumot, Tolnának lovassági laktanyát szerzett. Hatékonysága láttán hamarosan más megye főispánjává nevezték ki, s emlékét úgyszólván csak a kaszinó kegyes emlékezete őrizte. Ezért is gondolta fia, hogy a saját érdeklődéséhez és atyja törekvéseihez egyaránt illően megalapítja 1905. június 1-jén Simontsits Béla Közgazdasági és Társadalomtudományi Könyvtárt. Ezzel a Szekszárdi Kaszinó elnöke országos első érdemét szerezte egyesületének, mely a jövendőt e két tudomány jobb megismerésében érezte ígéretesnek. A modern ipar vizsgálatát emberi és gazdasági oldalról, s a mmduntalan kiütköző elmaradottság megszüntetésének tehetőségeit egyaránt szolgálta e könyvtár, mely Bartal Béla, Leopold Lajos, az Országos Széchényi Könyvtár és mások adománya révén hamarosan 2000 kötetre gyarapodott, s az Akadémia is 700 művet juttatott polcaira. Amikor 1937-ben dr. Hadnagy Albert elkészíti katalógusát, csak a könyvek leírása több mint 200 oldalra rúg. Ekkor már az állományban találjuk Simontsits Elemér ajándékát, az előző Emma asszony képe dr. Leopold Kornél füzetében évben megjelent Az egyke demológiája című 187 oldalas művét. „Ama kutatásaim eleje, melyeknek eredményét most ebben a munkában foglatom össze, az 1906-1912. évekre nyúlik vissza, amikor Tolna vármegye alispánja voltam” - írja a bevezetőben. A gondos elemzés utáni zárószóban pedig megállapítja: „Töretlen utakon jártam! Helyes-e az eredmény, melyre kutatásaim elvezettek, vagy téves, majd eldönti az a tárgyilagos bírálat, melynek anyagát a nyomdokaimon meginduló kutatók munkája fogja előteremteni. Én magam azonban a tollat mindenesetre azzal a nyugodt telkiismerettel teszem te, hogy az, az igazság keresésében, elejétől végig, az elfogulatlan tárgyilagosságra való törekvés szolgálatában állott.” Etemért konzervatívnak tartották, ez azonban inkább értékőrzést, nem a haladás ellenzését jelentette. Erre két jó példa is akad: 1899-ben megyei főjegyzőként ő bátorítja Molnár Mórt később világhírűvé lett nyomdája alapítására, alispánként pedig a munkásgimnázium megnyitásának pártfogója és szorgalmazója 1911-ben. Édesanyja halálának tizedik évfordulója ez. A Kurz Emmaként Bölcskén született Simontsits Béláné a Szegzárdi Katolikus Nőegylet és Alapnevelési (óvoda) Egylet alapító elnöke, aki személyes tekintélyével megszervezte a népkonyhánkat, s jelképesen olykor maga is mérte a meleg ételt. Az adományokra ösztönző jótékonyság tehetővé tette, hogy a filoxé- ra miatt elszegényedett 200-300 ember az amúgy is munkatehetőség nélküli téli időszakot átvészelje. A város emlékül és (azóta elmúlt) tiszteletből róla nevezte el a Séd utcát, mely 1945 után Marx, 1990 után Szent László utca tett. Dr. Töttős Gábor Ódon időben DECEMBER 7-ÉN 105 éve, 1904-ben Bezerédj Pál kérte, támogassák a helyi népkonyhát, amely „száz és száz szű- kölködőnek nyújt egészséges, tápláló ételt”. 100 éve, 1909-ben jelent meg Haugh Béla gimnáziumi tanár Fiamnak cimü „nemes erkölcsi célzatú műve”. DECEMBER 8-ÁN 110 éve, 1899-ben Schmiedeg Mór téglagyárosunk zálogházat akart létesíteni. 100 éve, 1909- ben városunk csendőrlaktanya építéséről döntött. DECEMBER 9-ÉN 105 éve, 1904-ben halt meg Simontsits Béla: alispánsága idején létesült főgimnáziumunk. Eleink a Parászta-patak medrébe tévedt szarvast fogtak el. DECEMBER 10-ÉN 125 éve,, 1884-ben iktatták tisztébe gróf Széchényi Sándort: 22 évig volt megyénk főispánja. DECEMBER 11-ÉN 100 éve, 1909-ben Simontsits Elemér már a gemenci Duna-híd létesítését szorgalmazta. DECEMBER 12-ÉN 75 éve, 1934-ben halt meg Tóth Henrik, több középületünk építő mérnöke. DECEMBER 13-ÁN 95 éve, 1914-ben a lakosság a sebesült katonákkal harmadával nőtt, és ez ellátási gondot okozott. A Mikulás nem egyenlő a Télapóval A fenti megállapítást nem egyetemisták, hanem óvodás gyerekek tették meg, amikor megkérdeztem tőlük, hogy mi a különbség a Mikulás és a Télapó között? A maguk nyelvén elmondták, hogy Mikulás élő személy volt, valamikor régen élt, akinek a keresztneve Miklós, míg a Télapó egy kitalált személy. Ki is volt valójában Szent Miklós? Krisztus után 245-ben, a kis-ázsiai Patara városában született, egy gazdag család gyermekeként. Szülei korán meghaltak, ő pedig a vagyonát, amit örökölt nem magára, hanem másra fordította, magyarul jót tett. Az emberek nagyon megszerették, s ezért olyan történeteket is kitaláltak róla, amit talán egy kicsit meg is mosolygunk. Emlékszem kispap koromban, próba prédikációban Szent Miklósról beszéltem, és ekkor két ilyen esetet is idéztem gyerekkoráról, mely szerint pár naposán felállt a fürdőkádjában, illetve péntekenként, már csecsemő korában böjtölt, mert csak egyszer szopott. Mondanom sem kell, a kispapok a pad alá bújva röhögtek, a rektor pedig az értékelésnél azt mondta: ha gyerekeknek szántam, akkor felnőttes volt, ha felnőtteknek címeztem, akkor meg gyerekes. Természetesen kivágtam magam: a nép annyira szerette Miklós püspököt, hogy még ilyen képtelen dolgokat is kitaláltak róla szeretetük jeleként. EVANGÉLIUM Mivel a nép szerette, Myra város püspökének választották meg, és püspökként is tette a jót továbbra is. Az egyik legismertebb történet róla, amikor megmentette egy család három lányát az erkölcstelen élettől, és az adományából tudtak hozományhoz jutni, és férjhez menni. Természetesen a jót titokban tette. Amikor meghalt, kétségbe voltak esve a szegények, hogy mi lesz velük? De halála évfordulóján a tisztelői az ő emlékére megajándékozták a szegényeket, ugyancsak titokban. Mivel látták, menynyire örülnek neki, ezért terjedt el, hogy halála évfordulóján, vagyis december 6-án a gyerekeket Miklós püspök emlékére megajándékozzuk. Természetesen titokban, vagyis az ajándékot a „Mikulás hozza”, ezért kell kitisztítani a cipőket, csizmákat, jól viselkedni... így lehetünk mi Miklós püspök képviselői több évszázad után is. Csak őrizzük meg az emlékét, és ne engedjük összemosni a személyét a télapós mesével. A Télapó itt van ének helyett, tanítsuk meg gyermekeinket, unokáinkat az igazi Mikulás-énekre, amelynek dallama a Karácsonynak éjszakáján: „Miklós püspök egykor régen segített a szegény népen, őt dicsérte koldus árva emlékezzünk jóságára. Ajándékos kedves szentünk példaképpen áll előttünk, emlékére adnak nékem, sok jót, amit kíván szívem.” Ezekkel a gondolatokkal kívánok szép felkészülést Karácsonyra, amit szintén szerettek múltban „fenyő ünnepnek” hívni. Mi tudjuk,hogy a keresztény ember Jézus születésére emlékezik, és a mai csillogások ellenére is igyekszünk megőrizni szívünkben, családunkban és templomainkban az ünnep igazi jelentőségét, hogy ennyire szeret minket az Isten, hogy Egyszülött Fiát adta értünk, hogy nekünk életünk legyen, és bőségben legyen. Ámen. Bacsmai László plébános Adventi lelkigyakorlat A Belvárosi templomban december 11-13-ig (péntek-vasárnap), az esti (18 órai) szentmise alatt lelkigyakorlatos beszédet tart Székely János püspök úr. A szentmise előtt, 17 órától gyónási lehetőség. Készüljünk fel lelkileg is karácsonyra. Szent Miklós
