Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-01-11 / 1. szám
8 , SZEKSZÁRDI mmwmAw ANNO 2009. január 11. MESÉLŐ EMLÉKEINK 71. Aki kitalálta, hogy „Nyomják Krahácsot!” N em volt 50 esztendős, amikor meghalt. Nevét ismerte az ország: a Népszava kitűnő tollú riportere és publicistája a tv képernyőjén is gyakorta szerepelt aktuális, ötletes kommentárjaival - ajánlják a Szabad-e vállat vonni című kötetet. Arról szól, aki nevét is Szekszárdról vette és vitte országos hírre: Baktai Ferencről. Az ajánló úgy hiszi, szülővárosa megyeszékhelyünk, pedig ez a Magyar Életrajzi Lexikon szerint legföljebb szellemi értelemben igaz, hiszen Mezőtúron, 1924. október 15- én látta meg a napvilágot, s 1974. január 9-én költözött az égi szerkesztőségbe... A Garayban végzett 1942-ben, ezen a nyáron jelentek meg első versei a helyi sajtóban, melynek a nehéz idők elteltével vezető munkása lett. A Szabadságból Tolnamegyei Néplappá átnevezett újság, a város nemzeti bizottsága által kiadott hetilap felelős szerkesztője 1946. augusztus 3-ától 1948. október 18-áig. (Nem puszta érdekesség: ez idő tájt a rivális Tolnamegyei Kis Újság szerkesztője Molnár Miklós, aki később Mészöly Miklósként vált ismert íróvá.) A koalíciós belharcok idején legkevésbé sem lehetett egyszerű a szerkesztő élete, de hogy mit tartottak a vetélytársról, arról híven szól - a baloldali elfogultsággal aligha vádolható - Kapitány Ferenc: „Bürger Ferenc - a később Baktai Ferenc néven közismertté vált sztárújságíró, a Szabad Nép főmunkatársa - gyermekkori barátnak számítódott, és az ellentétes politikai felfogásunk kevésbé zavart bennünket...” A Kapitány említette újságnak ugyan csak munkatársa 1948-1952 között, de ezután a legrégibb magyar napilap Népszavának már valóban főmunkatársa - haláláig. „Népszerűek voltak kommentárjai a rádióban és a televízióban” - írja róla a Magyar Életrajzi Lexikon, de a szakma megbecsülését is mutatja az újságírónak adható akkori legnagyobb elismerés, a Rózsa Ferenc-díj 1960-bóL Pedig amit legjobban ismerünk tőle, még meg sem alkotta a Szabad-e vállat vonni fülszövege szerint: „A Rádiókabaréban - sok politikai jegyzete mellett - Krahács »szülőapja« volt. A »meg nem értett« kisváros tréfás-vidám csipkelődő - és sok igazságot megcsillantó - Berci és Tóni bátya párbeszédében a sajátos, »baktaias« humort jelentette” - tegyük hozzá: Agárdy Gábor és Csákányi László feledhetetlen előadásában. Ma sem tanulság nélküli, ahogy akkor téli olimpiáról ábrándoznak, vagy éppen (már akkor is a túlbuzgó hely- történészt gúnyolva) Peléről bizonyítják be, hogy „Krahácsbul származik”. A két atyafi párbeszéde így zárul a „Sánta Mária” matrózáról: - „De hát egykomám, csak marhaság ez. Hiszen Pele barna, mint a csokoládé. - Mér? Hány éve fedezték fel Amerikát? - Vagy ötszáz! - Nahát! Ha a te családod most elkezd napozni, milyen lesz 2472-ben?” Mi, szekszárdiak jelképesnek érezhetjük, hogy 1967-ben a Magyar városok című híres sorozatát szellemi szülőhelyének alapos, míves körképével kezdte. Utolsó írása, a Válasz DaUos Lacinak, Szekszárdra betegágyából került a Népszava karácsonyi számába. Ebben mondja: „Sok zárat letörbaktai 9 wL.m I Szabad-e vállat vonni ? Baktai Ferenc gyűjteményes kötetének címlapja 1976-ból tünk, és gyerekeink olyan tudományokat tanulnak, amelynek a nevét sem tudtuk akkor”, vagyis a '40-es évek derekán. Dr. Töttős Gábor Ódon időben JANUÁR 12-ÉN 170 ÉVE 1839-ben megyei tanfelügyelőnk, Rill József tanügyi szakíró született, s 145 éve, 1864-ben Molnár Lajos, első városi rendőrkapitányunk, bűnügyi író. 45 éve, 1964- ben elhunyt Szekszárdon Pávai Vájná Ferenc geológus. JANUÁR 13-ÁN 80 ÉVE 1929-ben városunk autóbusz-üzemeltetését átvette a posta. JANUÁR 14-ÉN 135 ÉVE 1874-ben a nagyvendéglő tánctermének átalakítására és színpad készítésére pályázatot hirdettek. JANUÁR 15-ÉN 95 ÉVE 1914-ben gimnáziumunkban 38 tanuló vett rész a gyorsírásí versenyen. JANUÁR 16-ÁN 130 ÉVE 1879-ben Szekszárd orvosává választották Gájásy Lajost, a polgári olvasóegylet alapító elnökét. JANUÁR 17-ÉN 105 ÉVE 1904-ben Ujfalusy Imre - Babits Halálfiai című regényének Döme bácsija - lemondott az ügyvédségről: a pécsi kamara 42 évi működéséért köszönetét fejezte ki. JANUÁR 18-ÁN 135 ÉVE 1874-ben sajtónk borászati egylet létesítését javasolta eleinknek. 105 éve, 1904-ben a helységünk felett szivárvány ragyogott. HIRSAV BÁLOZNAK AZ ALSÓVÁROSIAK. Tizedik, jubileumi bálját tartja január 24-én, szombaton az Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület a volt Ady középiskola éttermében. A program 1730 órakor Bíró László püspök - az egyesület szellemi atyja, egyik alapítója - előadásával kezdődik. A pohárköszöntő 19 órakor lesz, ezt követi a vacsora és a mulatság. A részvételi díj (3500 Ft) báli költségein felüli részét a Kórház Kápolna javára fordítják. A kápolna felújítására felajánlásokat szívesen fogad az egyesület. A szervezők szeretettel várják az alsóvárosiakat az emlékek közös felidézésére. FOLYTATÓDIK A RESTAURÁLÁS. A múlt évben adományokból és az adó 1 százalékának felajánlásából több mint ötmillió forint gyük össze A Szekszárdi Remete Kápolnáért Alapítvány számláján. Ebből tavaly 3,6 milliót költöttek felújításra, a fennmaradó mintegy másfél millió forintból idén tovább szépülhet a búcsúhely. EVANGELIUM „...legyenek eggyé kezedben" (Ez.37:17) A Krisztus hívők egységéért elindult törekvés az 1740-es években Skóciában vette kezdetét. E Krisztus tanításán nyugvó mozgalom azt tűzte ki célul, hogy a világ keresztyénéi, bárhol is éljenek, együtt tudjanak imádkozni az egyház egységéért és a Szentlélek kiáradásáért. Komoly múltra tekint vissza ez a nemes szándék. 1968 volt az az esztendő, amikor először készült közös dokumentum, amely az imahét témáját meghatározta és a világ keresztyénéire nézve elfogadottá tette. Az idei Imahét átfogó témája a fenti igeszakasz. Az ez évi imádságos anyag első változatát a Koreai Egyházak Nemzeti Tanácsa készítette. Az idézett ezékieli igében Isten odaadó óhaját fedezhetjük fel a megosztott izraeli törzsek egyesítése iránt. Ezékiel ihletett prófétai mozdulata, amellyel összeilleszti a két fadarabot, Izrael északi és déli királyságainak újraegyesítését jelképezi: „Aztán illeszd össze az egyiket a másikkal egy fává, legyenek eggyé kezedben.” /Ez.37:17/ Isten prófétájára bízza az egység megújításának munkáját, így Ezékiel kapja azt a küldetést, hogy bejelentse Izraelnek: Isten kívánsága az, hogy a törzseket összegyűjtse és egyben tartsa az Ő kezében. Ezékiel fék adata, hogy e sürgető szükségességet közölje a néppel az Úr nevében. Ehhez a népnek el kell fordulni a bálványoktól, és meg kell tisztulniuk Isten segítségével. „Megszabadítom őket minden vétküktől, mert elpártoltak tőlem, és megtisztítom őket. Az én népem lesznek, én pedig Istenük leszek.” Mi, keresztyének, a Krisztusban való teljes közösséget reméljük, és imádkozunk annak megvalósulásáért. Az Imahéten az Ezékiel könyvének 37. fejezetén alapuló istentiszteletek arra szolgálnak, hogy Krisztus fényében meghalljuk az Isten népének egységére szóló prófétai felhívást. Ehhez nyújt segítséget Jeremiás próféta biztatása: „Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket.” /Jer. 29:12/ A közös imádkozás alkalmai január 18-25. között lesznek városunk felekezeteinek templomaiban, mely alkalmakra felekezeti hovatartozástól függetlenül hívom és várom a testvéreket, lelkésztársaim nevében is. Balázsi Zoltán, református lelkész