Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-11-08 / 39. szám

MOZAIK 2009. november 8. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP Jó lenne egy nyugodtabb élet...” Tízéves a RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat Nagy érdeklődés kísérte az ünnepi programot A Szent Erzsébet Karitász Alapít­vány RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálata október 28-án, egész napos szakmai konferenciával ün­nepelte meg fennállásának 10. év­fordulóját, a régi vármegyeháza dísztermében. Sas Erzsébet A tartalmas program már egy nappal korábban, október 27-én reggel elkez­dődött, amikor a Belvárosi Római Ka­tolikus Tempbmban szentmisét adtak a szenvedélybetegekért és hozzátarto­zóikért Másnap az ünnepi konferencián a Vármegyeháza díszterme zsúfolóság megtelt. Mayer Mihály megyés püs­pök megnyitó beszédében a szenve­délybetegség leküzdésének két fontos kritériumáról beszélt: a hitről és az erőrőL Kiemelte a RÉV nehéz és áldá­sos munkáját, s örömmel említette meg a 10 évvel ezelőtti megnyitót a Munkácsy utcában. A RÉV köszönetét mondott a püspök úrnak, aki felismer­te a karitászban folyó munka fontossá­gát és azt messzemenőkig támogatta és támogatja. Engedélyezte az egyházi tulajdonban lévő Munkácsy utcai in­gatlan bérleti díj nélküli használatát 30 évre, ezzel is segítve a szenvedélybete­geket és családtagjaikat Köszöntőt mondott dr. Haag Éva, Szekszárd alpolgármestere is, aki hangsúlyozta: minden embernek jo­ga van a teljes életre, s arra, hogy tud­ja, kire számíthat, ha bajban van. A szenvedélybetegek és családtagjaik bátran és bizalommal fordulhatnak a RÉV munkatársihoz, mert az elmúlt 10 esztendő bizonyította, hogy mun­kájukat szakmailag, emberileg a leg­magasabb színvonalon végzik, s ezzel nagy terhet vesznek le az önkor­mányzat válláról, szakmai és anyagi tekintetben egyaránt. A RÉV is köszö­netét mondott az önkormányzatnak az évente nyújtott anyagi támogatá­sért, a szenvedélybeteg ellátás Szek- szárdon való megszervezéséért, fej­lesztéséért, a 2005-ben történt tető­tér beépítéshez nyújtott 2 millió fo­rint támogatásért. Dr. Széchenyi Attila, a megyei ön- kormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságának elnöke a RÉV-nek a tár­sadalomban betöltött fontos szerepé­ről beszélt. A köszöntők után Kálóczi Andrea, a RÉV intézményvezetője előadásá­ban részben visszatekintett az elmúlt egy évtizedre, részben a jelen felada­tok megvalósítását vetítette a hallga­tóság elé, részben a jövő legfonto­sabb céljait vázolta feL Az előadás után megható pillanatok következ­tek. A Szent Erzsébet Karitász Alapít­vány Kuratórium elnök asszonyának, dr. B. Tóth Mihályné dr. Pasztarak Er­zsébetnek, valamint a karitász két se­gítő tagjának, dr. Bíró Zsuzsannának és Szegőné Nyakas Eszternek mon­dott köszönetét Kálóczi Andrea a RÉV működésében nyújtott lelkiis­meretes, önzeüen, folyamatos, segít­ségért. Ezt követően a kuratórium elnökasszonya köszönte meg Kálóczi Andreának a fáradhatatlan, állandó megújulást, folyamatos kihívást jelen­tő kiváló munkáját, kollégái pedig az útmutatást, a segítséget, az együtt­gondolkodást. Portörő Péter, az SZMM Nemzeti Kábítószerügyi Koordinációs Igazga­tóság igazgatója előadása (A RÉV szol­gálatok helye, szerepe a hazai szenve­délybeteg- ellátásban) után a program a RÉV-hez forduló szenvedélybetegek által írt önvallomásokkal zárult, me­lyeket az ünnepi konferencia moderá­tora olvasott fel, s melyekben a külön­böző korú, nemű, és különböző szen­vedélybetegségben szenvedők arról írtak, milyen úton kerültek kapcsolat­ba a RÉV munkatársaival, mennyi se­gítséget kaptak, miként változott meg jövőképük, életük a RÉV-vel való talál­kozásuk után. Rövid szünet után Jakus Ottó lel­kész a Katolikus Alkoholistamentő Szolgálatról beszélt. Előadása - melyet időnként egy-egy imával, bibliai idé­zettel, gitármuzsikával színesített ­szólt az emberi felelősségről, a hit ere­jéről, a közös akarat győzelméről. A RÉV köszönetét mondott Jakus Ottó­nak, hogy a katolikus egyházon belül felvállalta a szenvedélybetegek gyó­gyítását, hogy ödeteivel, javaslataival, építő szavaival segíti munkájukat, hogy hitével, életével mintául szolgál a szenvedélybetegek a hozzátartozók és s szenvedélybetegeket segítők előtt. A lelkész előadását követően há­laadást tartott. A programsorozatot nagy érdeklő­dés kísérte, 140 fő vett részt a jubileu­mi konferencián, akik között helyi in­tézmények szakemberei, egészség- ügyi, bűnügyi szervezetek képviselői, több regionális és országos intéz­mény képviselője, az egyházak képvi­selői, szerfogyasztók, hozzátartozók is ott voltak. Az ünnepség jól szerve­zett, bensőséges volt, ahol a humor mellett a könnyek is megjelentek. Nem mindennapi konferencia az, ahol jelen vannak azok, akikért dol­goznak, s egyenrangú félként vesz­nek részt, osztozván az elért eredmé­nyekben, az ünnep örömében. A RÉV munkatársai ezt a napot nem önmaguk ünnepeltetésére szer­vezték, hanem köszönetét kívántak mondani mindazoknak, akik segítet­ték és segítik munkájukat. Sajnos egy­re nagyobb szükség van rájuk, egyre többen számítanak arra a munkára, amit a RÉV munkatársai nagy empáti­ával, szakmai elhivatottsággal lelkiis­meretesen végeznek, mert tudják, emberi életeket menthetnek és men­tenek meg. A konferencia végén Mayer Mihály megyéspüspök a jubileumi ünnepség minden résztvevőjét püspöki áldás ban részesítette. A program közös sé­tával zárult, ahol a résztvevők megte kintették a Munkácsy utcai intéz ményt. Koncerttel emlékeztek Liszt Ferencre ■ Az 1973-ban Budapesten megalakult Liszt Ferenc Társaság egyik alapító tag­ja a városunkban élő zongoraművész, Husek Rezső, aki 1976-ban életre hívta a Társaság Szekszárdi Csoportját is. Céljuk: a városban meglévő Liszt-emlé­kek ápolása, a komponista művészeté­nek népszerűsítése. 2009. november 3-án 33- alkalommal rendezték meg kö­zösen a Művészetek Házával a Liszt Em­lékestet, amelyet minden évben a zene­szerző születésnapja - október 22. - kö­rüli időben tartanak. Liszt Ferenc a XLX. század egyik leg­nagyobb zeneköltője, minden idők egyik legragyogóbb zongoraművé­sze. Rendkívül termékeny alkotó. Mű­veinek nagy részét zongo­rára írta, eljátszásukhoz virtuóz technikai tudás szükséges. Zenei munkás­sága kiterjedt zenei átirat­ok készítésére is, emellett rengeteg esszét írt például a zeneszerzők társadalmi helyzetéről, de műelem­zéssel is foglalkozott. Mű­vei a világ műiden táján el­maradhatatlan részei a koncertprogramoknak. Augusz Antal meghívására Liszt négyszer járt városunkban: 1846- ban, 1865-ben, 1870-ben és 1876- ban. Szekszárd volt az első kisváros, ahol érintkezésbe került a magyar vidéki társada­lommal, itt ismerte fel, hogy Magyarországhoz tartozik, hogy műveivel a magyar nemzetet kell szolgálnia. Az Emlékest műsorát a Zeneiskola egyik tanulója és művész-tanárok adták. Elsőként Lozsányi Tamás orgonajátékát hallhattuk: Bach: c-moll triószonátá­ját mutatta be. Őt Lányi Péter követte, aki Liszt művet választott, az 5. Ma­gyar Rapszódiát. Debussy: Álmodozás című darabját Puskás Janka (felkészí­tő tanára: Nagyné Mártonka Tünde] játszotta el csellón. A norvég zene szerző, Svendsen Románc című hege dűművét hallhattuk Authné Fuchí Márta megható előadásában. Ágos tonné Béres Kornélia érzelmekkel te li fuvolajátékkal Schumann 2. Román cát szólaltatta meg. A programoi Lozsányi Tamás zárta, ezúttal Liszt: Vi har című művét zongorázta maga: technikai fölénnyel, hűen bemutatv; a természet változékonyságát. Az es folyamán zongorán közreműködőt Lányi Péter. A műsort - a tőle megszo kott igényes felkészültséggel - Csötönyi László vezette. Lakatos Orsolyc

Next

/
Thumbnails
Contents