Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-11-01 / 38. szám
, SZEKSZÁRDI WAmáltiAP 2009. november 1. Hordószaunát épített nagybödői birtokán Már saját maga készíti a szekszárdi bort a lappföldi finn Esko Sarajarvi és a szaunája A láthatatlannak tűnő szekszárdi finnek közül - a kimutatások szerint mintegy huszonöt ottani család vásárolt az ezredforduló tájékán tanyát Szekszárd lankás, szőlős tájain - a szőke , nagybödői, igen messziről érkező Esko Sarajarvi ad leginkább jelt magáról a városban. Bálint György Éppen tíz éve érkezett Finnország északi csücskéből hozzánk, kétszer jön egy évben hosszabb időre, májusban és októberben. Tavasszal, általában repülővel érkezik, az immáron nyugdíjas, volt finn benzinkút tulajdonos, őszszel pedig - a szüret okán - a Volkswagen Transporterrel, amellyel szállítja a már általa itt „Nagybödőben” előállított, szépen lepalackozott termést. Lap- földre, egész pontosan Ivalóba, ahonnét való. Három nap az út kocsival Ebbéli élményei okán hálás az egykori szekszárdi a Dobai Attilának, akivel, mint Helsinkiben tanuló szekszárdival összehozta a sors, aki kulcsfigurája volt az Európa melegebb tájai felé vágyódó finnek ide irányításának. Gyorsan segítő barátokra lelt a rendkívül jó erőben levő hatvankodó férfi, aki ebbéli kondícióját a sokszor példaként felhozott skandináv módinak köszönheti: nyugodt életvitel, rendszeres sport,benne heti, legalább háromszori szauna, évente kétszer kiadós sítúra, az optimális koleszterszintet megtartó táplálkozás. Esko nem tűnik el, a szekszárdi dombság szabdalt völgyeiben, mint honfitársai. Többször jön egy évben: tavasszal hozza a fiát vagy a feleségét, olykor mindkettőt, de ősszel általában egyedül érkezik.. Gyakran föltűnik a városközpontban „ügyintézé- sileg” jövet-menet, aztán esténként az éttermekben is. Sok az itteni ismerőse, aki megszólítja azzal akár félórát is eltrécseL Ápolja a kapcsolatot azokkal, akik a kezdtek kezdetén segítették az itteni viszonyok megismertetésében, akik a szőlészet-borászat ábécéjét oktatták neki, akikhez mindig fordulhat ha valami gond merül fel, vagy éppen valamilyen új elképzelése van. „Fekete Misi, Vida Peti, Kasó Zoltán, Vajda István, Mester Péter” - sorolja a neveket a jó kis baráti-társasági estékre, tanyai összejövetelkere hajlandóságot érző Esko. Szekszárd a világ második legszebb helye neki, noha bejárta Európát. Ő az a finn, aki tudja, érzi már azt is, milyen az amikor a hőmérő higanyszála nem mínuszban, hanem pluszban mutat negyven CelsiusL. Mínusz negyven fokban, a jeges tó nulla fokos vízében mártózott- Ha valaki, akkor mi finnek igazán tudunk örülni a magyarországi szép napsütéses, nagyon meleg időnek, amiben nekünk az otthoni klímában alig van részünk - jegyzi meg Esko Sarajarvi. - Lapföldön van olyan tél, amikor akár több héten át mínusz harminc fölé emelkedik a hőmérséklet, nem egyszer mínusz negyvenes napok is ránk köszöntenek, aminek már kimondásakor is beleborzadnak az Európa közepén élő emberek. Ez már nekünk is ,akik ehhez az idők folyamán hozzászoktunk, kellemetlenül csípős idő.- Ezt már csak hagyományos fatüzelésűfinn szaunával lehet kibírni- jegyzem meg- így igaz. Szinte minden házban ott van a hagyományos vagy mát az elektromos fűtésű négy-öt személyes szauna. Van aki mindennap használja, én általában háromszor másfél órát szaunázom egy héten, de amikor Szek- szárdon vagyok, jobban ráérek, előfordul, hogy műiden este begyújtok.- Az öt-tízperces szünetekben egy finn nem úgy frissít a szaunából kijőve, mint az más országokban, pékiául nálunk szokás.- Mire gondol?- Arra, hogy egy fűm nem a hidegzuhany alá állva vagy kis csobbanó medencében hűsít, hanem kimennek a hóba, fagyba vagy éppen a közeli tóhoz, patakhoz, ahová egyébként is a szaunát építették. Nálunk általában heti egy -két alkalommal kétszer, háromszor tíZ'perceket töltenek el a rendszeresen szaunázó emberek a legalább nyolcvanfokos, vagy olykor annál is nagyobb hőségben. Nem kell annyira meíeg, a finn házi szaunákban hatvan foknál nincs több, hoszabb időt lehet eltölteni benne, így lehet elérni kedvező változásokat a szevezetben, a közérzetben Esko természetesen a magyarországi tartózkodása alatt is hódol ebbéli szenvedélyének. No nem az uszodában, vagy másutt ahol még van ilyen szolgáltatás a városban, hanem egészen egyedi,mondhatni eredeti, a magyarországi, borvidéki viszonyokra adaptált módon, amiért már bezsebelte a szekszárdiaktól a dicséretet. Kinn áll hivalkodó módon a szép-takaros pihenőháza udvarán egy jókora nagy hordó, éppen egy hét és fél hektós. Benne a fatüzelésű kályha, alul kialakított ülőhelyekkel Feltalálta a hordószaunát, ahová látogatóit is meginvitálja. A dolog annyira megtetszett a hordó felhajtásában segédkező tanyaszomszédnak,az ismert szekszárdi borász Fekete Mihálynak, hogy maga is vásárolt egy ennél is nagyobb hordót - a derék finn példáját követve. Amit a cukorbajról tudni illik... FELHÍVÁS Zártkerti ingatlantulajdonosok részére! Dr. Muth Lajos, a Balassa János Tolna Megyei Kórház főigazgatója kedd délután a kultúrteremben tartott cukorbetegek fórumán kiemelte: a cukorbetegséget a specifikus, cukorbajjal együtt járó szövődményekkel, valamint önmagával a savcukorbetegséggel írhatjuk le. Mint arra rámutatott, a betegség szemészeti elváltozásokat, látásromlást, de a látás teljes elvesztését is eredményezheti. Éppen ezért a szemészorvos az, aki legkorábban kimutathatja a cukorbajt! Ha már diabete- sesként kell élni, igen fontos a jó anyagcsere állapot, mely a hosszú távú szövődményeket is képes megelőzni. A főigazgató is tapasztalja: azon betegeknél, akiket intenzíven kezelnek különböző inzulinos készítményekkel, s folyamatosan ellenőrzik vércukorszint- jüket, kimutathatóan lassabb ütemben fejlődnek a szemészeti szövődmények. Az anyagcsere (pl. zsíranyagcsere) tartós rendben tartása, valamint a rendszeres szemészeti vizsgálatok döntő szerepet játszanak a baj kezelésében. A veseelváltozás a másik jellemzője e betegségnek., amivel és más szövődményekkel kapcsolatban számos életmódi tanácsot sorolt. Dr. Muth Lajos előadásán a kórház aktuális helyzetére is kitért: mint mondta, katasztrofális, hogy idén 62 milliárdot vontak el a kórházaktól, melyből a minisztérium csupán 4,5- et, decemberben pedig 6 miÜiárd forintot ad vissza. Ez a tény a tavalyi kilátástalan év után még jobban súlyosbítja a Tolna Megyei Kórház helyzetét is, mely idén 70 millió forinttal kevesebbet kapott annál, mint amennyi a normális betegellátáshoz szükséges lenne! Gyimóthy Levente Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata pályázatot kíván benyújtani a melioráció közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez, külterületi vápás vízelvezetők kialakításához A beadási határidő 2009. november 30. A támogatás mértéke az elszámolható költségek 70 %ra és az Ön- kormányzat a szükséges saját erőt - részben • az érintett ingatlantulajdonosok hozzájárulása segítségével kívánja előteremteni. Az Önkormányzat a pályázat és a hozzájárulás feltételeinek ismertetése kapcsán LAKOSSÁGI FÓRUMOT tart A lakossági fórum időpontja és helye: 2009- november 3- (kedd) 16.00 Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal I. emeleti konferenciaterem Rendelkezésre állnak a Szücs-szur- dok, a Lisztes-völgyi vízlevezető, a Kopaszhegy 11. vízlevezető, valamint a Csötönyi-völgy I. ütem tervei, azonban a lakossági fórumra nemcsak ezen fejlesztési területek érintettjeit hanem további völgyekben ingatlan- mi rendelkezőket is tárunk. A konferenciaterem helyigényének korlátozottságára tekintettel lehetőség szerint az egyes völgyek közösségei képviselők útján vegyenek részt a fórumon. Szekszárd Megyei Jogú Város Polgár- mesteri Hivatal
