Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-02-08 / 5. szám
2009. február 8. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI vasArnap Munkácsy-premier Szekszárdon Új képpel és március 22-ig várja a látogatókat a kiállítás a Művészetek Házában beismerte”: maga is vásárolt már Munkácsy-hamisítványt Kedden délután a Művészetek Házában - óriási sajtóérdeklődés mellett - mutatta be Pákh Imre azt a dedikált, Férfiportré címet viselő Munkácsy-alkotást, amit most láthat először a nagy- közönség. V. Horváth Mária A hivatalos bemutató előtt az ország legnevesebb Munkácsy-szakértői is „igent” mondtak a festmény eredetére, így a szakma hivatalosan is beiktatta a azt Munkácsy Mihály életművébe, tulajdonosa pedig az országjáró kiállítás képei közé. Ezek többsége - most már 35 - a műgyűjtő tulajdonában van, néhányat a Magyar Nemzeti Galériából, illetve a békéscsabai Munkácsy Múzeumból kölcsönöztek. Horváth István polgármester köszöntője után számunkra eddig ismeretlen oldaláról mutatkozott be. Remek riporterként tette fel kérdéseit a legnagyobb magánkézben levő Mun- kácsy-gyűjtemény tulajdonosának, melyekre a munkácsi születésű Pákh Imre készséggel válaszolt, sőt a szakmai indíttatású felvetésekre titkokat is elárult. Miközben munkatársai behozták, majd kibontották csomagolásából a képet, melyet aztán Horváth Istvánnal közösen elhelyezett egy festőállványon, kiderült, hogy a New Yorkban élő gyűjtő fegyveres őr kíséretében személyesen, gépkocsival hozta le Szekszárdra a 64x50 cm-es, Munkácsy ismert portréi közül is kiemelkedő képet. Pákh Imre megjegyezte, a visszaútra már nem vállalkozna. A „Munkácsy-képek Amerikából” című kiállítás egyébként március 22-ig látható Szekszárdon, azt követően Győrbe utazik. Pákh Imre Munkácsy-gyűjteménye az elmúlt esztendőben három alkotással - egyikük a Férfiportré - gyarapodott, közülük kettő korábban a szakértők előtt is ismeretlen volt. A művész e portrét 1880 körül festette egyik közeli barátjáról, a zenetörténész Julien Adolfról, s neki is dedikálta, hasonlóan egy önarcképhez, ami a Magyar Nemzeti Galériában látható. A barátok feltehetően közel laktak egymáshoz, és gyakran találkoztak - említette Pákh Imre. Ezt az is alátámasztja, hogy a feldolgozás alatt álló ezres nagyságrendű Munkácsy-leve- lezésben nem találkozunk Julien Adolf nevével. A kép tulajdonosa kitért arra is, hogy a Férfiportré egy francia kisváros aukciós házában került kalapács alá, ott csapott le rá egy „szemfüles magyar galériatulajdonos”, s később Pákh Imre a sajtó képviselőinek tőle vásárolta meg Pákh Imre a 30 milliós biztosítási díj többszöröséért. A műgyűjtő megjegyezte: azért alacsonyabb a biztosítási összeg, mert a kiállításon szereplő, mintegy négymilli- árd forint értékű képek biztosítását nem akarta jelentős mértékben növelni. Pákh Imre szerint a most kiállított alkotásnak valószínűleg ő a harmadik tulajdonosa. Minden kép egy tükör A polgármester kérdésére a műgyűjtő az emeleten látható nagyméretű „Apa születésnapja” című festményhez kalauzolta a sajtó képviselőit. Elmondta, hogy amikor tudomást szerzett e festmény aukciójáról, távollétében ügyvédjét bízta meg a licitálással Természetesen közölte vele a vételár maximális összegét. Pákh legnagyobb sajnálatára az általa megjelöltnél magasabb áron kelt el az alkotás, s eg)' dúsgazdag vállalkozó tulajdonába került. Pákh Imre hozzátette, ha ő ott lehetett volna, biztosan elragadtatta volna magát, s emelt volna a téten. A képről való „lemondás” keserűsége akkor oldódott, amikor a pár év múltán a csődbe ment vállalkozó eladásra kínálta a festményt. Ekkor vette meg Pákh Imre, igaz, a korábbinak közel dupláját fizette ki érte. Közismert, hogy Munkácsyt is előszeretettel hamisítják. Pákh Imre „be- ismerteö, ő maga is vásárolt már négy - tökéletesen szignált - hamisítványt, de szerencséjére hármat már sikerült visszaadnia. Közülük az egyik Pákh feleségének kedvenc festménye volt, s házukban évekig előkelő helyet foglalt eL A feleség nagyon elkeseredett, amikor párja visszavitte a képet az aukciós házba. Az asszony évekig tartó szomorúsága láttán a Munkácsy- gyűjtő kutatni kezdett a hamisított kép után. Végül rálelt egy - szintén - aukciós házban, amint összetekerve feküdt az egyik alsó polcon. így a hamisítvány visszakerülhetett a hajdani igen szép és drága keretébe. A festménypremiert követően valóságos tömeg várakozott a Művészetek Háza földszintjén, illetve bejáratánál. Mint megtudtuk, a november 26-án nyílt tárlat képeiben eddig közel nyolcezren gyönyörködtek. E szám mostantól bizonyára megugrik, hiszen igen sokan az új kép bemutatója utánra tervezték a kiállítás megtekintését. Munkácsy Mihály művészetének, képeinek egyik legszakavatottabb ismerője hazánkban dr. Bakos Zsuzsanna. A Magyar Nemzeti Galéria főosztályvezetője, aki a szekszárdi tárlat megnyitóján is beavatta a közönséget a kiváló művész pályájába, az egyike volt annak a három szakértőnek, akik minden kétséget kizárólag megállapították: valóban egy - eddig ismeretlen - Munkácsy-képpel van dolgunk. Lapunk kérdésére dr. Bakó Zsuzsanna elmondta, hogy a nagyközönség számára először városunkban látható Férfiportré a kései portrék, az akadémikus jellegű képek közé sorolható, jelentős alkotás, amely feltehetően az 1880-as évek második felében keletkezett. Arra a felvetésre, hogy miként lehet egyértelműen kijelenteni egy Munkácsynak tulajdonított festményről, hogy az valóban a világhírű művész keze nyomát viseli a művészettörténész elmondta: ismerni kell Munkácsy munkásságát. A festési stílus, az ecsetkezelés, a portré beállítása, a fények használata egyaránt árulkodó lehet egy szakembernek, s aztán ott van még a technikai elemzés lehetősége is. „Minden kép egy tükör” - mondta dr. Bakó Zsuzsanna. A főosztályvezető asszonytól megtudtuk, hogy a Munkácsy Mihálynak tulajdonított közel 600 kép mintegy harmadáról nem tudni bizonyossággal. Nagyon sok, különösen a szalonképek „sorozatból” származó alkotás lehet még magánkézben, hiszen ezek megrendelésre készültek, vagy közvetlenül a műteremből keltek el. Miként a most kiállított Férfiportré, úgy folyamatosan további képek kerülhetnek elő a világ minden tájáról. F. L.
