Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-10-11 / 35. szám
HÉTRŐL METRE 2009. október 11. „A hasonlóságok összekötnek” A Roma Nívódíj idei kitüntetettje: Horváth Erika óvodavezető Horváth Erika óvodavezető a Roma Diáksportegyesület elnökétől, Sárközi János Józseftől vette át a Roma Nívódíjat ■ „...pedagógiai munkájával, emberbarát, segítőszándékú magatartásával segíti a cigányság társadalmi integrációját. Közösségépítő tevékenységének köszönhetően olyan légkört sikerült kialakítania az áitala vezetett intézményben, amely hozzájárult az előítéletek enyhítéséhez, a feszültség-men- tesebb, sikeresebb együttéléshez.” E mondatok a Roma Nívódíjjal kitüntetett Horváth Erika óvodavezető (a Mérey és Kadarka utcai intézmények irányítója) méltatásakor hangzottak el augusztus 20-án.- Amikor Sárközi János József, a Tolna megyei nemzeti és etnikai kisebbségi területi koordinátor feltette a kérdést, elfogadnám-e a Roma Nívódíjaf komolyan zavarba jöttem, mert számomra a segítségnyújtás, az odafigyelés természetes dolog. A törődés szerintem mindenkinek jár. Ezt a szemléletet tanultam otthon a szüleimtől. Természetesen nagyon örültem a kitüntetésnek, de a legnagyobb elismerés számomra mégis az, hogy' azt látom: a cigány gyerekek jól érzik magukat az óvodánkban, szüleik számára egyre fontosabb érték a tudás. Szívesen adunk nekik tanácsokat, de megvárjuk, amíg ők kérik. A cigány gyerekek mellett arab, román, ukrán,olasz gyermekeket is nevelünk, akiknek a beilleszkedésére, az esélyegyenlőségük megteremtésére ugyanannyira odafigyelünk. Úgy másfél évtizeddel ezelőtt - éppen a roma gyerekek szellemi fejlődését elősegítendő - Horváth Erika előbb elkészítette a felzárkóztató-, majd a „kétkultúrás” programot. Bár valamennyi gyermek fogékony volt a „kanalazásra”, a kanalak ritmushangszerként való alkalmazására, ahogyan a magyar népmeséket is szívesen hallgatták, illetve beszélgettek azokróL - A két programban megfogalmazottak mára teljes egészében beépültek az intézmény napi nevelőmunkájába. A cigány szülők már nem igénylik gyermekeik számára a megkülönböztetett bánásmódot, sőt kifejezetten kérik, hogy a többségi társadalom elvárásai szerint neveljük a gyerekeiket. A programkészítés folyamatában egyébként az előkészítő szakasz volt a legizgalmasabb és a legtanulságosabb. A beszélgetések során mélyebben megismertük, megértettük és elfogadtuk egymás szokásait, értékrendjét, elvárásait, vágyait, örömét, fájdalmát és félelmeit. Ráébredtem, hogy nem a különbségeket kell hangsúlyozni, hanem a hasonlóságot kell erősíteni. A különbségek ugyanis elválasztanak, míg az azonosságok összekötő kapocsként működnek - szögezte le az óvodavezető, de azt is, hogy szerinte a cigány embereknek jobban meg kell küzdeni a sikerért, az elismerésért, mint a többségi társadatom tagjainak. Kiemelte azt is, hogy a romákban erősen él a félelem, a bizalmatlanság, amit mindenképpen oldani kell- A legfontosabb az együttműködő partneri viszony kialakítása, legyen szó elismerésről, vagy akár kritikai észrevételekről. Szerepjátszás helyett törekedni kell az őszinte, nyílt kommunikációra. Mi nem a cigányokkal vagyunk kapcsolatban úgy általában, mint ahogy nem is magyarokkal románokkal ukránokkal vagy olaszokkal hanem az Orsós Pistivel a Bogdán Ancsával a Kolompár, a Varga, a Kovács, vagy a Sárközi családdal. A kitüntetett óvodavezetőnek utcán és üzletben ismerősök és idegenek gratuláltak a rangos elismeréshez, amit ő egy tortához hasonlított és közölte, abból egy-egy szelet az óvónőké, valamint az óvoda minden dolgozójáé.- Nagyon komolyan így gondolom - hangsúlyozta Horváth Erika. V. Horváth Mária Roma Nap 2009: igényes folklór hajnalig Foci, főzőverseny és a másnapba jócskán belenyúló igényes folklórműsor jellemezte a 18. szekszárdi kezdeményezésű Országos Roma Napot. Bálint György Hogy csak nevében országos, a megyei romaügyi koordinátor, a „Dun- di” néven közismert Sárközi János József által életre hívott rendezvény, erről lehet vitatkozni. Az például vitathatatlan, hogy a Tolna megyében élő kisebbség jön el a rendezvényre tekintélyes számmal, de a főszervező minden évben be tud mutatni a fő asztaloknál helyet foglalók között a megyén kívülről érkezőket, általában Fejér és Pest megyéből. Idén például megjelent a békéscsabai vajda, de nyilvános üdvözlés hangzott el a Győrből érkezett „testvérek” okán is. Lezárva az ebbéli vitát: ha egy sportverseny egy más nemzet fiainak, lányainak a részvételével zajlik, annál is használjuk a nemzetközi minősítést, a fentiek okán akkor nem a valóságtól való elrugaszkodás, a Roma Nappal kapcsolatosan az országos titulus. Fociztak, majd főztek Köszönhetően a remek időnek, egész napot betöltő volt az idei rendezvény: a szabadtéri kispályás labdarugó tornára nyolc csapat nevezett, és a szervezett keretek között működő, más tornákon is bemutatkozó Kis Dankó sikerével zárult. A tehetségeket gyűjtő formációban helyet kapott Gyarmati Csaba és Sárközi Ferike, de a „kis Kokó” is, akiktől azt várja a roma kisebbség, hogy eljussanak az első, de legalább a második osztályig, akik helyet kapnak az országos roma válogatottban, s esetleg olyan példaképek lesznek, mint Pisont, vagy Kenesei. A Termip is föllépet Hatan-heten megpróbálkoztak a bográcsos ételekkel. Alapvetően követve a magyar gasztronómiát, az itteni főzési szokásokat, persze a roma szakácsokra jellemző merészséggel, amikor az átlagnál csipő- sebb, fűszeresebb, de a zsűri szerint nagyon finom ételeket készítettek. Az esti buliban is többen repetáztak az ételekből, például Dundiék csül- kös babjából... Az első helyéért járó díjat a szekszárdi Babina Attila kapta, második a mórágyi kisebbségi önkormányzat csapata lett, a harmadik helyet pedig Halász Imre vegyes pörköltje érdemelte ki. Aztán, ahogy az eg)' roma napon lenni szokott, este fél tíz tájban beindult a folklór nagyüzem, no és azok az együttesek is fölléptek, akik a romafolklór alapjaira építve tánczenét játszanak. Igazi, tombo- lásra késztető sztár együttes ezúttal nem volt. Nem is igen lehetett, hiszen Bódi Gusztitól Győzikéig mindenki eljött már. "Dundi" egy sztárt, pontosabban együttest most is elhozott.- Magyarországon a legprofibban, a legtökéletesebb hangzásban a nyírségi Termip együttes viszi színpadra a roma népzenét. Nos, színpadra lépett a szekszárdi sport- csarnokban ez a zenekar, és roppant nagysikerű koncertet adott. Elhoztuk a legjobbak közül a Pesti fiúkat, a szolnoki zenekart, és most sem hiányzott a romafolklórt a modern zenével remekül ötvöző, a cigányság körében népszerű, saját számokat előadó, többgenerációs Pere zenekar sem. Az ő fellépésük előtti helyi és Tolna megyei hagyományőrző együttesek műsora is sokszínűbb volt, mint az elmúlt években.- Ezek szerint kevesebb pénzből is sikerült megtartani nívót?- Nem volt könnyű, mert úgy kellett szinte „összekódulni” azt az egymilliót, ami rendelkezésünkre állt. Remélem, hogy jövőre újra lesz kisebbségi önkormányzatunk, s ezzel a háttérrel, no meg a tehetős roma vállalkozók nagyobb támogatásával ennél is jobb lesz. Más megyékből még többen érkezőkkel ez a mindenképpen hézagpótló rendezvényünk. S ha egyszer a kultúrházunk is elkészül, akkor az itt látható apróságokból, iskoláskorúakból egy remek kis zenekart, táncegyüttest is ki tudunk nevelni - adott hangot reményeinek a főszervező Sárközi János József.
