Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-10-04 / 34. szám
1009. október 4. HÉTRŐL HETRE M SZEKSZÁRDI YAS4RNAP 3 Európai szintű létesítmény épül Labdarúgó legendák segédkeztek a szekszárdi műfüves pályák alapkőletételénél November második felére ígérik i kivitelezők annak a három, vi- ágítással ellátott műfüves labda- úgó-pályának az átadását, ímelynek alapkövét szerdán ün- lepélyes keretek között raktak e a szekszárdi sporttelepen. F.L. lorváth István polgármester - aki lem is oly régen a főiskolánál vállalt tasonló szerepet ezúttal Buzánszky enő és Mészöly Kálmán futball-legen- lák, illetve Bánki Erik, a Parlament portbizottságának elnökének társa- ágában helyezte el az európai szabvá- lyoknak mindenben megfeleláműfü- es pályák alapkövét. Az ünnepséget megelőzően a felek z Országos Labdarúgópálya Létesítő ÖLLÉ) programban megvalósuló be- uházásról sajtótájékoztatót tartottak. i beruházást az önkormányzat részé- ől felügyelő Kerekes László, a Város- íjlesztési Kft. igazgatója elmondta, tőgy egy nagy és két kisméretű műfü- es pályát alakítanak ki világítással, 'ízelvezetéssel. A nettó 165 millió fo- intos sportberuházás két hónap íiúlva készül el, a kivitelezést a Ma- ,yar Aszfalt, a Strabag AG, valamint a ebők és Sebők Kft. végzi. A sajtótájékoztatón megjelent iuzánszky Jenő hangsúlyozta: több műfüves pályaátadáson járt már az or- zágban, és a játéktereket birtokba ve- ő gyermekek öröme minden alka- mimal megható volt.- Az egészséges nemzedék felnevesse a mi felelősségünk - mondta a le- endás Aranycsapat dombóvári származású hátvédje. - A játék az életre is mit, ezért nem lehet elég korán el- ezdeni. Előkészítő csoportokban Bánki Erik (balról), Buzánszky Jenő, Mészöly Kálmán és Horváth István polgármester közösen helyezték el a beruházás alapkövét már óvodások kergetik, rúgják a labdát. Remélem, ez a beruházás hozzá járul majd ahhoz, hogy Szekszárdról is mind többen jussanak el a futballban a legmagasabb szintre. Mészöly Kálmán, aki az MLSZ és az OLLÉ-program képviselőjeként volt jelen a szekszárdi tájékoztatón őszintén bevallotta: az első egyeztetések után szkeptikus volt a projekt sikerét illetően.- A polgármesterek, önkormányzati vezetők kezdeti lelkesedése gyorsan alább hagyott, amikor a pályák bekerülési költségeire pillantottak - mondta az egykori világválogatott labdarúgó. - Aztán a közbeszerzési eljárásoknak és a kedvező banki finanszírozási háttérnek köszönhetően mégis elérhetővé váltak a fejlesztések, így több mint 80 műfüves pálya épül(t) az országban. Ezek többsége kisméretű, úgynevezett futsal pálya, illetve iskolai „grund”. Olyan létesítmény épül Szekszárdon, ahova a szülők jobb szívvel engedik majd el sportolni gyermekeiket - hangsúlyozta Mészöly Kálmán. Bánki Erik kiemelte: csak üdvözölhető, hogy az önkormányzat a minőséget helyezte előtérbe a fejlesztés során.- Örömteli, és megsüvegelendő, hogy a szekszárdi városvezetés a válságban előre menekül, és nem csak szlogenjében építi a jövő városát - mondta Parlament Sportbizottságának elnöke, korábbi labdarúgó. - Teszi ezt olyan gazdasági helyzetben, amikor a kormány megszorító intézkedéseiből minden napra jut egy-egy újabb „csomag”. A jövő évi költségvetés készítői 12,7 milliárd forintot szánnak az ország sportjára, 2002- ben ennek a duplája volt az állami támogatás. A szekszárdihoz hasonló beruházások hozzájárulnak az egészséges életmódra neveléshez, amelyet óvodás, kisiskolás korban kell elkezdeni. Csak így változtathatunk ugyanis a jövő generációjának tragikus fizikai, egészségi állapotán. Horváth István szerint az új, az Európai Labdarúgó Szövetség szabványainak mindenben megfelelő pályák nem csak azt versenysport célokra igénybe vevő fiataloknak és felnőtteknek nyújtanak kitűnő lehetőségeket, de - a bérleti lehetőségeknek köszönhetően - amatőr futballisták igényeit is kiszolgálják. A polgármester hozzátette: a tervek szerint még az idén szeretnék letenni az új atlétikapálya alapkövét is, amelynek építését tavasszal akár be is fejezhetik. Jenő bácsi Az alapkőletételt követően a 84 esztendős Buzánszky Jenő bácsi lapunk kérdésére elmondta: amikor ö gyerek volt, mezítláb rongylabdával futballoztak a grundon. A játék szeretete segítette át őket a nehézségeken. Ez kell, hogy motiválja a mai fiatatokat is az egyre jobb eredmény elérésében. Az európai színvonalú létesítmények (műfüves pályák, öltözők) megteremtése mellett fontos a szakmailag és emberileg is példaképként szolgáló pedagógusok, edzők munkája is.- Idővel majd a mai gyerekek is megértik, érdemes volt lemondaniuk bizonyos dolgokról, hogy egyszer ők is meghallják majd: „Szép volt, fiúk!” - fogalmazott a világbajnoki ezüstérmes, egykori kiváló labdarúgó. Előadás a Szent Korona-tan kérdéseiről Új helyszínen, a Polgármesteri Hiva- tl dísztermében tartotta meg őszi, agy érdeklődéssel kísért nyitóelő- iását szeptember 29-én a Parázsló lapítvány. Az egyesület fő profilját képezi a lagyarság eredetének kutatása, vala- űnt a legújabb, magyarság-eredettel ipcsolatos tudományfelfogások ter- sztése. A mostani vendég, Kocsis Ist- ín író, magyarságkutató a Szent Koma misztériumának fejtegetésével, tlamint a II. világháború után mellő- >tt Szent Korona-tan jelenünkben le- btségesen megújuló szerepével fog- Ikozott. Kocsis úgy véli, hazánkban azért is tcsony az életszínvonal, mert nem lítottuk helyre a jogfolytonosságot ősi törvényeinkkel, valamint olyan - miniszterelnöki teljhatalmat garantáló - alkotmányunk van, amelyet az eleve rossz és németekre erőltetett alkotmányból lett „összeollózva”. A korona misztériumáról szólva kiemelte Zsig- mond király legszebb oklevelét, aki saját lázadóját jutalmazta meg azért, mert felhívta a figyelmét a királynak arra, hogy egy cselekedetével szembefordult a Szent Korona tanításával. Ebből is látható, hogy a magyar király nem az első, hanem a második személy volt a Korona közjogában. Más esetben, a 18. század végén a Korona erejére és misztériumára való hivatkozással sikerült megakadályozni Esterházy Pálnak az igen vallásos I. Lipót császárt, hogy az alkotmányos Erdélyt közigazgatásilag, tartományként hozzácsatolja a Habsburg irányítású területekhez. Ez utóbbit a mai napig közjogtörténeti csodaként emlegetik. Az előadó Hunyadi Mátyást is méltatta, aki 1486-tól haláláig zömmel királyi hatalmat gyengítő, s a Szent Korona hatáskörét, valamint a vármegyei irányítást erősítő törvényekkel foglalkozott, szinte előre bebiztosítva az önálló megyei igazgatás sorsát a mohácsi vész után! Ennek következménye az 1504. évi I. törvény, mely a vármegyék alispánjait király elleni engedetlenségi jogkörrel ruházta fel: azonnal leváltották, ha a királyhoz/császárhoz hűnek mutatkozott, vétve a Korona törvényei ellen. E tan törvényei a késő középkorban alakultak ki, amikor megváltozott a keresztény világ és a népek viszonya. Kitételei tartalmazták, hogy minden birtok a Koronára száll vissza, s hogy idegenből kölcsön- jogot nem vehet át az ország. A Szent Korona alá tartozni ugyanakkor biztonságérzetet is jelentett, valamint a nemesség életében egyenrangúsággal, mellérendelt állapottal bírt: így a 100 ezer hold földdel rendelkező Széchenyi, és a köznemes-hírlapíró Kossuth esetében az országgyűlésben. Külföldinek birtoka is csak úgy lehetett az országban, ha „harmonikus egységben él a Szent Koronával”, kivédve jelenünk „rablóprivatizációit”, mely a rendszerváltás környékét jellemezte nálunk - mondta Kocsis. Gyimóthy Levente
