Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-09-27 / 33. szám
2009. szeptember 27. KULTÚRA .... SZEKSZÁRDI VAS4RNAP Születésnapi szekszárdi koncert Földesi Lajos különleges hegedűestje különleges alkalomból a Művészetek Házában Október elsején, a Zene Világnapján fél nyolctól, a Művészetek Házában tartja hegedűestjét Földesi Lajos azon apropóból, hogy negyedszázada ő a művészeti vezetője a Szekszárdi Kamarazenekarnak. V. H. M. A főszereplővel, egyben az est műsorának összeállítójával, illetve narrátorával a meglepetésekkel teli, különlegesnek ígérkező hangversenyről beszélgettünk, ami előestéje a megyénkből elszármazott művész 55. születésnapjának. A fővárosban élő, és folyton utazó Földesi Lajos ezúttal Kecskemétről érkezett, ahol legújabb, igen tehetséges tanítványával ismerkedett, megbeszélve a továbbiakat. A hegedűművész Földesi Lajos édesapját, Földesi János népművelőt - koreográfust, muzsikust, színi-rendezőt, népdalgyűjtőt, költőt - rengetegen tisztelték, s mivel megtudtam, hát továbbadom: több mint ötszáz verséből most válogatnak egy kötetre valót. Földesi Lajos 1977-ben tanárként került a fővárosba, s ugyanakkor kezdte el a zeneakadémiai tanulmányait, miközben teljes állásban tanított Zuglóban. Amikor elvégezte a zeneakadémián a három éves „kiegészítőt”, a Budapesti Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézete felkérte hegedűtanárnak. Ugyanekkortól, 1982-től Pécsre is lejárt, ahol három évig a Zeneművészeti Főiskolán tanított. Egy Szekszárdhoz kötődő végzős növendékétől értesült, hogy a szervezés alatt levő kamarazenekar élére művészeti vezetőt keresnek. Majd a zeneiskola akkori igazgatója, Thész László meginvitálta eg)' beszélgetésre.- Tudta, hogy rendszeresen ingázom Budapest és Pécs között, hát praktikusan úgy gondolkodott, hogy itt megyek el a bős úton, megoldható lenne, ha hetente „bekanyarodnék” pár órára Szekszárdra - említette mosolyogva, s tegyük hozzá, hogy személyében, mint minden kritériumnak megfelelő tanáremberrel „azon a beszélgetésen” már olyan konkrétan tárgyalt vele a hat fős grémium, mintha már igent mondott volna.- Mondtam is, mert a zenetanárok nagyon szerettek volna egy rangos zenekart, de azért is, mert Tolna megye, benne Szekszárd is szerelmeim egyike. Tehát azóta ha kedd, akkor számomra nem Belgium, mint a régi filmben, hanem Szekszárd. Az évi 35-60 ezer kilométert vezető Földesi Lajosnak e tekintetben ugyan mit jelenthet heti rendszerességgel Szekszárdra utazni? Más kérdés az a Földesi Lajos szellemi munka, amit egy zenekar irányítása jelent. Azért említsük meg, miből is jön össze ez a rengeteg kilométer. Feleségével, Kocsis Andreával ők alkotják a Budapesti hegedű-hárfa duót, s rendszeresen koncerteznek Németországban, Svédországban, Dániában, szerte Európában. Az október elsejei - meglepetésekkel teli - szekszárdi hangversenyen elhangzanak Händel, Haydn, Mozart, Paganini, Liszt, Spohr, Lorenz D. művei. Hogy a Szekszárdi Kamarazenekar mellett kik lesznek a közreműködők?- A brácsaművész Ágotha Zoltán, akivel 35 évvel ezelőtt játszottuk először azt a darabot, amit most hallhat a közönség. A fiatal generációt tehetséges végzős növendékem, Kasznai Dóra (hegedű) képviseli. A második részben feleségemmel, Kocsis Andreával egy különleges kettős versenyt adunk elő. Lányi Péterhez (zongora) 25 éves barátság köt; őt azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni. Lorenz Dáviddal (gitár) olyan darabot adunk elő, amit először 35 éve játszottunk együtt, s szintén 35 éves múltra tekint vissza együttzenélé- sünk Nyíró Gáborral (orgona) is. A Szekszárdi Kamarazenekar 25 éves jubileumi koncertjére is készülhetünk, amire december 18-án kerül sor. Annyit máris megtudtunk Földesi Lajostól, hogy azon nemzetközileg is ismert szólisták működnek majd közre. A hangverseny előtt pár órával - a koncert színhelyén - kiállítanak néhány olyan hangszer-különlegességet, amelyeket az este folyamán megszólaltatnak az előadók és a zenekar tagjai. Ezek között láthatóak lesznek Sáránszky Pál (aki idén lenne kilencven esztendős) aranykoszorús hegedűkészítő mester és tanítványai készítette hegedűk. Az eltört korsó igazsága a német színházban Verena Koch, a linzi Landestheater vendégművészének rendezése a Garay téri teátrumban Kényes ügy kerül a bíróság elé. (Képünk a főpróbán készült) Szeptember 17-én tartotta a 2009/2010-es színházi idény első bemutatóját a Magyarországi Német Színház. A Garay téri teátrumban Kleist; Az eltört korsó című darabját mutatták be Verena Koch rendezésében. Kovács Etelka Hol is kezdhetnénk máshol, mint Ádámnál (Gregor von Holdt), aki történetesen bíró Huisum faluban, par6 ka híján. E becses fejdísz, a bírói tekintély szimbóluma már a dráma kezdetén porba hull A külsőségek kedvéért talán mégis megteszi, ha a rizspor a bíró sebekkel teli tar fejére szóródik, amint Walter (Christoph Fortmann), az ügymenet ellenőrzésére érkezett törvényszéki tanácsos javasolja. Kényes ügy kerül a bíróság elé. Egy eltört korsó kíván igazságot. Ádám figyelmezteti Évát (Lena Stamm), a panaszos lányát, hogy fontos hallgatnia. A tárgyalás során a féltve őrzött korsóját sirató Márta asszonytól (Doris Buchrucker) a feltételezett vádlottig, Rupiig (Solymár Dániel) mindenki elmondja a maga vélt valóságát, de az igazságot csak a paróka leplezheti le. A németalföldi barokk festőjét, Vermeert idéző színpadkép fogadta a nézőt a Magyarországi Német Színház évadnyitó előadásán szeptember 17- én. A puritán környezetben a bíró asztala súlyos drapériával takarva, az írnok széke mívesen faragott, míg a háttér sötét. A fekete-fehér kockás padló figyelmeztet, hogy itt mindennek ki kell derülnie feketén-fehéren. A szigorú miliőt ellensúlyozza a főszereplő burleszkbe illő testbeszéde, erős arcjátéka, amihez a mindent gondosan szemmel tartó Sugár írnok, a fénysugár (Farkas Gergő) biztosít alapot, és a bruegheli ruhába öltözött paraszt kompánia. A beszédbe rejtett cselekményt a színészek játéka tölti meg élettel ebben a bírósági tárgyalást imitáló, itt két részben játszott egyfelvo- násosban. Az ekört korsó, a német színházban elsőként színre vitt Kleist- mű, látszólag vásári komédia tele mulatságos karakterekkel, szójátékokkal, a kétértelműséget, félreérthetőséget kihasználó nyelvi humorral, szóképekkel, beszélő nevekkel, és kündulásként egy paradox helyzettel de ennek a darabnak amellett, hogy családi viszályokat mutat meg komoly társadalmi problémákat boncolgat, alapproblémája az igazság evilági fejderíthetet- lensége, és a bűntelenség lehetetlensége. Hiszen az önhibáján kívül bűnre csábító Éva, aki leginkább tudja, hogy mi történt, nem beszélt, mert hitt egy hazugságnak. Miután maga az igazságszolgáltatás is összeomlik, ki szolgáltat igazságot a korsónak? A rendező, Verena Koch, a linzi Landestheater vendégművésze a helyi közönségre gondolva Szekszárdra szabta a darabot. Egyes szereplők, a szolgáló (Lotz Kata), az írnok, magyarul is megszólalnak, míg a tekintetes urak ezt nem is értik, ők csak németül beszélnek. A színpadon fogyasztott bor pedig természetesen csak szekszárdi lehet...
