Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-08-30 / 29. szám

10 SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ANNO 2009. augusztus 30. M inden korra jellemzők a saját kívánságai. Baj-e vagy pusz­ta érdekesség, hogy ezek a mi korunkig érnek: ki-ki eldöntheti. Eleink a nagyvendéglőt nem kis ál­dozattal 120 éve, 1889. augusztus 26- án 73125 forintért vették meg árveré­sen. Négy év múlva jelentős költséggel a leghíresebb honi szecessziós épí­tész, Lechner Ödön tervei szerint Szekszárd Szállót varázsoltak belőle. Tették ezt annak reményében, hogy az ide szép számmal sereglő borkeres­kedők itt majd kényelmesen ellaknak. A sors úgy hozta, hogy a filoxéra meg a jégverések megtépázták borvidé­künket, és ez az időszak lett a szőlőter­mesztés mélypontja. így aztán az évről évre bérbe adott szálló teherré vált. Húsz év múlva, 1909. augusztus 8-án a Tolnavármegye vezércikke már azt ír­ta: „Városi költségvetésünk állandó se­bét képezi a Szekszárd Szálló, melynek bérjövedelme nemcsak nem fedezi a költségeket, hanem igen tetemes, több ezer korona évi hiányt okoz, melyet másból mint pótadóból fedezni nem lehet.” Megoldásként a szálló „vagy be- szüntettetik, és az épület - megfelelő be­ruházással - nagyobb szabású bérházzá alakíttatik át, vagy eladatik’'. Közel negy­ven év múltán az utóbbi furcsán való­sult meg: a megyei vendéglátó-ipari vál­lalat kapta az épületet ajándékba. Aztán a rendszerváltáskor (hiszen gonosz do­log lett volna visszakövetelnünk) - már korántsem fillérekért - eladta a mai tu­lajdonosnak. Eleink, akik mai áron szá­molva csecsemőtől aggastyánig a vétel­be és felújításba 100 000 forintot adtak, kicsit drága látványosságnak gondol­nák - hiszen az és nem egyéb. Viszont a kívánság teljesült: ez a seb már nincs a költségvetésen. ÓDON DERŰ 238. Szekszárdi kívánalmak Hírböngésző eleink (Miklósi Ödön rajza) A lapnak ugyanez a száma tudatta azt is: „az ország nagyobb városai az­zal a tervvel foglalkoznak, hogy zöld­ségtermelő telepeket rendeznek be”, így az árat mérséklik, s emellett „a munkás elem állandó keresethez jut­na, s meg is tanulhatná e jövedel­mező foglalkozást”. Óhajtandó, hogy ilyen hatósági vezetés és ke­zelés mellett itt is létesüljön, mert „minden lehető eszközt meg kell ragadnunk, hogy a szekszárdi pi­ac drágaságát mérsékeljük és a nép kereső képességét fokoz­zuk”. Száz év alatt lett, majd nem lett városi kertészet - persze csak virágoknak - s ma ide összponto­sítja a másutt munkát nem kapó nép „a jövedelmező foglalkozást”. S persze, ha zöldséget sokat halla­ni, azért a boltban meg a piacon drága maradt... Három hét múlva, 1909. au­gusztus 29-én a Tolnavármegye újabb ötlettel állt elő. „Addig ír­tunk a Szekszárdon felállítandó hatósági mészárszékről, míg az minden nagyobb előkészület nél­kül felállíttatott - Faddon. És külö­nös, hogy mihelyt ez megnyílt, a hús ára ott tetemesen leszállt... Mi lehet az oka, hogy Szekszárdon kétszer oly drága a hús ára, mint Agáidon vagy Öcsényben? A ha­tóságnak érdemes volna ezzel a rejtéllyel egy kicsit foglalkozni...” Ez ügyben igen jól állunk: sokáig volt hatósági húsbolt a Béla téren, az üzletet utoljára megvevő cég erejé­ből már csak százéves fák kivágására futotta. Ellenben a hatóság idestova két évtizede üldözi (gondolom: papí­ron) a húsipari kombinátot becsődöl- tető Sch(w)indlert. Hamarosan a kertészettől vásárol­nak botot, hogy azzal üthessék a nyomát. Lanius Excubitor Ódon időben AUGUSZTUS 31-ÉN 130 éve, 1879-ben Csuthy Zsig- mond: Wilhelm, a szegzárdi eré­nyes apát című történelmi rajzát kezdte meg a Tolnamegyei Közlöny. SZEPTEMBER 1-JÉN 75 éve, 1934-ben elhunyt Kálmán Károly tankönyvíró tanítónk. Dr. Fá­bián Ármin orvos kozmetikai villany­gépére kért szabadalmat. SZEPTEMBER 2-ÁN 130 éve, 1879-ben ünnepélyesen megnyílt a gemenci gőzhajóállomás. 95 éve, 1914-ben született Homoki Nagy István filmrendező, a Gemenc vadvilágának megörökítője. SZEPTEMBER 3-4 N 130 éve, 1879-ben elhunyt Dunaszentgyörgy jelese, Csapó Vil­mos, az ozorai diadal hadvezére, akit hölgyeink verssel, cserkoszorú­val tiszteltek meg. SZEPTEMBER 4-ÉN 130 éve, 1879-ben született Szigeth Gábor egyetemi magánta­nárunk. 100 éve, 1909-ben levél­ben invitálták ide Ady Endrét. SZEPTEMBER 5-ÉN 620 éve, 1389-ben a szekszárdi apátság jelenti a királynak: Töttös László birtokán hatalmaskodtak. SZEPTEMBER 6-ÁN 210 éve, 1799-ben Kitaibel Pál Szekszárdon növénytani kutatást végzett. EVANGÉLIUM Hála az új kenyérért Jézus azt mondta nekik: "Én va­gyok az étet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énben- nem hisz, nem szomjazik meg so­ha." (Jn 6,35) Urunk, Istenünk! Köszönjük az új ke­nyeret, mindennapi táplálékunkat és teremtő, megváltó, megszentelő ke­gyelmed beszédes jelét. Áldott légy Urunk, hogy adtad a vetés idejét - amely minden évben eszünk­be juttatja emberi szívek jó földjét ke­reső szavadat, amely minden évben tanít türelemmel várni a munka gyü­mölcsére. Köszönjünk az érlelő-élteltő napfényt - jóságod jelét, melyet felhozol jókra és gonoszokra egyaránt. Köszönjük az esőt - az égi harmatot, elcsüggedt, szunnyadó lelkeket frissí­tő Szentlélek erejét. Köszönjük az aratás idejét - az idők végességének, az eljövendő ítélet­nek józanságot hirdető üzenetét. Köszönjük a gabona cséplésének, őr­lésének idejét - az élethez szükséges szenvedés fájdalmasan szép jelét. Köszönjük a kemencék izzó tüzét - a lelki próbák áldásának szimbólumát. Köszönjük az elkészült kenyeret, a "mindennapit", amely testünket élteti, de legfőképp az Élet Kenyerét - Té­ged, Urunk Jézus Krisztus, aki most is a te követésedre és örökök életre hívogatsz mindnyájunkat. Ámen. Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész Máriát dicsérni, hívek jöjjetek! Közeledik Kisboldogasszony ünnepe, ezért szeretném felhívni figyelmüket a szekszárdi Remete kápolna idei bú­csújára. Szeptember 5-én, szombaton a Bel­városi templomban déltől Szentség- imádási órákat tartunk 16 óráig, majd 17 órakor gyalogos menetben, imád- kozva-énekelve megyünk a Remete kápolnához. A Búcsúnyitó szentmise 18 órakor kezdődik, azt követően - várhatóan 19 és 20 óra között - a medjugorjei Szentségimádás lesz, majd Keresztúti ájtatossággal zárul az esti program. Szeptember 6-án, vasárnap 10 óra­kor közös Rózsafűzérimádságot tar­tunk a Rózsafűzértársulat vezetésé­vel, majd 10.30-kor ünnepi, szabadté­ri püspöki szentmise lesz, amelyet Bí­ró László püspök úr celebrál majd A szentmise után szentségi körmenet. Mindenkit szeretettel várunk! Bacsnmi László plébános

Next

/
Thumbnails
Contents