Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-08-30 / 29. szám
* SZEKSZÁRDI VASÁRNAP HÉTRŐL HETRE 2009. augusztus 3 „A keretek hamar szétfeszültek” Pro Űrbe Szekszárd emlékplakett: dr. Méry Éva, a Művészetek Háza első igazgatója Dr. Méry Éva, a Művészetek Háza első igazgatója a kultúra ápolásáért kifejtett munkájáért vehetett át Pro Űrbe Díjat Horváth Istvántól Az augusztusi hőség után kellemes hűvös fogad az egykori zsinagóga épületében. A megszokottan hangulatos művészetek házi légkörben találkozom dr. Méry Évával, aki úgy véli: szerény életútja megannyi értékkel teli apró mozzanatban hagyott nyomot megyeszékhelyünk mindennapjaiban. Gyimóthy Levente- Úgy tudom, korábban a megyei tanácsnál tevékenykedett. Meséljen kicsit az életéről, hogy keridt Szek- szárdra?- Budapesti születésű vagyok, 1956- ban érettségiztem. Nem vettek fel egyetemre, így lettem szövőipari tanuló a Kőbányai Textilművekben. Az ott működő üzemi újságba kezdtem el először tudósításokat írni. ahová később felvettek munkatársnak. Aztán annyira megtetszett ez a világ, hogy elvégeztem egy kétéves újságírói iskolát. Akkoriban hirdettek a Dél-Magyar- országnál állást, így Szegedre vetett a sors. Két év után aztán a Tolna Megyei Népújságnál kerestek újságírót, így kerültem Szekszárdra 1965 tavaszán. Belpolitikai újságíróként kezdtem, s közben a szegedi egyetem magyar-pedagógia szakára jártam. A diploma megszerzése után, amikor már kulturális eseményekről tudósítottam, hívtak át a megyei tanács művelődési osztályára, népművelő csoportvezetőnek azzal az üzenettel, hogy "ha olyan jól tudtam kritizálni a kultúrát, akkor most csináljam magam". Közben különbözeti vizsgával népművelő egyetemi végzettségűvé is váltam, később pedig esztétikából doktoráltam. Népművelési ismereteimet a bajai, majd a szekszárdi Tanítóképző Főiskolán hasznosítottam tanárként.- Hogy jött az ötlet, hogy a megyei tanács kulturális intézménnyé alakítja át a korábbi Zsinaeóea épületét?- Ügy tudom, ötletként már 1971- ben felmerült a háború után összezsugorodott zsidó hitközség romos épületének hasznosítása. Addig bútorraktárként működött, de ahogy a selyemgyár lebontásával a környéken a művelődési központ, a lakóépületek, a park egységes, letisztult képet kezdtek mutatni, ismét felmerült a probléma: mi legyen a Petsnik János grazi műegyetemi tanár által tervezett, 1897-ben felavatott szecessziós épülettel Mivel akkor épült a vadászati világkiállításra a Gemenc Szálló, még az is felvetődött, hogy lebontják, és parkolót alakítanak ki a helyén... A tanács megvásárolta a zsidó hitközségtől aztán Kerényi József Ybl- és Kossuth-díjas építész - aki már a kecskeméti Zsinagógát is áttervezte - újjávarázsolta az elhagyatott falakat.- Milyen kulturális funkciókban gondolkodtak?- Az átépítés 1981-ben kezdődött meg, de sokáig kérdéses volt, hogy a behatárolt adottságok miatt mi kerüljön ide. Arról volt szó, legyen néhány zenei, irodalmi rendezvény, és hasznosuljon kiállítási térként. A keretek hamar szétfeszültek, hiszen az első időkben rengeteg rendezvénynek adtunk otthont, három hónapig nyitva tartó, gyakorta múzeumi anyagból kölcsönzött kiállítások sorát rende tűk. Kocsis Zoltán, az idős Fischt Annie, vagy a világhírű operaéneke nő, Sass Sylvia előadóestje mellett mi a korai időszakban sok neves művés megfordult nálunk. Baky Péter vezeti se során ez a kör tovább bővült, elé; ha csak a közelmúltból a Munkácsy-k állítás sikerét említjük. Hangsúlyt zom, az intézmény huszonöt évébt csak az első harmad az én érdemem- Tevékenysége idején sikerült-e a. intézményt elképzelései alapjá, felfejlesztenie, versenyképess lennie?- Az előző rendszer teljesen más v lág volt. Abban az időszakban, miko én voltam az igazgató, adott volt eg intézmény költségvetése, melybe mindig futotta nagyrendezvényekre jeles művészek meghívására. Ma nag részben mecénásokra, pályázatokr támaszkodhat a kultúra. Úgy érzen jelen pillanatban ez a metódus méj nehezen működik. Akadnak ugyai szponzorok, de a nyugati felfogásho; képest ez még nem olyan mértékű mint amennyire szükség lenne rájuk- Miben volt és lesz más a Művésze lek Háza, mint a többi kuliuráli: intézmény a városban?- A tapasztaltak alapján elmondha tóm: itt a koncertek, előadások, az es küvők sokkal meghittebb, családia sabb közegben zajlanak, mint máshol A beltér hangulata, a gyönyörű csillái az 1989-ben épített orgona, orszá gunk egyik legjobbika, a kelleme: akusztika, egyszóval ez a kis "ékszer doboz" együttesen hozzátesz vaiam különlegeset, amely igen hamar be lopta magát a városlakók szívébe. A testvérvárosi kapcsolatok elindítója Pro Űrbe Szekszárd: Császár József tanácselnök (posztumusz) ■ A Debrecenben született Császár József tízesztendősen került Szekszárdra, azóta élt a megyeszékhelyen. Valójában visszatért Tolna megyébe, hiszen édesanyja Szekszárd-szőlőhegyi, édesapja pedig szálkai származású volt. Császár bácsit sokan ismerték Szekszár- don, mert évtizedekig muzsikált a helyi szimfonikus zenekarban. Császár József a Garay gimnáziumban tett érettségi után bérelszámolóként, majd staüsztikusként dolgozott, közben malom- és sütőipari technikusi végzettséget szerzett. A katonaévek után a Tolna Megyei Tanács tervosztályára került. Munka mellett végezte a Közgazdaságtudományi Egyetemet, ahol 1964-ben szerzett diplomát. Egy évvel később a Városi Tanács elnöke lett, majd 1982-ig a Tolna Megyei Tanács általános elnökhelyettese, 1988-ig pedig elnöke volt. A Kereskedelmi és Hitelbank igazgatójaként 1995-ben ment nyugdíjba. A közigazgatásban töltött évtizedei alatt sokat fejlődött a város és a megye. Szekszárdon évente 300-400 lakás épült, a város lélekszáma 40 ezer fölé emelkedett. Új ipari üzemek telepedtek meg a városban (pL Húskombinát). Korszerűsödött az egészségügyi-, szociális- és kulturális intézményhálózat: csecsemőotthon épült, irodalmi múzeum lett Babits szülőháza, az Augusz-házba költözött a zeneiskola, felépült a Művelődési Központ, és megnyitotta kapuit a Tanítóképző Főiskola. Bővült a lakossági szolgáltatás és infrastruktúra (fűtőmű, szennyvízderítő), valamint a kereskedelem és vendéglátás (Gemenc Szálló). A bontással is járó városépítkezés eredményeként Ybl-díjas városközpont alakult ki (Pro- métheusz-park, Liszt Ferenc tér). Elkészült az I. Béla király alapította bencés apátsági templom maradványainak feltárása. Szekszárd testvérvárosi kapcsolatot létesített a franciaországi Bezons és a jugoszláviai Becsej városokkal Császár Józsefet 2008. augusztus 25-én, az alsóvárosi temetőben helyezték örök nyugalomra. ARANYKÖNYV * IV. Lapunk legutóbbi számában teljes terjedelmében közölte Szekszárd Megyei Jogú Város 2008-as Aranya kövét, melyben olvasóink jelzése alapján két sajnálatos névelírás történt. Az érintettektől és olvasóinktól ezúton is elnézést kérünk, s az alábbiakban közöljük - immár helyesen - a bejegyzéseket. IV. Kultúra, tudomány, közművelődés. Április 19.: ...Szekszárdi tanulók közül korcsoportjában Balogh Fanni, Erős Ditta Rebeka, Mohás Dóra és Lozsányi Soma szerzett első helyezést. XI. Díjak, elismerések. Október 23.: Kovács János, a Tolna Megyei Nemzetőrség vezetője 1956-os Jubileumi Érdemkeresztet adományozott Darvas Ferencnek.
