Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-02-01 / 4. szám
2009. február 1. KULTÚRA SZEKSZÁRDI vMrnap Elismerések a kultúra napján Idén öten vehették „A Tolna megyei művészetért” plakettet A magyar kultúra napján, 22-én 17 órai kezdettel került átadásra „A Tolna megyei művészetért” plakett a Liszt Ferenc Művészeti Iskola hangversenytermében. Az öt kategóriában kiosztott kitüntetés átadóünnepségén korábbi díjazottak működtek közre, továbbá bemutatták a legújabb Kézjegy-antológiát is. Kosztolányi Péter Kölcsey Ferenc 186 éve, január 22-én tisztázta le a Himnusz kéziratát - ennek okán ünnepeljük a magyar kultúra napját e napon immár két évtizede. Hagyományosan ehhez az évfordulóhoz kötődően adják át a három civil szervezet - a Bárka Művészeti Szalon, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége Tolnai Csoportja és a „Kézjegy” Tolnai Toliforgatók Kubja - alapította „A Tolna megyei művészetért” plakettet, melynek célja művészek és művészet- pártolók tevékenységének elismerése. A kultúra madarát és az őt útjára bocsátó kezet ábrázoló érem Mözsi-Szabó István grafikájának felhasználásával készük. Öt kategóriában kerül kiosztásra: „A Tolna megyei művészetért” ezüst plakett idei díjazottjai: Mádi Magdolna művészeti igazgató (balról) és Komjáthy Tamásné népi iparművész, valamint Barsi Péter ékszerész-mecénás (balról), Szily Géza festőművész és Videcz Ferenc író az elsőben egy költő, író vagy újságíró, a másodikban egy képző-, a harmadikban egyelőadóművész, a negyedikben egy nép-, vagy iparművész, kismester, végül pedig az ötödik csoportban egy művészetpártoló kapja. Ez évben a plakettet a kuratórium döntése értelmében Videcz Ferenc író könyveiért, publikációiért, Szily Géza festőművész alkotói munkásságáért és középületekben látható műveiért, a Tűzvirág Táncegyüttes hazai és külföldi fellépéseiért, Komjáthy Tamásné szövő népi iparművész kézműves és közéleti tevékenységéért, illetve Barsi Péter ékszerész pedig művészetpártoló tevékenységéért vehette át. Az ünnepség színvonalát emelte korábbi díjazottak, így Husek Rezső Cziffra-díjas zongoraművész és a Gárdonyi Zoltán Református Együttes fellépése, valamint Duzmath Zsófi és Fábián Péter, a Garay gimnázium diákjainak felolvasása, akik a tizennegyedik Kézjegy-antológiát mutatták be. Itt jegyezzük meg, hogy a kultúra napján a Gárdonyi együttes kórusvezetője, Lemle Zoltán Csokonai alkotói díjat vehetett át. Kultúrtörténeti kalandozás Kölcsey korában Dr. Töttős Gábor előadása a Garay János Gimnázium kultúra napi ünnepségén Kodály, Vivaldi, Liszt, Haydn, egy- egy magyar pásztordal és sárközi népdal: a legkülönfélébb, a magyarság kultúrájából születő, vagy nagyrészt ahhoz köthető zenei műfajból, szerzőrepertoárból válogattak azok a tanárok, diákok, akik a múlt csütörtökön, a magyar kultúra napja alkalmából a Garay János Gimnázium dísztermében összesereglettek. Gyimóthy Levente A kiváló zenei összeállítást követően a rendezvény gerincét dr. Töttős Gábor „helytörténeti órája" adta, aki Erkel Ferenc Himnusz-megzenésítésének kő rülményeit taglalta előadásában. A gimnázium dísztermét megtöltő diákok megtudhatták, Kölcsey Himnuszának 1923-as születése előtt is léteztek már közös imádságos dalok, vagy „himnuszként” többek által ismert és gyakran előadott népi énekek. Ilyen volt az „Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga”, vagy vallásos énekként, naphimnusz gyanánt, ünnepekkor gyakran előadott „Boldogasszonyanyánk”. Töttős Gábor elmondta: furcsa, de Kölcsey megzenésített Himnusza legelőször 1844. augusztus 10-én, az Óbudai hajógyári sziget mellett, a Széchenyi gőzös felavatásának alkalmával hangzott el. Nem sokkal később aztán Kolozsváron is hallható volt, 1848. március 25-én pedig már Maros- vásárhelyen énekelték egyre többen új, közös imádságunkat. A nagy áttörés mégis 1848. augusztus 20-án volt, mikoron a Budai Nagyboldogasszony (ma Mátyás) templomban, „hivatalos állami ünnepségen” zendült fel a Nemzeti Himnusz. A következő esztendő ben Kölcsey Mauzóleumánál már szeretett, közös énekként adták elő az Erkel által megkomponált művet. Mint azt Töttőstől megtudhattuk, Tolna megye a magyar kultúrában, himnuszunk születése idején is jelentős és elvitathatatlan kultúrtörténeti szerepet töltött be. Vörösmarty Mihály, aki ebben az időben a Perczel- család gyermekeinek nevelőjeként tevékenykedett, éppen a Himnusz papírra vetésének napján (1823. január 22.) írt egy fa alatt búslakodva szerelmes versikét reménytelen lángolása alanyának, Perczel Etelkának. Ekkor látogatta meg szintúgy ő Babits Mihály dédapját Szekszárdon, hogy a köztiszteletben álló kádármester és nem hivatásos gyógyító jóféle vörösbort adjon néki gyógyulására. Börzsönyben az irodalomkedvelő pap, Klivényi Jakab - aki Vörösmarty jó barátja volt -, ekkortájt, 1823-ban vette rá a költőt, írjon nagyszabású nemzeti művet, melynek folyamán megszületett honfoglalási eposza, a Zalán futása. Vörösmarty másik jó barátját, az Ovidiust fordító dunaföldvári apátot, Egyed Antalt 1833-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává. Ekkor élt Bezerédj István alispán, aki 1832-36 közötti országgyűléseken Tolna megye képviselőjeként vett részt, s 1844. december 19-én önként adó alá helyeztette magát. A szekszárdi Báró Augusz Antal; aki 19 évesen elvégezte az egyetemet, 1822-ben írt latin tankönyvet, 1840-ben pedig barátját, Liszt Ferencet köszöntötte az országgyűlés által készíttetett kiváló díszkarddal, s járta ki a zeneszerző nek, hogy Pest megye közgyűlése magyar nemesi címet adományozzon ne- ld. Ekkoriban alkotott a Tolnán született, Európa-hírű zenész, Fusz János is, akinek Joseph Haydn fogta pártját, s aki több mint 100 előadást adott már. Egy másik kiváló zeneszerző, Schubert 1818-ban szekszárdi vörösbort kapott, melynek hatására megírta Pisztráng Ötösét, s Liszt ekkor juttatott a helyi nedűből a gyengélkedő IX. Pius Pápának, kinek „kedélyét egyedül e bor tartotta fenn”. Gróf Batthyányi József ekkor vásárolt jobbágyföldet Szekszárdon, kiről később a mai Bottyán-hegy (régen Battyán- hegy) kapta nevét. Bezerédj követtársa, Csapó Dániel köznemes agrárpoli- tikus, első magyar „nemzetgazdánk” ez idő tájt lépett fel az országgyűlésben a jobbágyság helyzetének javítására, valamint ekkor tette tengelici majorságát országos hírű gazdasággá fejlett eszközökkel, újfajta növénytermesztési eljárásokkal s az állatállomány felfrissítésével Töttős szerint figyelemreméltó, hogy amíg a XIX. század közepén száz alatti létszámmal működött a Magy ar Tudományos Akadémia, addig Tolna megye négy (!) akadémikust (az országos hírű sárszendőrinci jogászt, Zsibo- ra Györgyöt, a szintén ott született Balassa János sebészt, költőnket Garay Jánost és a dunaföldvári irodalmár apátot, Egyed Antalt) is adott ekkoriban a köznek.
