Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-02-01 / 4. szám
2009. február 1. SZEKSZÁRDI ■a ki m El A legismertebb festőnk Szabadegyetem Munkácsy művészetéről Siralomház, művészettörténetünk egyik leghíresebb kompozíciója A tél nem ártott a szőlőnek Az átlagnál napfényesebb esztendőnk volt A magyar kultúra napján, január 22-én tartották a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza Munkácsy-szabadegyetem sorozatának első előadását. Kovács Etelka Dr. Boros Judit művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria adattárának vezetője az ünnepre gondolva a világhírű festőművész első alkotói korszakának (1860-1878) bemutatása előtt felvetette a nemzeti képzőművészet létezésének kérdését. Ugyanis a század, amelyben Munkácsy Mihály (1844"- 1900) élt, törekedett a nemzeti művészetek kialakítására. A történelmi témájú képek mindenképpen nemzethez kötöttek. A nemzeti formanyelv kialakítására irányuló törekvések azonban rendre kudarcba fulladtak. Boros Judit először a Munkácsyt illető tévhiteket oszlatta el Ő a legnagyobb magyar festő? Nem biztos, hogy7 minden szempontból Az viszont nem kérdőjelezhető meg, hogy7 nemzetközileg ő a legismertebb. Ennek oka, hogy alkotói korszakát teljes egészében külföldön töltötte. Kevés műve volt itthon látható, de gyakran szóltak hírek róla és festményeiről Az sem igaz, hogy autodidakta volt Komoly festőművészeknél tanult. Teljes egészében nem fogadhatjuk el ami Dalbs Sándor életrajzi regényében olvasható Munkácsyról Elsősorban a származására, neveltetésére, kulturális felkészültségére, érdeklődésére vonatkozó részekhez kell kritikusan hozzáállnunk. Nem szegény paraszti családból származott, felmenői kisnemesi, polgári eredetűek voltak, akik becsükék a kukúrát. Szülei halála után ügyvéd nagybátyja, Reök István neveke, aki tett kísérletet arra, hogy valami jobb iskolába járassa, de „Miska” csak rajzolni szeretett, így asztalosinasnak adta. Levelezése alapján cáfolható az is, hogy nem érdekelték más festők munkái. Nem igaz, hogy nem tudott németül és franciául, hiszen leveleiben nagyon eredeti és érzékletes nyelvezetet használt, igaz, nem írt helyesen, ez kevésbé érdekelte. Budapesten még azl864-ben készük Bográcshoz hasonló biedermeier stílusú népi életképeket festett. Düsseldorfban 1869 telén festette meg a Siralomházat, a magyar művészettörténet egyik leghíresebb kompozícióját. Az a pár év, ami a két alkotás keletkezésének időpontja között ekek, hatalmas stílusbeli ugrást hozott a népi realizmus irányába. Életképeit mindig nagy méretben festette meg életnagyságú alakokkal A képeket sötét teremben, csak a vásznat megvilágítva állították ki, így összemosódott az ábrázolás és a valóság tere. Olyan hatást tett, mintha tényleg a néző előtt állnának a festmény alakjai. Munkács}7 számára a tájkép nagyon fontos volt, ebben dolgozhatott igazán szabadon, nem kellett szem előtt tartania műkereskedőjének elvárásait. Mintául szolgák számára a barbizoni tájképfestő iskola. Műveik a táj és a festő viszonyát, ezen keresztül a művész lelkiállapotát jelenítették meg. Munkácsy kicsit külsődlegesebben ragadja meg a tájat, de az nála is valamilyen hangulatot hordoz. A korszak lezárása egy 1878-ban készük történelmi zsánerkép: Milton az Elveszett paradicsomot diktálja leányainak. Munkácsy nagy formátumú képe a párizsi világkiállításra készük, amelyen elnyerte a fődíjat. A festő meg tudta ismételni a Siralomház sikerét. Munkácsy ezután az akadémiz-- mus irányába fordult, szalonzsánerei pedig már az esztétizmus képei. ■ „Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince” - tartja a népi megfigyelés. A Vin- ce-napi jóslat sok jót ígér, erősítette meg dr. Kozma Pál a PTE Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója, aki a Vince napi szekszárdi borünnep egyik előadója volt. A művelődési ház tánctermét zsúfolásig megtökötték az érdeklődők, akik az elmúlt év növényvédelmi feladatairól kaptak összefoglalót. Nem elég fohászkodni, tenni is kell érte, hogy egészséges szőlőt szüreteljünk, röviden így lehetne összefoglalni a szakember véleményét. Meg kellett küzdeni a szőlőtermésért, nagy kihívást jelentett a lisztharmat - mondta az igazgató. A napsütéses órák száma tavaly 376-tal haladta meg az ötvenéves átlagot. Ugyanakkor másfél havi csapadékkal kevesebb esett, mint egy átlagos esztendőben. Ami a jelent illeti: az elmúlt hetek hosszantartó fagyos időjárásáról - a leghidegebb Tolna megyében mínusz 12 fok vök - plusz 8-9 fokra ugrott a hőmérő, majd az eső is megeredt, melyre szintén szüksége van a földS nek. Dr. Kozma Pál elmondta, még a fagyérzékeny fajtákat (sauvignon blanc, kadarka, rizlingszilváni, oportó) sem vi- seke meg eddig a hideg. Legalább mínusz 14-18 fok tartós hidegnek kell lenni, hogy károsítsa a szőlőt. A Vince naphoz egyébként azért kötődik a népi megfigyelés, mert január közepéig a szőlővessző mélynyugalmi állapotban van, hiába vágna belőle az ember, gyökeret a vessző nem eresztene. Ám Vince-nap után meg- vákozik a fenológiai állapot, egy váratlan felmelegedés a vesszőben megindíthatja a keringést, és már nem olyan ellenálló a fagynak, mint azelőtt. A Dicenty Dezső Kertbarát Kör és szekszárdi hegyközség által szervezett Vince-napi borünnepen a termelők friss kékfrankos boraikat is megmutatták egymásnak, és kóstolóval zárták a napot. M. I. SZEKSZÁRD KÖZPONTJÁBAN, A PLUS ÜZLET ALATTI MÉLYGARÁZSBAN PARKOLÓHELYEK BÉRBEADÓK VAGY ELADÓK! P Éredeltfdni a 06 20 - 98 21 084 telefonszámon. I
