Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-08-09 / 26. szám
2009. augusztus 9. KULTÚRA SZEKSZÁRDI vasArmap H Képmozgásban az élet Szeptember 6-ig látható Kovács Tibor és Eifert János közös kiállítása a Művészetek Házában Kovács Tibor és Eifert János közös kiállítása a Művészetek Házában Két gyökeresen eltérő művészi világ a Művészetek Háza Képnovellák című kiállításán ér össze. A kifejező mozdulat egyaránt meghatározó eleme Eifert János fotóművész (Hódmezővásárhely, 1943) és Kovács Tibor festőművész-tanár (Budapest, 1959) alkotásainak. Mindkéttőjüknél a nő alakja tükrözi a lélek rezdüléseit, viszonyulásait, a finom erotikumot. Kovács Etelka Eifert, aki I960 és 1977 között a Honvéd Táncegyüttes hivatásos táncosaként lépett fel, fotóinak képi világába is magával hozta a táncot. Szerelmem, a Tánc című kiállításának képeiből készített montázsában túllép azon, hogy élményszerűvé tegye a táncmozdulatokat, tovább is „táncolja” a neves koreográfusok műveit. Kísérletei vará- zsos, mélyreható képeket szülnek. A tánc számára mindenben megjelenik, a tűz tobogásában a mély érzelem. Angelus Iván moderntáncművész hármasportréjában az intellektuális koncentráció. Az örök téma, Anya gyermekével rendhagyó módon egy „felemelő”, feszes balettmozdulatban jelenik meg. Egy másik hármaskép a víz alatti süllyedést, lebegést és felfelé törést mutatja. Az életet jelentő levegő emelkedett, szabad, örökmozgó princípiuma pedig maga a tánc. „Egy varázslatos utazás a női testen - tetőtől talpig” Eifert Hát aktjával kezdődik, és az ő fotóival folytatódik Desmond Morris - A csupasz nő című könyvében. A női test gyönyörűsége legtisztábban ezen a fényképen jelenik meg a kiállításon. Az érzéki nőiség más fotókon nem önmagáért való. A Mozgásban, Turczi István - Erotikonjának címoldala, látszólag szélsebesen repülő nőalakja valójában a végpontot, az ütközést mutatja. A szekszárdi Kovács Tibor a Pécsi Tanárképző Főiskolán Keserű Ilona tanítványa volt, 1987-ben kapott rajztanári diplomát. Lelki történéseket tükröző mozdulatokat fest geometrikusán redukálva, intenzív színekkel. Arc nélküli alakjai mozdulataikban élnek Egy-egy pilianatban rögzíti az érzéseket. Az 50 éves festőművésznek ez a szeptember 6-ig megtekinthető tárlat az 50. kiállítása. A kortárs fotográfia kiemelkedő alakjának, Eifert Jánosnak 150 önálló kiállítása volt, és 650 csoportos tárlaton szerepelt, 168 díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát érdemelt ki műveiveL A Képnovellák bepillantást enged sokoldalú, újító művészetébe. Agyag és szellem találkozása Sárközi kerámiák a Babits ház pincéjében Képek a szöveg mögött Adorjáni Endre kiállítása a Művész Presszóban ■ Tizenegy fazekasmester alkotásaiból nyílt állandó kiállítás a Babits Mihály Emlékház pincéjében. A Wosinsky Mór Megyei Múzeum tárlatát Szabadi Mihály koreográfus nyitotta meg. Hatvannál is több kerámiát tekinthet meg a közönség a Babits-házban július 14-én megnyílt fazekaspincében. A tizenegy éve elhunyt Bíró Annamária sárközi hagyományokat ápoló, valamint a barcaújfalusi tradíciókat megújító edényremekei, és a habán kerámia továbbfejlesztése iránt elhivatott Verseghy Ferenc munkái mellett még számos korsó, kancsó, bokály, tál, szilke és étkészlet kerül bemutatásra a kiállításon. A fent említetteken kívül Steig István, Kozák Éva, Hadikfalvi Andrea, Jaszenovics Géza, Rács Róbert, Steig Ágnes, Sütő Károly, Tamás József és Teszler Ella művei képezik a tárlat jórészt sötét alapú, írókás edényekből álló anyagát. A kiállítás, melyet dr. Balázs Kovács Sándor rendezett, a tervek szerint nyitott marad a jövőben csatlakozni kívánó alkotók előtt is, ami annál is kívánatosabb, hiszen a tárlatot megnyitó Szabadi Mihály koreográfus rámutatott: ezekben a kerámiákban „a szellem találkozik az anyaggal, az agyaggal”. A megnyitón számosán megjelenteket dr. Gaál Attila múzeumigazgató köszöntője és Sebestyén István székely mesemondó fabulája után a szervezők a pince hűvösébe invitálták, ahol a közönséget vasárnap és hétfő kivételével naponta tíztől este hatig várják. Kosztolányi ■ „Ezek nem jó rajzok” - kezdte kiállításának megnyitását Adorjáni Endre szobrászművész (Kolozsvár, 1950), majd sorolta a szempontokat, amelyek szerint a Babits Mihály Művelődési Ház Művész Presszójában kiállított könyvillusztrációit kritika illetheti. Valóban, ezek a képek a szöveget olvasva nem megvilágító jellegűek, mint a klasszikus illusztrációk, hanem azokat a képzeteket, gondolatokat, érzéseket ábrázolják, amelyek a szöveg elolvasása során felmerültek a művészben. Ezeknek a friss, léndületes, érzékeny és expresszív tusrajzoknak, amelyeket néhol aquarellel kombinál, máshol montázzsá szervez alkotójuk, mindegyike megjelent egy-egy kötetben, a kiállításon mégis másként láthatjuk. A képek új értelmezést nyernek, és eltávolodnak a szövegtőL Az egyik grafikán - amelyet a Székhelyi József előadóestjeiből készült Szófotó című kötethez rajzolt - olvasható Adorjáni közvetlen hangú megjegyzése: Jocó, most ráállok a szöveg mögötti területre”. Eközben a szobrász saját világa tárul fel. Hozzátesz az értelmezéshez, új irányba tereli azt. Ő a szöveg első értelmezője. A Mozaikpor fekete-fehéren nyomtatott illusztrációi közül itt két eredeti színes grafika látható. így feltűnik, hogy a kettéhasadt háttér piros-fehér- zökl színű. Adorjáni rajzain újra és új-' Adorjáni Endre ra megjelenik a széthasadt ország, széthasadt ember motívuma. Eg)' ősz öreg még emlékszik a hatalmas hegyre, a tengerre, a kis falura. Adorjáni pedig felelevenít egy erdélyi népszokást. Néha ugyan fricskát mutat a szerzőnek, de a humánum hatja át munkáit, miként édesanyjáét, Adorjáni Albertné Nagy Aranka, református lelkész, költőét (1926, Gyorok-2009, Kolozsvár) is. Az ő egyik kötetéhez készített először könyvillusztrációt fia. Benne, református lelkipásztor édesapja szerint, remek rajzkészséggel rendelkező felmenői után, jobban kivirágzott a tehetség. Adorjáni Endre kiállítása szeptember 22-ig tekinthető meg a Babits Mihály Művelődési Ház Művész Presz- szójában. Kovács Etelka
