Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-08-09 / 26. szám
2009. augusztus 9. HÉTRŐL HÉTRE ... SZEKSZÁRDI MS4RNAP Segítséget kaptak a túléléshez A Civil Alapból 6,5 millió forint jutott a szekszárdi szervezeteknek Dr. Haag Éva alpolgármester és Fajszi Lajos, a közgyűlés Sport-, Ifjúsági és Civil Szervezetek Bizottságának elnöke adott tájékoztatást Hatvannyolc pályázó civil szervezet között összesen 6,5 millió forintos működési támogatást osztanak ki Szekszárd város önkormányzatának Civil Alapjából. V. M. A hétfő délután tartott sajtótájékoztatón dr. Haag Éva alpolgármester elmondta: örvendetes, hogy a város a jelenlegi gazdasági helyzetben képes volt ugyanannyit áldozni a civil szervezetekre, mint az elmúlt évben, és reményeik szerint jövőre sem lesz ez másképp. A nonprofit szervezetek jelentős működési gondokkal küzdenek, nehezen tartják fenn magukat, így sokat jelent számukra az önkormányzat segítsége.- Átlagosan 100 ezer forintos támogatásban részesülték a civil szervezetek - mondta Fajszi Lajos, a közgyűlés sport, ifjúsági és civil szervezetek bizottságának elnöke. A kiemelt szervezetek - főként amelyek önkormányzati feladatok ellátásában is segédkeznek - magasabb összegű támogatást kaptak. így például a hallássérültek és a látássérültek egyesületei, az állatotthont működtető alapítvány, vagy a polgárőrség. A megyeszékhely évente mintegy 60 millió forintot fordít a civil szervezetek támogatására. A természetbeni juttatásokat is figyelembe véve - például a bérleti díjak elengedése - az összeg már közelít a 80 millió forinthoz. Vendégségben az első Óbecsei Községi Napokon Július 31. és augusztus 2. között első ízben rendezték meg Szekszárd szerbiai testvérvárosában, Óbecsén a községi falunapokat, amelyre városunk delegációja is meghívást kapott. Az időpont apropója, hogy a Monarchia egykori uralkodója, Mária Terézia augusztus elsején bocsájtotta ki azt a dokumentumot, amelyben egyenlőnek ismeri el a környéken élő magyar és szerb nemzetiségű lakosokat. Óbecsén egyébként azóta is békésen él egymás mellett a két náció, s ennek a Községi Napok alkalmával újra tanúbizonyságát adták. A dr. Haag Éva alpolgármester vezette miniküldöttség - Csillagné Szántó Polixéna bizottsági elnök mellett Fetzer Róbert, a Turisztikai Kft. ügyvezetője utazott a délvidékre a hivatalos fogadáson túl kulturális programokon is részt vett. így például megtekintették a helyi amatőr színjátszók által előadott Koldusoperát és Rúzsa Magdi koncertjét is. Az óbecseiek a szüreti fesztivál alkalmával viszonozzák a látogatást. Lélekemelő emlékezés az egykori Zsinagógában Holocaust 65.: „A túlélők álmaiból kitörölhetetlen sebet hagyott a szörnyű múlt” ■ „A náci Németország által kontrollált területen lezajlott irányított népirtást az emberiség történetének legszomorúbb tragédiái közé kell sorolnunk” - hangsúlyozta Horváth István a július 12-én, a holocaust 65. évfordulóján a Művészetek Házában megtartott megemlékezésen. Zsidó honfitársaink második világ- háborús sorsa - ahogy Szekszárd város polgármestere a korabeli eseményeket felidézte - az 1939-es és '4l-es megkülönböztető törvényekkel, majd országunk 1944. március 19-i német megszállásával megpecsételődött. Utóbbi esemény már a szó szerinti fizikai megsemmisítés visszafordíthatatlan poklát hozta el a Tolna megyei zsidóság számára is. Az emlékezés és emlékeztetés hangulatában a megjelent megyei és városi túlélők, együtt érzők az egykori zsinagógában, gondolatban végigkísérhették a szörnyű tragédia poklokba tartó menetét. így idézték fel 1944. április 7- ét, mikor a gettók felállítására vonatkozó szigorú rendeletek érvényesítést nyertek, majd május 2-át, mikor megyénkben a bonyhádi gettóba 1180 helybéli zsidót, köztük hatszáz szekszárdi és környékbeli lakost gyűjtöttek be. Tolna megye akkoriban a pécsi csendőrkerületbe tartozott, így kerültek Bonyhádról Pécsre, a Lakits laktanyában kialakított gettóba a megyei izraeliták, ahonnan július 8-án indult el a halálvonat Auschwitz- Birkenauba. Mint azt Horváth István kiemelte: Szekszárd város korabeli polgármestere, dr. Vendel István kezdetektől fogva ellenezte a begyűjtéseket, és megakadályozta városunkban a gettó felállítását. Horthy Miklós 1944. július 7-én hazánkban leállítatta a deportálásokat, Szálasi hatalomra kerülésével, s a budapesti gettó novemberi felállításával azonban folytatódtak a megpróbáltatások. Összesen 5232 Tolna megyei és szekszárdi zsidó embert deportáltak, s közülük csupán 815-en érhették meg a visszatérés szabadító érzését. Hatalmas volt a zsidóságot ért trauma, s a túlélők álmaiból kitörölhetetlen sebet hagyott a szörnyű múlt - mondta a polgármester, majd hozzátette: a zsidó emberek több száz éve honfitársaink, akik No- bel-díjas tudósokat, tehetséges színészeket, zenészeket adtak hazánknak, országunk gazdasági fellendülést jelentő időszakaiban pedig döntő szerepet játszottak. Holocaust A holocaust görög szó, jelentése égő áldozat, amely az ókori zsidóság bárányáldozati szertartásaiból ered. Mai használatában népirtás „szinonimája”. Schönberger András pécsi főrabbi az 1945 áprilisi zsidó felszabadulás boldogságáról beszélt. Mint rámutatott, a holokauszt, valamint a világban a XX. században - Ukrajnában, Afrikában, Ázsiában - megtörtént népirtások elszenvedőinek közös reménye volt, hogy a legreménytelenebb helyzetben is mindig akadtak kezek, me: lyek próbáltak segítséget nyújtani. A rendezvény megrendítő percei voltak, mikor Papp Lajos túlélő, egy akkor 21 éves munkaszolgálatos katona osztotta meg a hallgatósággal személyes, szívszorító történetét a szerbiai Bor városától Abdáig menetelő zsidó ezred megpróbáltatásairól Az emlékműsorban a Tücsök Klub a „Hegedűs a háztetőn” című darabból adott elő részleteket, valamint Radnóti Miklós költeményei hangzottak eL A megemlékezés koszorúzással zárult: a Művészetek Háza előtt álló emlékműnél civilek és társadalmi szervezetek helyezték el az emlékezés virágait. Gyitnóthy Levente Az önkormányzat nevében Horváth István polgármester és Csillagné Szántó Polixéna, a művelődési bizottság elnöke koszorúzott
