Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-06-07 / 22. szám
2009. június 7. MOZAIK , SZEKSZÁRDI wäsärniaip 7 A magyar szecesszió megteremtője Székely Bertalan falképfestészetének bemutatásával zárult a szekszárdi szabadegyetem Vérszerződés. Falkép a kecskeméti városháza tanácstermében Székely Bertalan (1835, Kolozsvár-1910, Budapest) az egyik legnagyobb magyar festőművész, aki a saját útját járva korát túlszárnyalta, és több stíluson át a XX. század elejére a modernizmusig jutott - világította meg Dománszky Gabriella, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa a mester falképfestészetének bemutatásával a szabad- egyetem záró előadásán. Kovács Etelka A Művészetek Házában ehhez nemcsak vetített képek, de - köszönhetően a június 28-ig látogatható Székely-kiállításnak - valódi alkotások is rendelkezésére álltak. A barokk után a XIX. században újra virágzott a falképfestészet Európában a politikai propaganda szerves részeként. Székely Bertalan első falképét, a VII. Károly búcsúját, mestere, Kari Piloty segítségével készítette el a Bajor Nemzeti Múzeum számára 1864-ben. A század második felében magyar festőművészet is bekapcsolódott ebbe az áramlatba. A kiegyezésig a legtöbb falkép megfestésére a Vigadó kifestésével sikert aratott Lotz Károly és Than Mór kapott megbízást. A megszaporodott munkák következtében azután új mesterre volt szükség, vagyis Székely Bertalanra. Székely első megvalósult falkép-ciklusát - a máig legnagyobb politikai allegóriát Magyarországon - a Deák-mauzóleumba készítette 1883-ban. Ekkor már folyt az Operaház nagy érdeklődéssel kísért festése. A két fő megbízott Lotz és Than mellett szükség volt Székely munkájára is. Az ő műve az Operaház kiemelkedő szépségű együttese, az előcsarnok Kilenc múzsája. Az Operaház legszebb része a festőjéről elnevezett Székely Bertalan terem, a királyi díszpáholy. A mennyezet alatt körülfutó Négy évszak című falszalag puttókat ábrázoló jelenetein más négyességekre utaló illusztrációkat is felfedezhetünk. Ez volt Székely első igazán nagy megbízatása. A neoromán stílusban felújított román kori pécsi székesegyház falképeit a közakaratnak megfelelően csak magyar művész festhette. Székely 1887 és 1889 között a Szent Mór- és a Mária vagy Szent Imre-kápolnát díszítette. A szentképeket a magyar történelem jeleneteiben fogalmazta meg. Korábbi műveihez képest ezeken az áhítatos szentképeken letisztulás, nyugalom és harmónia figyelhető meg. A Mátyás-templom újjáépítését Schulek Frigyes irányította, aki azt szerette volna, hogy az egészet Székely Bertalan fesse ki. Munkamódszere miatt azonban ez túl hosszú ideig tartott volna, ezért Lotz Károly lett a társa. Székely tervezte meg a díszítés rendszerét, ő készítette az üvegablakok terveit, és ő festette ki a Mátyás-templom legszebb részét, a Loretói-kápolnát. Tanulmányozta a középkori magyar növényábrázolásokat, -díszítéseket, amelyek alapján olyan eredeti ornamentikát dolgozott ki, amilyent előtte soha sehol nem alkalmaztak. A szecesszió a növényi ornamentikából indul ki, mondhatjuk, hogy ő a magyar szecesz- szió megteremtője, műve az európai szecesszió egyik csúcsteljesítménye. A nagy magyar történelmi képciklus nem valósult meg a Parlamentben sem, de egy kisebb változatát megalkotta Székely a kecskeméti Városháza dísztermének kifestésekor 1897-ben. Egymással szemben látható a Vérszerződés és Ferenc József megkoronázása. Ez a két festmény keretbe foglalja az egész magyar történelmet. A díszteremben Székely megörökítette a három nagy magyar: Széchenyi, Kossuth és Deák alakját is. Élete utolsó időszakában - mintegy tíz éven át - szinte csak fiktív mennyezetterveket készített Ezeken jól megfigyelhető az absztrakció folyamata a konkrét alakoktól a már csak színként és formaként, foltokban megjelenő képelemekig a ritmusok, viszonylatok alapján szerveződő felületekig. Ez hihetetlenül modern absztrakt kotorizmus. Székely Bertalan az a magyar festő, aki leginkább eljutott a modernizmushoz anélkül, hogy ennek tudatában lett volna, anélkül, hogy ezt bárki is felismerte volna. Ez a különös, mogorva, magának való mester - aki elvonult a tanári munkájába - nem ragyogott, nem keresett sokat. A maga keretein belül a legsajátosabb XIX. századi historizáló, akademizáló hagyományokból kinőtt, és élete vége felé Tiziano-i magasságba emelkedett. Mosolyok a kórházban Levente Péter a kórház egyik kis lakójával ■ Vidámságot hozott a Balassa János Megyei Kórházban fekvőbeteg gyerekek közé Levente Péter május 21-i látogatásával A Szekszárdon nevelkedett, a Garay János Gimnáziumban érettségizett művész neve a Mosolygó Kórház Alapítványt fémjelzi, és hirdeti megyénkben. Móka Miki az alapítvány elsőként felkért szekszárdi művészével, a Mézeskalácsemberrel, vagyis Fábián Péterrel és Kőműves Glóriával, az alapítvány pécsi koordinátorával, szekszárdi működésének elindítójával együtt vidította fel a kis betegeket.- Összeszorul az ember szíve a beteg gyermekek láttán, nehéz eközben derűt sugároznia - mondta Kőműves Glória. A dr. Albert Royaards holland jogász és Csáky Bornemisza Éva grófnő által öt éve Magyarországon létrehozott alapítvány célja pedig éppen az, hogy művészeik látogatása kizökkentse a betegséggel küzdő gyermekeket a kórházi mindennapokból, és változatosságot jelentsen számukra, miközben gyógyulásukat bizonyítottan elősegíti. Művészeik hétről-hétre lelkesen vállalják ezt a hálás feladatot. Szekszárdon már több helyi művészt sikerült megnyerni az ügynek a színész és bábos Fábián Péter mellett Decsi-Kiss Andrást, a Szekszárdi Gitárkvartett tagját, Madarász Tímeát, az Alkot lak kreatív hobby szaküzlet tulajdonosát. Serezla László- nét, aki hagyományőrző kézműves foglalkozásokat tart, mesékkel szórakoztatja majd a gyerekeket Szemerédi Fanni, a Német Színház művésze, a pécsi Fülöp Gyula bűvész pedig három megyében járja a kórházak gyermekosztályait műsorával A Mosolygó Kórház Alapítvány számára rendkívül fontos a minőség és a rendszeresség. Emiatt jelképes összegű tiszteletdíjat adnak a művészeknek másfél órás, mindig a gyerekek nemének, korának, állapotának megfelelő látogatásaikért. Aki szívesen hozzájárulna ennek biztosításához, keresse fel a helyi koordinátort, Szemerédi Fannit a német színházban, vagy Madarász Tímeát, a Széchenyi üzletházban. Ameny- nyiben nevüket és címüket is megadják, illetve ráírják a postai csekkre, biztos, hogy a jaénzük Tolna megyében marad, vagyis a Balassa kórház kis betegein segít. A legalább egy látogatást biztosító, vagyis 2500 Ft-ot adományozó támogatók e-mailben beszámolót kapnak a művészektől látogatásukról A Mosolygó Kórház Alapítványnál semmi sem titok, vagyis a befolyt öszszegek, és azok sorsa naprakészen követhető az alapítvány honlapján (www.mosolygokorhaz.hu.) Royaards úr kerékpáros adománygyűjtő kőrútján például 667 920 Ft gyük össze Tolna megyében, amiből 175 000 Ft-ért 5 légzésfigyelő monitort vásároltak. A maradék összeget a látogatásokra tudják fordítani a megyei kórházban. A honlapon az is olvasható, hogy Szekszárd város önkormányzata az alapítvány bronz fokozatú támogatója. K E
