Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-06-07 / 22. szám
2009. június 7. HÉTRŐL HEHE SZEKSZÁRDI vMrnap „A nemzettudat nyomokban létezik” Városi megemlékezés a trianoni békeszerződés 89. évfordulóján Bacsmai László plébános is beszédet mondott „A második világháborút lezáró párizsi békediktátum aláírása után, Rákosi Mátyás hatalomra kerülésével beköszöntött a trianoni események felemlegetésének mindennemű tiltása” - hangsúlyozta Horváth István az 1920. június 4-i évfordulóra emlékező Béla király téri ünnepségen. Gyimóthy Levente Az egykori - a kommunista éra kezdetén megcsonkított - országzászló előtt mondott beszédében Szekszárd város polgármestere hangsúlyozta: „A módszert a kádári rezsim is folytatta, s ennek eredményeként - míg a környező utódállamok kommunista diktatúrájában a nemzeti elkötelezettség dominált addig - a magyar kommunista vezetők - aTrianon-téma elhallgatásával is - ki akarták iktatni a nemzeti érzést. Trianonban a lelkünket is szétmarcangolták, s ebben az elképesztő igazságtalanságban a magyarság élethez való jogát vonták kétségbe!" Ma - tette hozzá a polgármester - az anyaországi nemzettudat nyomokban létezik, s a tragikus 2004. december 5-i népszavazással a haza kizárta magából nemzetét! „Tudunk e ma eleget az elszakított magyarság sorsáról?” - tette fel a kérdést Horváth István. A polgármester szerint a mindenkori magyar állami vezetőknek erkölcsi kötelességük, hogy 15 millió magyarért cselekedjenek! „Öntudatos nemzetpolitikát kell folytatnunk. Valódi nemzetit és keresztényt, mivel a legfontosabb ma az, hogy magyar, legyen hited, s lészen országod!” - zárta sorait a „Magyar Hiszekegy” idézetével a polgármester. Bacsmai László ünnepi beszédében ugyancsak kitért az öt évvel ezelőtti népszavazásra. „Az utóbbi Trianonról mi tehettünk. Ki valóságosan, ki hallgatólagosan, szinte szentesítve az 1920-as eseményeket!” - mutatott rá. A katolikus plébános úgy véli, az Európa Parlamenti választások esélyt adnak arra, hogy lélekben ismét egy- gyé váljunk elszakított testvéreinkkel. Bacsmai László figyelmeztetett: fontos, hogy ne csak a múlton siránkozzunk, hanem - a hét szűk esztendő után - hozzákezdjünk hazánk építéséhez, mivel a népesség fogyása már drasztikus méreteket ölt. A Trianon-megemlékezések rendszeres városi szervezője, dr. Tóth Csaba Attila - elfoglaltsága miatt - idén nem lehetett jelen az ünnepségen. Felolvasott üzenetében többek között abbéli reményének adott hangot, hogy „minél előbb válhasson városi és országos gyásznappá e népünk sorsát gyökeresen megváltoztató diktátum aláírásának emlékezete!” A trianoni békeszerződés Az I. világháború győztes hatalmai és Magyarország, mint vesztes állam között létrejött megállapodást 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles kastélykertjének Nagy Trianon nevű palotájában. A 14 részes szerződés rögzítette Magyarország új határait is. Ennek értelmében hazánk területe - Horvátországot nem számítva - 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre, lakóinak száma pedig 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Az ötödik rész előírásai szerint Magyarország csak egy 35 ezer fős, önkéntesekből álló hadsereget tarthatott fenn. Páncélos jármüveket, hadihajókat és harci repülőgépeket nem gyárthatott, és nem vásárolhatott. A kilencedik rész előírásai értelmében 1921- től kezdődően 30 éven át jóvátételt kellett fizetni a háborúban okozott károkért Olaszországnak, Jugoszláviának, Romániának és Görögországnak. A trianoni béke- szerződést a magyar társadalom súlyos igazságtalanságként fogta fel, és a két világháború közötti magyar politika legfontosabb célja annak revíziója volt. Formabontó hangverseny Tanévzáró koncert a Garay gimnáziumban ■ Május 28-án záró hangversenyét tartotta a Garay János Gimnázium az intézmény dísztermében. A diákok a reneszánsztól a barokk koron keresztül a XX. századig felvonultatva mutattak be ismert és kevésbé ismert zeneműveket a tavasz témájában. A visszaigazolás nemcsak az iskola tanárai, diákjai, de a különleges zenei (és költészeti) rendezvények iránt érdeklődő városlakóktól is sűrű taps formájában érkezett, akik előtt ezen a napon nyitva állt a gimnázium díszterme. Heilmann Józsefné igazgató a műsor előtt méltatta a diákok közelmúltbéli eredményeit, így a versmondó versenyekről két alkalommal is elhozott országos első helyezést, a „Kőműves Kelemenné balladája” című darabbal irodalmi színpaduk országos harmadik helyezését, valamint a tava lyi Helikon Játékokon nagy sikerrel szereplő iskolai kórusukat. Kiemelte a katolikus plébánián való fellépésüket, s a kórházi kápolnáért létrehívott közelmúltbéli műsorukat. A dr. Vittayné Kovács Ildikó vezényelte gimnáziumi leánykar a XVI. századi reneszánsz angol zeneszerző, Thomas Morley egy darabját éppúgy műsorára tűzte, mint Liszt Ferenc „Hajnalozó” című művét, vagy ír és felvidéki népdalokat. A barokk részben Henry Purcell Jöjj, bűvös éj" című darabját Ács Boróka adta elő Lányi Péter zongorakíséretéveL A hangverseny műsorán szerepelt még Händel, Vivaldi, Perti, Weiner Leó, és a kortárs Farkas Ferenc és Pintér József egy-egy darabja. Zelk Zoltán gyűjtéses átirata, a „Micsoda madár” dalban, Illyés Gyula „A zene szava” és Dsida Jenő „Hálaadás” című verse pedig szavalatként ékesítette a tavasz összegzését megjelenítő műsort. Gy. L. r ALFA-NOVA Kft. szekszárdi erőművi területére, ENERGETIKUS munkakörbe villamos vagy gépész felsőfokú végzettségű, kalorikus és villamos energetikai elemzési - elszámolási rendszer működtetéséhez és továbbfejlesztéséhez megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkező munkatársat keres. MS Excel és Word ismerete szükséges. Enetgetikusi, erőművi gyakorlat és adatbázis (SQL) ismeret előnyt jelent. Jelentkezni személyesen, részletes önéletrajzzal, előzetes telefonos egyeztetés után (74/411-657, mellék: 1166) Szekszárd, Sárvíz u. 4. címen lehet. V________________________________________________________________/
