Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-05-31 / 21. szám
2009. május 31. HÉTRŐL HETRE » SZEKSZÁRDI 3 Magyarország többre képes Schmitt Pál az EP-választás tétjéről beszélt szekszárdi látogatásán A június 7-ei EP-választást megelőző országjáró kőrútjának csütörtöki állomásaként Szekszár- don járt Schmitt Pál, a Fidesz- KDNP első számú jelöltje, a MOB elnöke, aki részt vett a közgyűlés májusi rendes ülésén is. R L. „Több alkalommal szólaltam már fel az európai és a magyar parlament ülésein, de városi közgyűlésen most először van erre lehetőségem” - kezdte mondandóját Schmitt Pál Az EP-képviselőt szekszárdi vendéglátója, Horváth István invitált meg a városi testület májusi rendes ülésére, hogy a június 7-ei Európa parlamenti választás tétjéről, fontosságáról szóljon - a televíziós közvetítésnek köszönhetően egyúttal a tolnai megyeszékhely lakosságához. Schmitt Pál elmondta: öt évvel ezelőtt - a hozzáadott értékek tekintetében - az elsők voltunk a belépő országok között. Ma a mutatók - az euró céklátuma, az államadósság, a költség- vetési hiány, a forint instabilitása, a külföldi tőke bizalomvesztése, a munkanélküliség növekedése - alapján szinte minden területen a sereghajtók közé tartozunk. „Külföldi képviselő- társaim gyakran meg is kérdezik tőlem: Magyarország valóban csak eny- nyire képes?” Schmitt Pál szerint a lemaradás oka a kormányzásban keresendő. „Lassan olyan új célokat kell kitűznünk magunk elé, mint hogy érjük utol Szlovákiát” - mondta a Fidesz- KDNP EP-listavezetője, utalva arra, hogy északi szomszédaink már euróval fizetnek, uniós tagságuk első öt évében 36 százalékos gazdasági fejlődést produkáltak, miközben hazánk a maga 9 százalékával még az európai átlagtól (16%) is messze elmarad Schmitt Pál szerint a június 7-ei EP- választás - a 2010-es parlamenti voksolások közelsége okán - egyfajta főpróba lehet. Főpróba, hiszen a szavazók véleményt mondhatnak arról ki képviselje az ő, a magyar nemzet érdekeit az Európai Unióban, amelynek 2004 óta Magyarország is része. Közös ügyeink A közgyűlési felszólalást követően Schmitt Pál sajtótájékoztatón vett részt, amelyen többek között hangsúlyozta: Magyarország ötéves uniós tagságának egyik legfontosabb vívmánya, hogy a magyarországi képviselők együtt tudtak dolgozni az erdélyi és felvidéki magyar képviselőkkel a határon átnyúló érdekeket képviselve. „Brüsszelben nemcsak velük, de szocialista kollégáinkkal is megtaláltuk a közös hangot, hiszen az Európa Parlamentben nincs kormányzati, vagy ellenzéki szerep, csak ügyek vannak, amelyek mögé oda kell állni.” Schmitt Pál ezen közös ügyek sorában említette a többi között az egységes európai fellépést az energiabiztonság megteremtéséért, a föld természetes sokféleségének, illetve az értékes vízbázisnak a megőrzéséért. Kifejtette: a Fidesz-KDNP „Igen, Magyar- ország többre képes” című EP- programjában is hangsúlyosnak tartják a kisebbségben lévő emberek jogainak, a nyelvhasználatnak és az anyanyelvi jogoknak a fontosságát, a teljes foglalkoztatási ráta irányába tett lépéseket, valamint a kiemelt figyelmet az esélyegyenlőség biztosítására, amely az oktatás és a társadalmi beilleszkedés elsődleges eszköze. Schmitt aláhúzta: meg kell őrizni a közös agrárpolitika vívmányait, a mezőgazda- sági támogatások jelenlegi szintjét, a magyar gazdák versenyképességének biztosítását. Schmitt Pál szerint gyenge volt a kormány és a brüsszeli képviselők együttműködése is: előbbi sem a képviselők szaktudását, sem a rendelkezésre álló információkat, beszámolóikat nem igényelte. „A Kulturális és Oktatási Bizottság első alelnökeként dolgozom az Európa Parlamentben, mégis az elmúlt öt év alatt a tárca hazai minisztere egyszer sem volt kíváncsi a véleményemre, információimra, tapasztalatomra” - mondta Schmitt Pál. A képviselő hozzáfűzte: más területeken dolgozó társaink sem „jártak jobban”, pedig talán elkerülhető lett volna, hogy az elmúlt két évben a rendelkezésre álló uniós támogatásból 900 milliárd forintot - a megszorító intézkedések által megspórolni tervezett összeg dupláját - benn hagyjunk a brüsszeli kasszában. „Az első öt évet tekintsük kísérleti időszaknak, amelynek tapasztalatait mindenki levonhatja. Most itt a lehetőség a vá!toz(tat)ásra, csak rajtunk múlik” - hangsúlyozta Schmitt Pál Szekszárdon, ahol 2004-ben az országos átlagot meghaladó 40%-os részvételt regisztráltak. Felelősségre vonni a vétkeseket Önálló képviselet kell „A lopott holmi visszajár!” - hangsúlyozta dr. Morvái Krisztina, a Jobbik Európai Parlamenti képviselőjelöltje a Gemenc Szálló éttermében tartott szombati előadásán. A Civil Jogász Bizottság társelnöke kifejtette: „a magyar piacokat, s az elmúlt években a csőd szélére sodródott magyar vidéket mihamarabb meg kell védenünk a külföldi kiszolgáltatottságtól. Azokat pedig, akik ide juttatták országunkat, jogi úton felelősségre kell vonni!” Morvái Krisztina úgy véli, a Gyurcsány- Bajnai-kormány által „tudatos falurombolás” és „vidéksorvasztás” zajlott és zajlik. A közlekedést, a kisiskolát és óvodát tönkretették, az étkeztetést külföldi árukból kényszerülnek a kistelepülések megoldani, ahelyett, hogy a helybéli gazdák által megtermelt élelmiszer kerülne a gyermekek asztalára. Éppen ezért - mondta - elsőrendű cél élelmiszer- iparunk, mezőgazdaságunk újjáélesztése. Hazánk édesvíz-nagyhatalom, s ha a hamarosan a vízért meginduló harcban hazánk vízkészletét hagyjuk átjátszani külföldi multik kezére, tragikus következményekkel kell szembesülnünk. Morvái kijelentette: az ország vezetői elárulták a munkavállalókat, mivel a kormány - adómentességet adva a külföldi cégeknek - olcsó munkaerőként „reklámozta” a magyar embereket a multik előtt, mely cégek az emberi méltóságot és az emberi jogokat eddig is semmibe vették, a szak- szervezeteket pedig lábbak tiporták. A jogásznő a termőföldekkel kapcsolatban rámutatott a rendszerváltás után - a TSZ magánosításokkal - hatalmas területek összpontosultak egy kézben. Éppen ezért kell emberléptékű családi gazdaságokat, élelmiszer-feldolgozókat létrehozni, a privatizációs szerződéseket pedig felül kell vizsgálni. Gyimóthy Levente- Évek óta dolgozunk azért, hogy a generációváltást elősegítsük a roma-politikában. Most végre eljutottunk odáig, hogy egy európai parlamenti jelöltlistát állíthattunk diplomás, nyelveket beszélő fiatalokból - mondta szerdán Sárközi Károly. Az MCF Roma Összefogás Párt megyei elnöke a Hunyadi utcai Pártok Házában tartott sajtótájékoztatón mutatta be Orsós Ritát, a lista második jelöltjét. Mint mondta, ő egyike azoknak a fiataloknak, akik felkészültek, rátermettek, s ami nagyon fontos: elérhetik, hogy önálló politikai erőként képviselhessék a roma kisebbséget az Európai Parlamentben. A zalaegerszegi, pedagógus diplomával rendelkező fiatal nő elmondta: fontos céljuk elérni, hogy Magyarországon minőségi oktatásról lehessen beszélni, s olyan szakmát tanuljanak az iskolákban a gyerekek, amelyekkel később el is tudnak helyezkedni. A sztereotípiákkal ellentétben ugyanis nem minden roma munkakerülő - mondta. Szükség van viszont arra is, hogy az uniós pályázati pénzek eljussanak oda, ahová szánják őket. Szerinte erre garanciát egy roma alap létrehozása jelentené, amellyel ellenőrizhető lenne minden forint, amelyet a roma felzárkóztatásra ad az Európai Unió.- Magyarország a mi hazánk is, ahol jogunk van békéhez, a nyugalomhoz, a munkához - tette hozzá Orsós Rita. Schmitt Pál (középen) Horváth István társaságában a sétálóutcán
