Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-05-17 / 19. szám
mm 2009. május 17. SZEKSZÁRDI iasAknap EGY NEVEZETES NAP 135. Szekszárdi címzetes apátjaink A sors különös véletlenje, hogy májusban - tíz év különbséggel - tíz napon belül hunyt el két szekszárdi címzetes apátunk: Blasy József és Pauer János. De vajon kik voltak ők, s kik viselték még ezt a címet? Egyikük, Fraknói Vilmos magával együtt hatot nevez meg, bár néhá- nyukról alig maradt adat. Még a címet sem használták negyven évig, mert mikor Mária Terézia az apátság javait 1777-ben az egyetemet fenntartó uradalomnak adta, az utolsó javadalmas apát, Rodt bíboros már két éve nem élt, s az első címzetes apáttá pedig csak 1817-ben nevezték ki gróf Nádasdy (Paulai) Ferencet, aki 1838 ban akadémikus, 1845-ben kalocsai érsek lett. Kiállására jellemző, hogy „1848-ban augusztus l-jére nemzeti zsinatot hirdetett ki. Emiatt 1849 elején bujdosnia kellett”. Kalocsán halt meg, 1851. július 22-én. A második címzetes apátról csak azt tudjuk, hogy Várady János s második neje, Komáromy Erzse gyermeke volt Várady József szombathelyi kanonok, aki 1770-ben született, és 1857- ben vagy 1858-ban halt meg címzetes püspökként. Utódja, Bonnaz Sándor a francia Challex faluban született 1812. augusztus 11-én, atyja Napóleon hadnagyaként esett el a lipcsei csatában. Anyja vele hazánkba költözött, őt pappá szentelték 1837-ben, 1859-ben címzetes apátunkká, egy év múlva pedig már Csanádi püspökké lesz, s marad haláláig, mely Temesvárott 1889. augusztus 9-én érte. „Ritka szakértelemmel minta-uradalommá tette a püspöki birtokot; általános tiszteletet gerjesztett, hogy közjóra közel 2 milliót áldozott.” Bonnaz püspöki kinevezésekor leAz ötödik címzetes apát: Pauer János... mondhatott. Követte őt az 1828. január 10-én Zsolnán született Schreiber László teológiai doktor, győri oldalkanonok, akinek műve a franciából fordított A kereszténység eredményei. Címét haláláig, 1862. október 25-ig viselte. Alig néhány héttel ezután, 1862. november 13-án Pauer János akadémikus, a papnevelő intézet lelki igazgatója és tanára lett címzetes apátunk 1878 karácsonyáig, amikor a király székesfehérvári püspökké nevezte ki. Székhelyén hunyt el 1889. május 15- én. Adományain, köztük 310 ősnyomtatványon kívül számos cikke és harminc önállóan megjelent műve is fenntartotta nevét. Az őt követő Blasy József pozsonyi plébános, aki 1813. február 25-én született, csupán 1879. március 30tól ... és a hetedik, Fraknói Vilmos - kinevezése idején május 24-ig, Vásárúton bekövetkezett haláláig volt apátunk. Róla csak annyi hírlik: „1857-ben tót nyelven adott ki egy munkát.” Fraknói Vilmos 1879. május 22-én lett az Akadémia főtitkára; hozzánk július 6-án nevezték ki. Nemcsak az apátság történetét írta meg - 87 önálló műve közt -, hanem Augusz Imrével arról is tanácskozott, hogyan tehetné szerényebb formában ismét ja- vadalmassá a szekszárdi apáti rangot. Nem tudjuk, mikor mondott le, de Steinberger Ferenc lett utóda. Külön csodaként emlegették, hogy egyszer itt is járt. Ő is nagyváradi kanonok, amikor Ady Egy kis séta című (egy hét fogházat érő) epés karcolatában írta: a kanonokok „hasztalanul vonják el ezer és ezer éhezőtől a kenyeret”, de ez rá aligha vonatkozott, mert kilenc EVANGELIUM Hallgat rád az Isten! „Bizony, bizony, mondom néktek, hogy amit csak kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Eddig nem kértetek semmit az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen." (Jn 16, 24-25) Hittanos ifjúkorom egyik fontos emléke, nénikém egy különös megjegyzése volt. Az ő 10 éves fiánál akkoriban állapítottak meg egy súlyos betegséget, ezért a rokonság igyekezett összefogni anyagiakban és lelkiekben is. A nénikém ekkor fordult hozzám a kéréssel: „Imádkozz értünk, mert tudom, hogy rád hallgat az Isten!” Sokat gondolkodtam akkor és később is: vajon tényleg így van ez? Rám hallgat az Úristen - másra nem annyira? Fel kellett ismernem, hogy - bár vonzónak tűnt a gondolat, különb vagyok másoknál - nénikém tévedett. Rám nem hallgatott jobban, mint őrá. Meggyógyult a kis unokaöcsém, de nem énmiattam, hanem a sokunk által Jézus nevében, hittel mondott imádságok miatt. Ha ki lehet emelni egy személyt, aki miatt meghallgatott minket a Teremtő, akkor az Jézus Krisztus. Csak Őmiatta, egyedül neki köszönhetően jutnak el a mennyek legmagasabb pontjáig fohászaink. Ha van valaki, aki egyedülálló módon, bennfentesként tud közbenjárni, az egyedül Ő. Márpedig ő mindannyiunkhoz közel akar jönni! Tanítványként kapott csodálatos lehetőségünk, hogy hivatkozhatunk őrá. Jézus nevében Istent, mint Atyánkat szólíthatjuk meg. Krisztus érdeméért a megváltott ember békességével és — reménységével beszélheti tünk a Mindenhatóval. Ha 1 van különbség köztünk, a « tanítványok között, akkor az talán csak a hit bátorságában és az engedelmességben van: ki mennyire meri, mennyire hajlandó komolyan venni a Jézustól kapott lehetőséget. Mert mindenkinek felkínáltatott az ajándék, hogy mindazok, akik benne hisznek, őt Megváltóként tisztelik, szeretik, azok őrá hivatkozva jó reménységgel kérhetik az Atyát, és megadatik az, ami javunkra válik, és az ő dicsőségét szolgálja. Bátorodjunk fel, hiszen Jézus ígéri, hogy az ő nevére hivatkozva hallgat majd ránk az Isten! Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész Ódon időben MÁJUS 18-ÁN 130 éve, 1879-ben a még mocsaras sétatér rendezéséről határoztak. 95 éve, 1914-ben letette vizsgáit városunk 30 éven át leendő tisztiorvosa, Klein (Kelemen) József. MÁJUS 19-ÉN 70 éve, 1929-ben jelent meg Babits Mihály Ritmus a könyvről című verse. MÁJUS 20-ÁN 310 éve, 1699-ben 12 akó szekszárdi bort szavaztak meg Pheffen- shoffen tábornoknak, ki kedvező adóterheinkért fáradozott. 120 éve, 1889-ben elhunyt Schwartzkopf Géza borkereskedő, mézesbábos, tűzoltó-parancsnok. MÁJUS 21-ÉN 160 éve, 1849-ben Garay János Buda visszafoglalásakor jósolta: „Az elhullt honvéd hamviból / Egy új, dicső kor támad”. MÁJUS 22-ÉN 135 éve, 1874-ben először lépett színpadra szülöttünk, Eibenschütz Mari. 125 éve, 1884-ben jegyzőnk lett Hiding Ádám, a későbbi polgár- mester. MÁJUS 23-ÁN 125 éve, 1884-ben megnyitották az újjávarázsolt Csörge-tót. MÁJUS 24-ÉN 130 éve, 1879-ben halt meg Blasy József címzetes, szekszárdi apát, író. v műve mellett a katolikus tanítók országos bizottsági elnöke. Nagyváradon hunyt el 1905. január 18-án. Dr. Töttős Gábor A kápolnáért „Esték a kórházi kápolnáért” címmel nagyszabású rendezvény-sorozatnak ad otthont városunk május 22. és 24. között. A főszervező Szekszárdi Alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület a sok-sok segítő-támogatóval együtt a változatos, élményt kínáló programok révén is - bár belépődíjat nem kérnek - gyűjtést szervez a kápolna megmentésére. Május 22-én, 18 órakor kezdődik a jótékonysági műsoros est a Garay gimnázium dísztermében. A műsorban versek, elbeszélések, részletek hangzanak el Babits Mihály, Baka István, Illyés Gyula, Lázár Ervin és Mészöly Miklós műveiből, valamint kortárs szekszárdi szerzők alkotásaiból. Szombaton nyitott pincék várják az érdeklődőket Istifángödrében, 14 órakor verses, zenés, „boros" műsor hangzik el a Szent Orbán szobornál. A háromnapos program vasárnap 11 órakor a belvárosi katolikus templomban Bíró László püspök jubileumi miséjével zárul.
