Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-05-17 / 19. szám

1 2009. május 17. KAVE DUPLA HABBAL SZEKSZÁRDI IhI A IP Megőrizni a múlt emlékeit a jövőnek SAS ERZSÉBET ROVATA Vendégem a Belvárosi Kávéházban egy férfi és egy nő. Dr. Gaál Attila, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum igazgatója és Lovas Csilla muzeoló­gus. Beszélgetésünk apropója május 18., a Múzeumi Világnap. E rö­vid interjúban csak érinteni lehet a hivatásra való elhatározást, a konkrét történéseket és az utóbbi év sikerét, a Babits Mihály-emlék- évet, s a Világnap alkalmából köszönteni azokat, akik kutatják, fel­tárják, megőrzik a múltat a jelennek és a jövőnek.- Wosinsky Mór neve egybeforrt a múzeummal.. Mikor és kiknek a se­gítségéveljött létre ez az intézmény?- A múzeumok alapításának hullá­ma a reformkor ideje. A megyei múze­umot 1895-ben alapította Wosinsky Mór apátplébános és Apponyi Sándor gróf, akik felajánlották e célra régiség­gyűjteményüket. Akkor döntött a me­gye vezetése a múzeum építése mel­lett. Schikedanz Albert és Herzog Fü- löp műépítészek tervei szerint épült fel neoreneszánsz stílusban, és 1902. november 1-jén fogadta az első látoga­tókat. Korának legmodernebb múzeu­ma - amit a mai napra már kinőttünk- a vásártér és legelő helyén épült, má­ra a városközpontba került. A háború idején hadikórházként működött, ak­kor a gyűjtemény 60-70 %-a megsé­rült. A teljes aranykincs eltűnt, velük könyvek és sok pótolhatatlan érték.- Élete, hivatása összeforrt a múzeummal..- A múzeum mellett születtem, s amikor Németh Imre gondnok - aki egyébként restaurátor volt - elment, a gyermekeivel együtt ott játszottunk. Abban az időben dr. Mészáros Gyula volt az igazgató, aki látva érdeklődé­sünket - a gimnáziumi évek alatt - el­vitt bennünket feltárásokra, s ez szá­munkra meghatározó élmény volt.- Akkor nem volt nehéz a döntés, hogy érettségi után hogyan tovább...- Az volt, ugyanis a gimnáziumi évek alatt a sport, a zene és a régészet egyfor­mán éidekelt. Aztán maradt a történe­lem-testnevelés szak a Pécsi Tanárkép­ző Főiskolán, ahol 1968-ban végeztem. Tanítottam is egy évet, aztán felvettek a múzeumba történész-muzeológusnak. Az ELTE történelem szakán szereztem egyetemi diplomát, miközben elkezd­tem ásni a szekszárd-palánki török vá­rat. Szilágyi Miklós igazgatása alatt alakí­tottam ki az első csoportot, akik külön­böző kutatási területet műveltek. Ő biz­tatott, hogy régészeti területen dokto­ráljak le. Sokat köszönhetek Kőhegyi Mihály bajai múzeumigazgatónak is, aki szintén inspirált. Magyarországon összesen talán három „ásó-régész” van, akik a török korszakot kutatjuk. Egy férfi: Dr. Gaál Attila- Mi lett a testneveléssel és a klari­néttal?- Felvételiztem a pécsi konzervató­riumba is. Ha oda felvesznek, akkor azt is elvégzem, s talán most egy test­nevelő diplomás, klarinét tanár ré­gész lennék. Miután a közgyűléstől éppen a múlt hónapban újabb két év­re bizalmat kaptam a múzeum vezeté­sére, maradok a hivatásomnál. Mun­kámat a korábbi köztársasági elnök, Mádl Ferenc Arany Érdemkereszttel jutalmazta. Mindenesetre a sport nem tűnt el teljesen az életemből, s ez fontos. Bá már nem kézilabdázóm, két kisebbik lányomat, all éves Or­solyát és a 7 éves Dórát feleségemmel, aki szintén kézilabdázott, elkísérjük a meccsekre és drukkolunk. A horgá­szatot nem sportként, de nagyon sze­retem, s a főzést is, ami pihentet és ki­kapcsol- Mit érez egy régész, ha valami igazán értékeset talál?- Egy csoda, ha olyan tárgyat talá­lok, amit évszázadok után én fogok’ először á kezembe. S ha mindez még víz alatt történik, akkor még több­szörösen az. Ha pedig olyat találunk, amiről álmodni sem mertünk, akkor az a nap koronája. Ilyen volt Bölcs­kén a római erőd a IV. századból, vagy tíz évi búvárkutatás után Dél- Afrikában egy XVIII. században el­süllyedt hajó feltárása. Egy nő: Lovas Csilla- Ellentétben az igazgató úrral ön nem tüke szekszárdi, ennek ellené­re sokan ismerik, és elismerik...- A Baranya megyei Magyarszékről származásom, a szüleim most is ott él­nek. A PTE magyar-esztétika szakán diplomáztam, és egy évet tanítottam is az ottani művészeti szakközépisko­lában. Csiszár Mirella barátnőm Buda­pestre került, s az ő állását megpályáz­va kerültem a Wosinsky múzeumba 1992-ben, ahol az irodalomtörténet és képzőművészet szakot viszem.- Mennyiben térelaHévvelezelőt- ti múzeum a maitól?- Ahhoz képest „gyorsvonatként” robog a múzeum élete. Nyitni kellett kifelé, mert nemcsak megszervezni kell egy-egy kiállítást, de azt különle­gessé, vonzóvá is kell tennünk a láto­gatók számára. A múzeumok éjszaká­jával kezdődött, aztán jött a múzeu­mok kétnapos majálisa a Nemzeti Mú­zeum szervezésében. Sokféle prog­rammal nyitottunk az iskolák felé is.- Szekszárd méltóképp ünnepelte Babits Mihály születésének 125. év­fordulóját: érdekes programok, gyönyörűen felújított emlékház...- A ház földszinti részét igyekez­tünk még családiasabbá tenni. Meg kell említenem Vendel-Mohai Lajosné nevét, aki e kiállítás lelke volt. Ő a Ba­bits házban született, édesapja - mint polgármester - az emeleti részen bé­relt lakást, ahol most az új kiállítás ka­pott helyet.- A kiállításban eddig nem ismert elemeket is bemutatnak..- Népszerű attrakció volt a Babits­ról készült mozgófilmgyűjtemény, amit szintén Vendel-Mohai Lajosné- nak köszönhetünk. Kuriózum, ugyan­is két mozgófilmet ismerünk Babits­ról: ez az egyik, a másik pedig egy hír­adórészlet. Óriási élmény hallani a hangját, látni a mozgóképeket. Bepil­lanthatunk a családi albumba, végig lapozhatjuk versesköteteit, ez mind­mind újdonság. Létrehoztunk egy múzeumpedagógiai foglalkoztatót, ahol egy csoport gyerek mindent vé­gig tud nézni és hallgatni.- A hagyományos kiállítási részen is vannak új elemek..- Igyekeztünk Babits szekszárdi kö­tődéseit kiemelni. Kiállítottuk a képet, amikor ő maga - gátlásos emberként -adta elő nagyközönség előtt Prolog című versét, miközben a Szekszárdi Nőegylet hölgyei élő koszorúként áll­tak mögötte. Interaktív elemeket is el­helyeztünk a kiállításban: Babits arcait és kéziratait lehet összepárosítani, de a látogatóknak lehetőségük van arra is, hogy Babits 15 versének részletei­ből kiválasszák a számukra legjobban tetszőt, s amellett voksolhatnak.- Óriási feladat volt, amit kitartó munkával sikerre vitt...- Valóban, a szakma előtt is nagy si­kert aratott, de ami még ennél is fon­tosabb, a látogatók pozitív visszajelzé­sei. Külön szerencse, hogy több kiad­ványt is meg tudtunk jelentetni Baka Istvánról, Dienes Valériáról és Mé­szöly Miklósról- Költői a kérdés: volt-e az utóbbi időben szabadideje?- A Babits ház, a kiállítás, az évfordu­ló minden szabadidőmet elvitte, de jó csapatban dolgozhattam. Szabadidő? Akkor is a szakma, kiállítások látogatá­sa. Véletlen, hogy a múzeum lett a hiva­tásom, az életem, bár gimnazistaként két nyáron „lapátoltam” egy régésztá­borban a Nagyharsányi hegy alatt, egy római kori villa feltárásánál Lehet, hogy mégsincsenek véletlenek? A múlt értékeinek felkutatása, megőrzése a hivatásuk

Next

/
Thumbnails
Contents