Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-05-17 / 19. szám
|Q9. május 17. KULTURÄ 7 SZEKSZÁRDI WASÉRNAP Klasszicizmus és romantika Székely Bertalan korának festészete a szabadegyetem nyitóelőadásán Magyarság, kereszténység, értékek kor hangulata, amelyben Szé- ely Bertalan festőművésszé ált, egészen hasonló volt a mi- nkhez - tudhattuk meg az 835-ben született művész élet- lűvét bemutató szabadegyetem iájus 7-én, a Művészetek Házá- an megrendezett nyitóelőadásá- ak bevezetéseként. Kovács Etelka ő alapította meg Magyarországon a zsánerfestészetet, amihez felhasználta azt a sok képet, ami akkoriban a folyóiratokban megjelenő illusztrációk formájában áramlott az emberek felé. Ő festett először úgynevezett magyaros témájú művet, A meny érkezését 1856-ban. Than Mór, aki Székely jó barátja volt, szintén a magyarsághoz kötődő témát választott Újoncozás című festményén 1861- ben. A festők képeiken utaltak az elvesztett szabadságharcra a magyar történelem korábbi tragikus eseményeinek, legfőképpen a mohácsi vésznek az ábrázolásával. Lotz Károly, aki jó barátja volt a nehezen barátkozó Székelynek, 1858-as Pusztai fergeteg című festményén a plasztikusság kedvéért olyan fényviszonyok között ábrázolja a természetet, ahogy a valóságban soha nem látjuk. Paál László az 1870-es években, akár a Barbizoni iskola művészei, a szabadban festett, és a természet valós fényviszonyainak megfigyelésével jelenítette meg a tájat. A magyarok először Bécsben tanultak festészetet, az 1850-es, 1860- as évektől Münchenben, Düsseldorfban, majd Párizsban. 1871-ben alakul meg Budapesten az Országos Mintarajztanoda és Rajztanárképez- de, amelynek Székely Bertalan kezdetben tanára, 1903-tól igazgatója volt. A temetésén kedvenc tanítványa, Körösfői-Kriesch Aladár búcsúztatta. Mi, magyarok panaszkodni elképesztően szeretünk, miközben észre sem vesszük, hogy nemzedékeket hajtunk zsákutcába életfelfogás és történelem- szemlélet tekintetében - fogalmazott vészjóslóan Szántai Lajos. A művészet- történész-magyarságkutató a „Hazatalálás” - Mintaként Alkalmazott Gondviselés (MAG.) programsorozat áprilisi szekszárdi előadásán a magyar nép eltitkolt, vagy elvesztett értékeiről, s a korai keresztényi vallásosságáról tartott izgalmas beszámolót. Szántai úgy gondolja, erős és tiszte-' letreméltó rendszere lehetett Szent Istvánnak, mivel az ország a római kereszténységgel el tudta fogadtatni sajátos Mária-felfogását. Ezt mutatja, hogy Szent László királyi mivoltában elnökölhetett a szabolcsi vallási zsinaton a papság felett (1092), míg ugyanezt a jogot a német-római császár nyugaton soha nem nyerhette el! A professzor jelenünk manipulált- ságáról szólva példaként hozta fel 2007-et, mikor Hunyadi János születésének 600., Árpád-házi Szent Erzsébet 800., Szent Imre ezredik évfordulójának megünneplése helyett az István, a király rockopera 25. évfordulójáért volt oda az ország. Szántai szerint ebben a médiának és a globalizációnak óriási felelőssége van. „Ha feladjuk magyarságunkat, azt előbb-utóbb maga az emberiség fogja rajtunk számon kérni XXI. századi értékromboló bűneinkért” - bírált a történész. Gyimóthy Levente )r. Borossjudit, művészettörténész, a lemzeti Galéria adattárának vezetője lőször külföldi festők (Courbet, Maiét, David) képein keresztül mutatta >e azt az atmoszférát, amelybe Székely estészete beágyazódott. A melankoli- :us kort, amelyben a nagyvárosi léttel negkezdődött az elidegenedés és az erkölcsi rend megbomlása, amikor ninden felgyorsult, és mindennek az írtéke relatívvá vált. A XVIII. század végén, a XIX. század elején hangsúlyozza először néhány ■estő, hogy a műalkotás illúzió. Erre tívja fel a figyelmet David 1793-ban éstett Marat halála című képén a íolttest, a kompozícióhoz illeszkedő, lermészetellenes elhelyezkedése. Később Manet közbotrányt okozó, híres Reggeli a szabadban című képén a műtermet két fiatal festővel és egy aktmodellel egy parkba helyezte. Mindezen újítások mellet a XIX. század művészei szerettek előképek alapján dolgozni. A klasszicista festményeken megjelenő mitológiai téSzékely: Erzsébet királyné mák megértéséhez nem volt szüksége magyarázatra a kor emberének. Amikor aztán David egy különleges embert, Napóleont ábrázolja, már a romantikához közeledik. A hősiesség eszméjét bemutató nemzeti festészetek, így a magyar is, ehhez az irányzathoz kötődnek. Korszakalkotó újdonság volt a fotográfia megjelenése. A festőművészek munkájuk megkönnyítésére költségkímélő megoldásként modell- fotó-sorozatokat készíttettek. Székely Bertalan is állított be ilyeneket egy fényképésznek. A fotó és a portréfestészet kölcsönösen hatással voltak egymásra. Barabás Miklós elsősorban portréfestő volt, ugyanakkor Pódiumjáték a hazáról Időtlen emlékek A tavaszvárás foglalkoztatja Fábián Pétert Körösi Zoltán volt a könyvtár vendége ■ Tizenegy éves kora óta főszerepeket játszik a színpadon, sikereket ért el számos szavalóversenyen. Vers és színjáték egy hónapokon át érlelődött pódiumjátékban ért össze. A tavaszvárás, a kikelet ígérete foglalkoztatja Fábián Pétert első önálló előadásában. A német színház sötét színpadán mécses világol egy asztalon, mellette koponya, bolondsipka, az elmélyedt elmélkedés kellékei. A Hamletet idézik, akárcsak az előadás csúcspontjaként elhangzott versek: Petőfi bölcseleti költeménye, a hamleti kérdés érvényességét tagadó Világosságot! és Baka István az igazat az udvari bolond őszinteségével kendő- zedenül a szemünkbe mondó negyedik Yorick monológja. A falon a Költő, a szabadságharc költője, az ikonná vált Petőfi Sándor fotói. Jelzik, hogy a tét a Haza jövője. Fábián Péter előadóként legsikeresebb verseiből fűzött össze tíz össze- hangzót, egymásnak felelgetőt. A Fábián Péter gyakorlati oknál természetesen fontosabb, amit el akart mondani pódiumjátékával a Hazáról. A felütésként elhangzott címadó Juhász Gyula verstől, a tavasz ígéretétől indul az iv, amely felváltva jeleníti meg a versekben a két végletet: a bizakodva előretekintőt és a pocskondiázva borúlátót. Fábián nemcsak elgondolkodtatni szeretett volna az előadással,' és felhívni a figyelmet az okos beszéd fontosságára, de át kívánta adni ifjúi hitét abban, hogy ha teszünk érte, igenis jobb jövő vár Magyarországra. Ezért zárta pódiumjátékát Váci Mihály reményt keltő versével: Valami nincs sehol, amelynek befejezése: „( ■Jeljön / valami, valamikor, valahol... ” Kovács Etelka Az Élő irodalom a könyvtárban sorozat évadbeli utolsó vendége műit csütörtökön Körösi Zoltán iró volt, aki Gacsályi József könyvtáros közreműködésével áprilisban megjelent könyvét, a Szerelmes évek - gyávaság című kötetet mutatta be az író-olvasó találkozón. Kosztolányi Péter A sorozat ezen a néven, ebben az évadban utolsó estjén Körösi Zoltán az időtlen emlékekről beszélt, amelyek az elsuhanó 1970-es évekről az elméjében megmaradtak. Erről az évtizedről már régóta könyvet akart írni, de a történet egyre több ajtót tárt ki, mígnem a dekádból évszázad lett a regény öt nemzedék sorsát követi figyelemmel Nem úgy szocializálódtunk, mutatott rá az író, hogy önmagáért a történetért le tudnánk ülni, és az időkapszuláinkat, amelyekben a históriáink benne vannak, átadhatnánk. Ez a rendszerváltás hiányossága, amelynek még jelentős következményei lesznek, emelte ki. Családregényként is olvasható ez a könyv, ám igazából Magyarország családról szóló történetei ezek - fogalmazott Körösi. A kötet lapszéli jegyzetekkel van ellátva, melyek egyfajta cölöprendszerként szolgálnak a regényhez. Ám könyvestül, cölöpöstül is amorf és elmosódott maradt az a bizonyos évtized Az írás (és a szerelem, a futball) számára kegyelmi pillanat: ilyenkor valami nálunk nagyobb és több cselekszik rajtunk keresztül Ennek a nagynak egy eszközét ismerhettük meg az Élő irodalom sorozatban. Önéletrajzában az író így fogalmaz: „sok Körösi Zoltán van, ez az ember az.”
