Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-04-26 / 16. szám
E * SZEKSZÁRDI J WISAllWAP anno 2009. április 26. A Vasárnapi Újság 1874. április 26-án Longfellow amerikai költő fenti című versét hozta a Szekszárdon élő Dömötör János fordításában. Két héttel előbb Mi kisvárosiak címmel örülhettek eleink leírásának, s így talán akkor és azóta sem értik, miért e kettősség... Az 1843- december 20-án Duna- szentgyörgyön született költő, kritikus, aki Gyönkön, majd Arany tanítványaként Nagykőrösön, s egy évet Edinburghban tanult, a „pesti református gimnázium tanára lett, s a teológián is adott elő filozófiai tárgyakat. A filozófiával való foglalkozás melankóliára hajló kedélyére nagyon kártékony hatással volt, azért remélvén, hogy így életkedve visszatér, lett 1873- ban Tolna és Baranya vármegyék tanfelügyelője” - írja róla a korabeli életrajz. A leírás szerzője elfelejti, hogy Dömötör már 12 éves korára szüleit elveszti, súlyos betegség (valószínűleg epilepszia) gyötri, idegi bántalmait magába fojtja. A korban búskomorságnak nevezett depressziót minél több munkával próbálta elnyomni. Erre valóban kellő lehetőséget adott neki a tanfelügyelőség. Már 1873 augusztusában a helyi lap tudósít arról: „az újonnan kinevezett tanfelügyelő megérkezvén Szegzárdon végleg megtelepedett”. Októberben az ifjúság jövőjéért aggódott, hozzátehetjük, volt miért. Sajtónk négy folytatásban, vezércikként hozza programbeszédét. Itt olvassuk: „már 52 községben 95 iskolában és 153 tanteremben fordultam meg”. Mit látott? Bátán 380 gyermeket tanít egy tanító, de sok más helyen is EVANGÉLIUM Amire az Istenhit elég: rettegés felsőfokon! „Te hiszed, hogy egy az Isten? Jól teszed. Az ördögök is hiszik, és rettegnek.” (Jakab levele 2, 19) Az ördög a világ leghívőbb lénye, és a legkiválóbb teológusa (az Istenről szóló tudomány tudósa), mégis fél és retteg. Attól, hogy valaki nagyon ismeri Istent, vagy hisz a létezésében, az még nincs biztonságban. Épp az ellenkezője érvényes rá: el kell kezdenie félni és rettegni! Mitől is? Isten igazságosságától! Isten igazságossága pedig az, hogy gyűlöli és bünteti a bűnt. Aki tehát Istenben hisz, ebben kell hinnie. Márpedig az a lény, aki bűnben él, az félelemben és rettegésben él, tehát az megkötözött, ezért befolyásolható és tönkretehető. Pedig isteni küldetés, erőnket meghaladó nagy dolgok vannak ránk bízva, de ebben az állapotban legfeljebb beszélni tudunk róla, véghezvinni már aligha. MESÉLŐ EMLÉKEINK 75. Az el nem végzett teendő Az el nem végzett teendő. (Longfellow útin, angolból.) Bármi buzgón fáradál, Mindig marad valamid, A mi félbe hagyva áll Várakozva holnapig. Ágyadnál, tornáczodon , Kapuban és küszöbön, Esdő-feddö hangokon Mint a koldus rád köszön. Vár s el nem megy senkitől, Ellenszólnod nem lehet; A tegnapnak terhitől Minden már ma nehezebb. Míg a nagy súly végre, hej! Nagyobb, mint elbírhatod, Mint az álmok terhe, mely Megköté minden tagod’. S napról napra állsz aként, Mint ama törpe emberek, Kik — észak mondájaként — Vállon hordják az eget. Dömötör János. A vers hasonmása kétszáz fölötti e szám. Szekszárdon (ahol az újvárosi iskolában 160 nebulót őriz egy tanerő) és Dunaföldváron még Szilveszter napján is tízesével jönnek azok a tanulók, akiket tanítójuk először lát abban az évben (addig ugyanis dolgoztak). Simontornyán egyeden leány sem járt iskolába. A frissen végzett pedagógusok egy része olyan, „mint azok a régi »iskola- mesterek«, kik mindenféle más pályákon tett kísérletek után végre is a népiskolába menekültek megpihenni”. Ehhez járulnak j még a zugisko- \ Iák és tudatlan tanítóik, „kik a népiskolai kö- f teles tantár- I gyakkal nem j terhelik a tudatlan szülők gyermekeit”. S bármilyen hihetetien, ekkor érzi magát kiegyensúlyozottnak, sőt az amerikai romantikus költő gondolatait tolmácsoló El nem végzett teendő szerint még többet óhajtana tenni: „Bármi buzgón fáradál, / Mindig marad valamid, / A mi félbe hagyva áll...” Pedig az előző héten sikerült meggyőznie a szekszárdiakat, hogy létesítsenek polgári iskolát. „Saját megyéjében megnyerő, szeretetreméltó modorával mindenkit a maga részére hódított, lefegyverzett; főként Szegzárdon, a hol lakása volt, az ottani társas élet legkedveltebb személyévé lön, de a fővárosba visszatért 1875-ben” - olvassuk életrajzában. Menekülésszerűen távozik. Ma már tudjuk, az emlékek s egy új, de betegsége miatt vállalhatatlan szerelem élőL Aztán még két év gyötrődő önhajszolás, melynek végén a Vasárnapi Újság szerkesztőségével szomszédos szobájában a falról leakasztja a Goethe-ké- pet, s magát függeszti helyébe 1878. január 8-án. Longfellow és Arany is négy évvel élte túl... Babits Mihály szeÓdon időben ÁPRILIS 27-ÉN 135 éve, 1874-ben bátor juhászok farkasokkal küzdöttek meg a ge- menci út közelében. 125 éve, 1884-ben egy bájos népi szómagyarázat a galuskából származtatta Alisca nevét. ÁPRILIS 28-ÁN 225 éve, 1784-ben eleink kérték: latint is tanulhassanak gyermekeik. ÁPRILIS 29-ÉN 135 éve, 1874-ben a hőmérséklet fagypontra zuhant, havazott, s hat völgyben a szőlők fele elfagyott. 100 éve, 1909-ben Becsey Antal fővárosi mérnök vállalta vízvezetéktervünk elkészítését. ÁPRILIS 30-ÁN 160 éve, 1849-ben szülöttünk, Diczenty Pál, a későbbi orvos honvédhadnagyi rangot kapott. MÁJUS 1-JÉN 125 éve, 1884-ben állami kezelésbe vették postahivatalunkat. 105 éve, 1904-ben Kallivoda Katinka festő- művésznő 15 napos iparművészeti tanfolyamot hirdetett a múzeumban. MÁJUS 2-ÁN 120 éve, 1889-ben kifogásolták a városi dutyi állapotát: csak az nem szökött meg, aki nem akart. MÁJUS 3-ÁN 80 éve, 1929-ben a MÁV bejelentette: a tervezett 400 000 pengő negyedéért építi meg új várótermünket. rint „jó költő, minden szava mélyen jött leikéből”. Dr. Töttős Gábor Egy régi szekszárdi látkép Miért? Mert a gát a megkötözöttség. „Istenhited 'mitsem ér, ha nem cselekszik, csak beszél!” Nem hitelesek azok az emberek, akik Istenben hisznek és boldogok. Aki félelemben tartható, az nem lehet boldog. Viszont hitelesek azok, akik Jézus Krisztusban hisznek és boldogok, mert ők szeretnek, és hiszik, hogy Isten igazságossága Jézus váltsághalálával kegyelemre fordult az Öt választó és követő emberben. A János első levele 4,18 mondja: „A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet, mert a félelem gyötrelemmel jár. Aki pedig fél, abban nem lett teljessé a szeretet.” Tíz verssel korábban pedig: „Mert Isten szeretet.” Az Istenhit nagyon kényelmes, senkit sem állít választás elé, mert rettegésben tart. De a Szeretet Istene már válaszút elé állítja az embert: Jézus Krisztust választod, vagy a félelemmel teli gyötrődést? Ember, fogd már fel végre: Nincs harmadik út! Papp Barnabás baptista lelkipásztor 1887 tavaszán-nyarán a Szekszárd Vidéke kétszer is cikkezett egy különleges fénykép keletkezéséről E szerint Baumgarten Ignác fényképész „a vasúti indóház” felől egy százhúsz centi- méteres látképet készített a városróL A felvételt a fotográfus tíz részre vágta, s a képekből Ferencz Gyula helybeli könyvkötő albumot készített. A kötet lila bársonyborítást kapott, s rajta ezüst betűkkel a város neve. Az így elkészített művet a könyvkötő öt forintért (1887-et írunk!) árusította. Az egykori tudósításokból nem derül ki, hogy az album hány példányban került forgalomba. Csak remélni lehet, hogy maradt fenn példány, feltehetőleg egy (vagy több) szekszárdi család birtokában. Egy jelenleg folyó fotótörténeti kutatáshoz fontos lenne megismerni a Baum- garten-féle fényképkötetet. Kérem, ha valaki tud ilyen albumba foglalt, tíz részből álló Szekszárd látkép létezéséről, szíveskedjen értesítést küldeni a következő elektronikus címre: a.bela@freemail.hu. A megtalálás nagy segítséget jelentene Szekszárd múltjának jobb megismeréséhez. Albertini Béla fotótörténész
