Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-04-26 / 16. szám

2009. április 26. SZEKSZÁRDI EGY OLDAL EGÉSZSÉGÜNKRŐL, EGÉSZSÉGÜNKÉRT Az illatos tavasz beköszöntével rendhagyó írást nyújtunk át rovatunk olvasóinak. Ezúttal a lélek rejtekéröl formáló történések felé fordulunk. Nem kérdezünk or­vost, nem tarkítjuk a bekezdéseket komor, kiejtve is hosszú szakkifejezésekkel. Ehelyett egy csodálatos tanulmány egyszerű mondatait vesszük górcső alá, el­játszunk a tanulságokkal: magunkra és környezetünkben élő szeretteinkre, kol­légáinkra, ismerőseinkre vonatkoztathatjuk őket. Tréfásan, s a felelősségvállalás összes komolyságával. Közhellyel élve: a tavasz a megújhodás időszaka. Ismét csak ráébredünk életerőnkre, pulzálása átjár minket. Emberek, akik átölelnek, lelkűkkel és szellemükkel simogatva gazdagítanak, hiszen mi is őket! A kölcsö­nösség és arányosság harmóniája hatja át szeretet-kapcsolataink, állatokkal va­ló barátságunkat, munkánkhoz, kollégáinkhoz való viszonyunk. Paradicsomi álla­pot átélni ezt! Legtöbbünk úgy gondol rá, mint kétes igazságossággal osztott szerencsére: vagy megadatik, vagy nem. Ha utóbbi, hát bánjuk, ám vajmi kevés eszköz áll rendelkezésünkre, hogy változtassunk. Valóban így van ez? A kulcs a választásainkban van Szembe kell néznünk problémáinkkal, hogy megoldhassuk őket N. S. „Nem érhetjük el a bölcs öregkort egy másik ember útját járva.” (Mark Twain) Alexander Oakwood neve sokak számára ismert, még többen vannak, akik eddig nem találkoztak a pszicho­lógus és pedagógus végzettségű író­val. Könyvei, tanulmányai a törzs­anyag részét képezik kommunikáció és pszichológia szakos, vendéglátó­ipari, kereskedelmi, valamint közgaz­dasági főiskolai, egyetemi képzésben. Miként is kapcsolódik személye fönti sorainkhoz? Akinek nincs munkája, célja, egész­sége, társa, az nyilvánvalóan nem re- pes az örömtől reggeltől lefekvésig. Miért is tenné? Érthető módon sze­rencsétlenségével van elfoglalva, szenvedésre szánt kiválasztottnak érzi és tekinti magát, akinek semmi irányí­tása sorsa fölött. Amennyiben való­ban efféléket gondol, úgy bármily meglepő, de természetfölötti hata­lommal próbálja felruházni magát. El­zárkózik attól a lehetőségtől: nem egymaga felelős pillanatnyi állapotá­ért és helyzetéért. Kényelmesebb pél­dául a tehetetlen, gyámolításra szoru­ló férfi vagy nő szerepét játszani nagy szorgalommal, semmint szembenéz­ni azzal: hibásan választottunk bará­tot, társat, pályát, célt, életformát. Sen­ki nem felelős egymagában sérelmei­ért! Erre mutatnak rá az Oakwood Mi­kor mondjunk NEMet és hogyan cí­mű kötetében szereplő tanulmányok. (Még azt is mondhatnánk, alanyi jo­gon járna a becsülés, szeretek tiszte­letteljes segítségnyújtás és -kapás vala­mennyiünktől valamennyiünknek.) S ez éppen önnön felelősségünkre mu­tat rá! Mert itt leledzik a kulcsa mindennek. Választásainkban! A dön­téseink mutatják érettségünk fokát, tanúskodnak aktuális erőnkről, ön­tiszteletünkről, ám legalább ennyire árulkodnak arról, merre járunk a ta­pasztalatszerzés rögös útján, egyúttal elköteleződések is. Választásunk felelősségéhez vissza­térve vizsgáljunk meg egy példát. Rossz párkapcsolatban él valaki, kedé­lye rányomja bélyegét munkavégzé­sére, már ha képes rá, hiszen mind gyakrabban döntik le lábáról a beteg­ségek, netán komoly kór támadja meg szervezetét. Amit külső szemlé­lők látnak főszereplőnk személyiségé­ből e helyzetben, az a bizonytalanság, rosszkedv, nehézkes munkavégzés, gyenge idegek és még gyengébb im­munrendszer. Sajnos, akik ennyit lát­nak, általában ennyi elég is számukra egy felületes vélemény kialakításához, mintha bárki is kérte volna őket ilyes­mire. Kasztba helyeznek, rosszabb esetben hangot adnak ostoba és hiá­nyos ismereteken alapuló vélemé­nyüknek. Oakwood ehelyett azt java­solja: nézzük egyenként a tényezőket! Rossz kapcsolat: többnyire függésen, éretlen és/vagy mentálisan beteg sze­mélyek találkozásán alapuló, mint a másik gúzsba kötésére, megtörésére, irányítására, ellenőrzésére és folyto­nos felülbírálására törekvő viselkedés. Csatlakozhat ehhez verbális és fizikai bántalmazás. Köztiszteletnek örven­dő értelmiségiek körében éppúgy előfordul, mint bármely más társadal­mi közegben. Minthogy az elszenve­dők jobbára nem dicsekszenek az át- éltekkel, még őket bélyegzik finnyás­nak, túlérzékenynek ismerőseik. Cso­dálkoznak, miért nem megy a munka, miért nem talál magának értelmes el­foglaltságot végre az illető. Nem nehéz belátni, egy függelmi helyzetben tartónak érdeke, hogy tár­sa ne találjon oly elfoglaltságot, ami esetleg eltávolíthatná „áldozatát” föld­rajzilag, anyagilag tőle. Oda lenne ugyanis a diktatúra. Ha ez mégis be­következne, hát „te úgysem leszel ké­pes ezt végezni, nem neked való, ne­ked most pihenni kell az egészséged érdekében” mondatokkal bombázza társát, már ha nem akadályozza meg személyesen annak munkavégzését. Harmadik lépcsőfok: bizony az egész­séget kikezdi az állandó, olykor éve­ken át tartó stressz, a destruktív szán­dékok, megjegyzések, humornak álcá­zott fricskák, amik mindenkor elkö­vetőjük sekélyes érzelmi világára, lelki és szellemi nyomorékságára mutat­nak, sosem a célszemélyre! Sarkítva és nagyot ugorva: amint ki­iktatjuk életünkből a manipuláló, irigy, hozzánk méltatlan személyeket, átlátjuk az efféle viselkedés mozgató­rugóit, mechanizmusát, és megismer­jük ezek kezelési, hatékony visszauta- sítási technikáit, azonnal gyökeresen megváltozik életünk. Fölszabadultan lépünk vissza utunkra, s nem tragédi­ának, csak hibának ítéljük a korábbi szakaszt, hibázni pedig mindenkinek jogában álL Zárszóként álljon itt Oakwood két tézise. 1. Jogod van arra, hogy tévedj, hogy hibát véts, és viseld azok követ­kezményeit. Nincs joga másnak elvi­tatni, hogy tévedéseidre úgy tekints, mint tevékenységed természetes kísé­rőire, ne érezz miattuk bűntudatot.” 2. Jogod van ahhoz, hogy önbecsü­lésed és méltóságod megőrzése érde­kében megfelelően eljárj, még akkor is, ha ezt valaki sérelmesnek találja - feltéve, ha ezt nem agresszíven teszed” A legközelebb a már említett kom­munikációs technikákról olvashat­nak a Test és lélek rovatiján, és szem­ügyre veszünk még néhány Oak- wood-féle jogot: sajátunkat, másokét Családi Majális a Sötétvölgyi Vadászháznál Az MSZP Szekszárdi Választókerülete szeretettel meghívja Önt és Kedves Családját, 2009. május 1-én 10 órától, a Sötétvölgyi Vadászháznál tartandó családi majálisunkra. Programok: • Ugrálóvár • Pörköltfozö verseny • Gyerekprogramok • Sör és virsli • Arcfestés • Ügyességi akadálypálya • Térzene gyerekeknek • Lovaglás • Egyéni kirándulások Amennyiben kopogtatócéduláját a Magyar Szocialista Pártnak kívánja adni, kérem, hozza el a Mikes u. 24. szám alatt található MSZP irodába, vagy hívjon minket a 74/ 510-663-as és fe Köszönjük a bizalmát!

Next

/
Thumbnails
Contents