Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-04-19 / 15. szám
10 g SZEKSZÁRDI vasárnap 2009. április 19. A Tolnavármegye 1909- április 25-én tudatta: „Városunk polgármesterének intézkedésére a Garay téren, a vasúthoz vezető úton, Béla téren, Bezerédj utcában, Vár utcában és a Bartina utca egy részében a régi, rendetlenül ültetett, többnyire beteg akácfák kivágattak, s helyettök platánfák ültettettek.” Ki gondolná, milyen hatalmas kultúrkörbe kapcsolódtunk ezzel? Magyar elődeink boglárfának nevezték a platánt, s a Pallas Lexikona szerint: „mulató kertjeink legszebb fáinak egyike, 20, sőt 25 méter magasságra is felnövekedik”. Persze ez csak a modern ember szempontja, ahogy Babitsnál is csak egyszer fordul elő, mikor a Kártyavárban korunk felé mutat. „Senkinek sem volt Újvárosban oly szép kertje... Az ablak alatt, az orgonabokor mellett, egy délceg platán állt. Madár végigsimította két ujját a fa kérgén, és aztán a fény elé tartotta. A két ujj teljesen fekete lett a koromtól. - Ilyen az én városom levegője - gondolta magában a polgármester. S a virágokra gondolt, melyek ebben a kertben lélegzenek...” Spártában városon kívüli platánerdő ápolta a múltat, „telve hősök és félistenek szobraival”. Pecz Ókori Lexikonja tanúsítja, szintén „híres volt az athéni akadémia platánfaligete... A sétatereken, díszkertekben sugár növéséért és árnyékot adó lombjaiért nagyon kedvelték. A Genius szent fája Ovidius Átváltozások című művében. Mivel élvezhető gyümölcsöt nem termett, Vergilius sterilnek mondja Georgikonjában.” Kissé humoros, hogy Horatiusnál még a celebekhez is köze van: va / S itt állok a fehér mezőn, / Mint árva platánfa.” Dr. Töttős Gábor Száz éve vigyázzák lépteink... öSTBöKS------EG Y NEVEZETES SZEKSZÁRDI NAP 134. Ahogy Cseh Gábor képén megmaradnak „Caelebsnek azért nevezték, mert szőlőt nem szoktak felfuttatni reá”. A Biblia egyetlen helyén, Jézus, Sirák fia könyvében bukkan elő: „mint a vízmelléki platán, úgy nőttem fel”. Párizsban a Köztársaság tere „szép platán-fasorokkal és közepén a köztársaságot ábrázoló óriási szoborral” díszlik. Nálunk a hőgyészi Apponyi-kert 1789-es terve nyomán plántálták a ma is álló díszfákat. József nádor az 1820-as években helyezett a Margit-szigetre a főágait letörő vihart is túlélő tarka levelű platánt. Széchenyi István híres nagycenki fasorában, neje - mozsárágyúk díszlövése mellett - 1846-ban a Duna-part sétányára ültetett első fácskájában tette örökbecsűvé. Vajda János korán megajándékozta a legszebb rímmel: „platán / Csoport nézett le ránk középen, / Nyugalma, csöndje fönségében / Sötéten, mint a Notredame”. Reviczky az Első szerelemben emlékezik: áPlatánok gúnyos suttogását / Hozá a játszi szél”. A külhoni költők közül Stefan George versében „Az erkély már hallgat árván, / zeng a kertből édes ének, / pompázó platánok árnyán / szépelegnek büszke szépek”. Baudelaire-nél „zenditi a hajnal a platánfát”, Musset pedig felsóhajt „Oh, hol a zöld platánfa!” Fordítójuk, Tóth Árpád kedvesen ábrándozik: „méla mosolyod / Jól esik nekem, mint az őszi nap; / Jut-e eszedbe, mire gondolok: / A csodaősz a platánok alatt?” Máskor „a platánok / Hallgattak, a sok zord, kevély sudár, / Csak villámtól reszketnek a titánok”. „A Nap húga, zöld szemű lány” megigézte Ady írja A platánfa álmában: „Két lábam elhült s szétbontok / Gyökerekként a mélybe szállÁPRILIS 20-ÁN 95 éve, 1914-ben volt az ózsáki gazdasági vasút hivatalos bejárása. ÁPRILIS 21-ÉN 100 éve, 1909-ben letartóztatták a villanytelepi könyvelőt és pénzbeszedőt, akik összejátszva sikkasztottak. ÁPRILIS 22-ÉN 165 éve, 1844-ben született Borzsák Endre lelkész, író, az országos diadalt elért dalárda tenoristája. 105 éve, 1904-ben a Társadalomtudományi Társaságban szülöttünk, Leopold Lajos adott elő a szocializmusról. 70 éve, 1939-ben beiktatták az új főispánt, Madi Kovács Endrét. ÁPRILIS 23-ÁN 105 éve, 1904-ben Ózsák-pusztán három gazdasági épület égett le a tűzvészben. ÁPRILIS 24-ÉN 135 éve, 1874-ben Ferenc József és Erzsébet királyné húszéves házassági évfordulóját zászlódísszel köszöntötte Szekszárd. ÁPRILIS 25-ÉN 120 éve, 1889-ben elhunyt Séner János tanító, '48-as honvéd, Baka István regényalakja. 100 éve, 1909-ben a ma is meglévő platánsort ültették. ÁPRILIS 26-ÁN 80 éve, 1929-ben egy helybeli 31 éves férfi puszta kézzel fékezett meg egy bikát. HÍRSÁV Mise és hangverseny a kórházi kápolnáért ■ A Szekszárd-alsóvárosi Római Katolikus Közhasznú Egyesület tisztelettel vár minden érdeklődőt április 19- én 18 órára a Belvárosi templomba. A szentmisén közreműködik és utána hangversenyt ad az Érsekcsaná- di Összhangkórus, vezényel: Bálint Márta. Az est fővédnöke Bíró László püspök, házigazda Bacsmai László plébános. Érmes Halász-borok az evangélikus versenyen ■ A hagyományoknak megfelelően Révfülöpön rendezték meg az evangélikus borversenyt, amelyen szintén hagyományosan kitűnően szerepeltek Halász János borai. A szekszárdi termelő 2007-es Bikavére, 2008-as Cuvée és Rosé bora arany-, míg a 2008as Siller ezüstérmes lett az ország 68 termelőjének több, mint száz borátfelvonultató mezőnyben. Különös győzelem „Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot és az a győzelem, amely legyőzte a világot a mi hitünk. Ki az, aki legyőzi a világot ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?" (IJn 5, 4-5) Ha régen fogadást lehetett volna kötni Isten népének küzdelmeire, azt hiszem a legtöbb csatánál az esélytelennek tartott fél az Úr csapata lett volna. A legfontosabb diadalok valamilyen szempontból váratlan és különös győzelmek voltak: helyzetükben, eszközeikben, módszerükben. Jerikó ostrománál talán senki sem adott volna egy kis darab váltópénzt sem a város körül „keringő” és „tülkülő” népre. Bizonyára megmosolyogtató volt Gedeon 300 fáklyával, korsóval felszerelt embere a 120 000 mindjánitával szemben. Ahogy teljesen esélytelennek látszott a 2,5 m magas Góliát ellen parittyával induló siheder pásztorfiú, Dávid. Ezen különös győzelmeknek a titka EVANGÉLIUM az volt, hogy kivétel nélkül mindig Isten szava nyomán indultak, és az Ő ígéreteibe vetett hit volt az erejük. De azt hiszem, hogy Biblia legdöntőbb csatája volt talán legkülönösebb! Amikor Jézus a kereszttel a vállán a legősibb ellenség az ördöggel szemben, s a legnagyobb földi hatalom, a halál ellen indult el. És győzött! Diadalt aratott, egy római ki- végzőeszközre feszítve! Diadalt aratott a sír zárókövét elhengerítve! Keresztje és az üres sírbolt totális győzelmet hirdet: van kegyelem a megtérő bűnösnek, kinyílt az örökélet kapuja! A miattunk megfeszítettre, és értünk feltámadt Krisztusra néző hit azóta is osztozik ebből a diadalból és képes győzni. Bár a világ ma is támad, és azt sugallja: mindegy mit teszel, nincs felelősség. A hit tudja: „Enyém a bosszúállás - mondja a Seregek Ura” A világ hadviselése ez: rosszal viszonozd a rosszat! A Jézusba vetet hit váratlan taktikát alkalmaz: „te győzd le a rosszat jóval.” A világ azt mondja: egyedül vagy a kozmoszban, nincs feletted gondviselő hatalom. A hit meg a madarak alkotójára néz és meghallja a biztatást: „ne aggódjatok a holnapért!” A világ támad, és azt mondja: nem üres a sír. A hit pedig a győztes Jézus ígéretére néz: „Én vagyok a feltámadás és az élet...” Sefcsik Zoltán evangélikus lelkész Az emmausi tanítványok Van egy áldott húsvét utáni kísérőnk: maga a Feltámadott! Nem szegődött azok mellé, akik figyelemre sem méltatták - bár az utolsó pillanatig meggyőzni akarta őket. Nem megy azok után, akik nem akartak benne hinni - bár ő ezt hitet kínálta mindvégig. De utánamegy azoknak, akik a nagypénteki események után ösz- szetört reményeik kis darabkáival, a gyász és a kudarc útjait járták. Mint például a történetben szereplő tanítványok is.
