Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-04-19 / 15. szám
6 SZEKSZÁRDI MI4RN4P MOZAIK 2009. április' Versek a mamáért: Orbán György pódiumjátéka „Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is!” József Attilának ezt az 1937-ben, az utolsók között írt egysorosát választotta az április 11-én, a költészet napján a német színházban bemutatott pódiumjátéka címeként Orbán György előadóművész. Ez a hexameterben megfogalmazott gyermeki fohász kifejezi az anyja árnyékától elszakadni nem tudó lélek gyötrelmét. A vers középpontjában a mama áll, őt szólítja a leghangsúlyosabb, harmadik daktilus. Orbán versfolyamának fókuszában is a hozzá, általa szóló költemények hangoztak el. Középen helyezkedik el az Altató a kisgyermekhez. A fekete színpadon egy fekete hasáb fekszik a bíborvörös függöny előtt. Lehet akár ágy vagy ravatal. A költő utolsó üzenetét egy női hang szavalja: „Édesanyám egyetlen, drága, / te szüzesség kinyílt virága / önnön fájdalmad boldogsága. / Istent alkotok (szivem szenved) / hogy élhess, hogy teremtsen mennyet, / hogy jó legyek s utánad menjek!” Lágy, komor zene szól, eg)' szürke köpenyes férfi lép a színpadra, és a világba vetettség kétségbeesésével, zavarba ejtő éleslátással, keserűen szól a kegyetlenség rendjéről hol eltűnődve, hol a ritmus lendületével. Miután köszöntötte Freudot, Eszmélet, majd bőgő hangja, és következik az est legérzékenyebb része. Az előadó a közönségnek háttal, arctalanul szól a mamához a távolból, és a zsúfolásig telt nézőtéren együtt lélegezik közel száz ember. Az anya, mindenki számára a legfontosabb lelki kötelék. Bőgő zeng. Egy kisgyermek sír. Ettől kezdve már másként szólnak mind a versek, az érzelmekkel teli személyes líra dalai. Befejezésül a „Karóval jöttél", az utolsó költemény, és a félbehagyott Reménytelenül: „(..JA semmi ágán ül szivem,/ kis teste hangtalan vacog,/köréje gyűlnek szelíden / s nézik, nézik a csillagok. ’’ Az előadó hexametert rajzol a függönyre. „Irgalom, édesanyám, mama, nézd, jaj kész ez a vers is!” A vastapsot megszakítva Orbán György Két hexametert szavalt József Attila születésének 104. évfordulója alkalmából. Kovács Etelka Lassú kert kutyákkal, tóval Géczi János író-olvasó találkozója a megyei könyvtárban Április 9-én Géczi János volt az Illyés Gyula Megyei Könyvtár vendége az Élő irodalom a könyvtárban sorozat kereteiben. A kutatóbiológus szakmát szerzett egyetemi oktató, író, költő, szerkesztő Géczi beszélgetőtársa Gacsályi József könyvtáros volt. Kosztolányi Péter Géczi János több mint ötven könyv szerzője, melyek fele szakkönyv, az irodalmiak között pedig próza- és verseskötetek is találhatók. Igazán az Artisjus díjára büszke, mert azt tartja az egyedüli szakmai elismerésnek. Abban sem politikai, sem más kívülálló szempontok nem játszanak szerepet. Géczi Pécsett nevelés- és művelődéstörténetet, Veszprémben pedig ezek mellett élettudományokat tanít, és tanulóitól megköveteli, hogy szeressék, amit tanulnak. Az, hogy egyáltalán alkalmasak-e a szemináriumát hallgatni, akkor derül ki, mikor közli velük: minden ember vagy kétmilliárd lény együttélése, így például ő is szimbiózis, „akit az emberiség úgy hív alkalmilag, hogy Géczi János”. Nem maradhatott el a felolvasás sem az író-olvasó találkozón. „Ha lehetnék, akkor ő lennék / ki bárhonnan visszapofáz bátran” - ilyen istenféle magánember szeretne lenni A hűséges című versében, melyet felolvas, ezt követi a rá jellemzőbb Elesel és „A házamat dombnyival a múlt felemelte” kezdetű, melyekből már finom, érzékeny rajzok tűnnek elénk, végül lágy szövésű, összetett egésszé állva össze. Már A folyamban hangGéczi János (balról) és Gacsályi József az író-olvasó találkozón I zik el, hogy „Van / költészet, amely átjár (áthat) / amelyben a szó - szeretőkről a ruha - leolvad / s a porba úgy ömlik bele az anyaga / ahogyan a futótűzbe a láng.” Szellemi embernek most nem jó lenni - vélekedik Géczi, már a hallgatóság kérdéseinek egyikére válaszolva. „Még más is mondja meg, hogy hogyan legyek rosszul? Én magam szeretném megmondani.” Annyi a szabadsága az embernek, hogy' nem tesz valamit mindenáron, hanem felemeli, s ha már nem szeretné tartani, eihullajtja. Ezen túl pedig nincs olyan dimenzió, hogy milyen célból vagyunk itt ebben a létben. „Az embernek, ha van dolga, akkor az az, hogy a saját emberségét a lehető legtökéletesebben megcsinálja. Nem célom van, hanem dolgom van.” Beszél még korábbi szerelméről a filmezésről a versírási módszeréről hogy két, két és fél évtizede tudatosai bontja le verseiben a versre, próza ban a prózára jellemző sajátságokat hagyva ezáltal hogy a művek magul alakuljanak, ne szoruljanak régebb korok béklyóiba. Válaszol még a ró zsáiról is, és a kertjéről amelyben ; két kuty'a mellett, a kis tóban élt eg; béka, amely vakogott, ha az ebei ugattak. Régi rózsákat őriz ebben : kertjében: ezeknek az ősi virágoknál nem jó a sietség és a kapkodás - nek pedig lassú kertje van. Színes mozaikokat csodáltunl csütörtök este, Géczi János mozaik darabkáit, aki szúfi, aid tudja, hogy „nem kell az összes tündért elüldöz ni”, akinek dolga van, nem pedig cél ja, és vnp még egy lassú kertje, ku tyákkal tóvaL A 90. haikujában így fo galmaz: kristályból épül / a lélek 6 kristállyá / omlik majd vissza. Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz A fenti idézet olvasható a Nyitott Világ Alapítvány brosúráján. Álljunk meg egy pillanatra, és gondoljunk bele ennek igazságába! Az Unió tagállamaként, amikor nyitott határok mellett adott a lehetőség szabad munkavállalásra, élményszerzésre, mekkora kincset jelent egy nyelv (any'anyeh'i szintű) ismerete! Kapu ez emberek, kultúrák felé, kapu a friss információkra, amik e globalizált világban megélhetésünket jelentik, naprakészséget mindenesetre. Immár tizenkét éve működik mind eredményesebben a diákoknak nyelv- ismeretet nyújtó alapítvány. Számos gimnazista, középiskolás kezébe adott középfokú, majd felsőfokú nyelvvizsgát angol és német nyelvből Barátságok szövődnek tanfolyamaikon, a Dombodban folyó nyelvtáborok idején, ahol anyanyelvű tanároktól sajátíthatják el adott nyelv finomságait, az ehhez kellő precizitást és igényességei ám külföldi útjaik legalább ekkora élményt jelentenek a résztvevőnek. Idén is a tavaszi szünetben egy hetet Bécsben töltenek a diákok nyelvgyakorlás okán. Hagyományos út ez, miként a többéves csere- kapcsolatra épülő németországi is, ami Tauberbischofsheimba vezet. Tóth Lászlóné, Márta neve egybeforrt a Nyitott Világ Alapítvánnyal A kezdetektől adja át ismereteit tanítványainak. A legjobbat látja bennük, a legtöbbet hozza ki belőlük. Fantasztikus a lelkesedése. Harmincadik éve dolgozik a Garay gimnáziumban, igazodik a változó követelményekhez, mégis, valami örökérvényűt sugároz és plántál a fiatalokba: életörömet, kitartást, a tudás megszerzésének izgalmát. A Nyitott Világ Alapítványban szervez és tanít.- Elsősorban a szülőknek köszön hető e csodálatos alapítvány - meséli. - Bennük fogalmazódott meg a2 igény egy ilyen profilú intézményre. Kis csoportokban folyik az oktatás, a hangsúly a nyelvi elemek magabiztos, később ösztönös használatán van, no és az anyanyelvi környezetben végzett nyelvgyakorláson. Mindez természetesen nem valósulhatna meg ily gördülékenyen és eredményesen a szülők, Szekszárd város önkormányzata, a megyeszékhely iskolái, a megyei önkormányzat, illetve a Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány áldozatos támogatása nélkül Nagyon hálásak vagyunk ezért! Tapasztalt, nagy tudású nyelvtanárok dolgoznak az alapítványban, megfelelő tárgyi feltételek mellett, így évről évre egyre több visszatérő diákkal büszkélkedhetnek. N. S.
