Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-04-05 / 13. szám
10 * SZEKSZÁRDI yMrnap ANNO 2009. április 5. E címmel, Vidéki élet alcímmel, Kétlaky J. aláírással jelent meg a Vasárnapi Újság 1874. április 12- i számában az itt élő tanfelügyelő, Dömötör János egyoldalas leírása, mely számos bájos részlettel szolgál Szek- szárd egykori hangulatáról: akkor még ez is országos sajtóba kerülhetett... Thackeray Hiúság vására című regényéből kölcsönzött Pumpernikl nevét használja Szekszárd helyett, mely „nevezetes megyének székhelye, de ha nevezetes nem volna is, én mégis igen szeretném, mert igen kedves város”. Ebben a csevegő modorban meséli, „milyen jók benne az emberek”: „azt csak azok tudják, akik po- gácsa-ozsonnára, közös halvacsorára, tombola-estélyre, s más efféle összejövetelekre hivatalosak voltak benne”. Ráismerünk egyéb jellemzőkre is. „Nem mondhatom, hogy az italt éppen megvetnék a város fiai, de azt merem állítani, mértékkel isznak, s ha e mértéket valaki nagynak találja, ez csak azt jelenti: a szigorú ítéletmondónak kicsiny a tehetsége s gyakorlata, s nem tudja, hogy Pumpernikl bora hírnevével Tokajon kívül csak alig egykét város nektárja versenyez.” A bor és kultúra emeli ki Szekszárdot MESELO EMELEKEINK 75. Mi kisvárosiak A hon nemtője és a városi olvasó akkori környezetéből „Ha az ember a város szélein körüljár, s látja a sok nádfedelű viskót: nem is hinné, hogy belül a mívcltségnek annyi eleme van...” így kerül szó a két nőegylet egyesüléséről, áldozatos mecénási tevékenységéről: fölkarolják az óvodát, s emellett „egy művészi hajlamokkal bíró ifjú leánykái’ nemcsak a felléptéhez kellő ruhával ajándékoznak meg hanem a színiisko- lába is segítik. (A későbbi adatokból kiderül: Eibenschütz Mariról a jövendő jeles színésznőről beszéL) S ha már őt felidézi, szót ejt az ősszel és tavasszal idelátogató színházróL Mulatságos a közönség igénye. A színpadi bárónak nem volt elég fehér a keze, szóvá tették az igazgatónak. „Nyilatkozatunknak meg is lett a hatása, mert a következő fölvonásban már oly elegánsan púderezett kezei voltak, hogy barátja kabátján mindenütt ott maradt érintésök nyoma.” Máskor a színfalak mögé küldöttséget menesztenek, hogy egymáséi lesznek-e a fiatalok, mert ha nem, nem várják ki a végét.. Nem kevésbé különösek a sajtóviszonyok. „Ha már székváros a mi városunk, természetes, hogy hírlapunknak is kell lenni. Van is, de minthogy egészen magyarok vagyunk, csak a címlapon szóval támogatjuk. Dömötör János Elő sem fizetünk rá, nem is írunk bele, hanem azért azt kívánjuk tőle, hogy mindent tudjon, mindenről jól, alaposan és kimerítően értesítsen. Azt gondoljuk, hogy ha ez a gyönyörű nagy világ előállhatott, miért ne állhatna elő egy tökéletes lap is a semmiből! Látszik ebből az is, hogy mi kisvárosiak kegyetlen bírálói vagyunk mindannak, ami másoktól kerül ki, még ha azok a mások közülünk valók is.” Persze bírálni sem egyszerű, mert „a szerkesztő és a nyomdász mis politikai párthoz tartoznak, de a nyomdász keményebben ragaszkodik a magáéhoz, mint a szerkesztő, ki szereti az ellentétek ki- egyenlítését”. Dömötör szerencsés jósnak bizonyult Ujfalusy Lajos és Boda Vilmos csatájában az utóbbi függetlenségi '48assá és képviselővé lett. Igaza lett a leírásban gúnyolt - még csak másutt szuszogó - vasúttal is, amely mindjárt más lenne, „ha a mienk volna”. Dr. Töttős Gábor Ódon időben ÁPRILIS 6-ÁN 80 éve, 1929-ben városunk fásítására a kalocsai érseki kertészetből 500 mézelő csemetét hoztak. ÁPRILIS 7-ÉN 125 éve, 1884-ben Rácz József, Babits rokona, Halálfiai című regényének alakja elhunyt, s 105 éve, 1904-ben Székely Ferenc levéltáros-történészünk. ÁPRILIS 8-ÁN 135 éve, 1874-ben a Tolnamegyei Közlöny Borzsák Endre A nőkről című tárcáját hozta. ÁPRILIS 9-ÉN 70 éve, 1939-ben Babits Mihály Zsendül a tavasz már című versében írta: „Be jó volna ma bolygni mint hajdan bolygtam e bölcs otthoni tájakon hetykén, sorra köszöntve Sédet, Sárvizet és Siót.” ÁPRILIS 10-ÉN 110 éve, 1899-ben az elöljáróság a Fazekas teret Erzsébet királynéról nevezte el, rendeztette, s emlékfákat ültetett - a mai Luther térre. ÁPRILIS 11-ÉN 120 éve, 1889-ben a Szekszárd Vidéke vezércikke javasolta: szüntessék meg vasutunk zsákutca jellegét. ÁPRILIS 12-ÉN 135 éve, 1874-ben Dömötör János tanfelügyelőnk a Vasárnapi Újságban oldalnyi cikkben humoros hangvételben írt Szekszárdról. Hozsannától a Keresztig (Mk,11,1-10 ill. Mk 14,1. 15 47) Virágvasámappal kezdődik a nagyhét Jézus szenvedésének hete. De virágvasámap liturgiája tele van feszültséggel: a „Hozsanna Dávid fiának” és a „Keresztre vele” között óriási feszültség van. Ugyanaz a tömeg, amely virágvasámap éljenzi, királyként köszönti, nagypénteken azt kiabálja: méltó a halálra. íme mennyire lehet az embereket befolyásolni. Nincs új a nap alatt... Virágvasámap az evangélium helyén felhangzik a passió az idén Szent Márk könyvéből. Márk Péter igehirdetéséből mentette evangéliumát, ezért elfogadhatjuk hitelesnek, mert Péter is elkísérte Jézust a főpap udvarába. Igaz titokban, mert félt, pedig előtte megígérte, hogy az életét is odaadja érte, de mielőtt a kakas kétszer szólt, ő háromszor tagadja meg. „Nem ismerem azt, ez embert.” Mennyire fájhatott Jézusnak, hiszen három évig együtt voltak, és a szenvedéstől való félelem miatt megtagadja. Később tudja, mit kell tennie, bűnét megsiratja. A hagyomány szerint a könnyek barázdát vájtak az arcán, annyira bánta ezt a bűnét, de bízott Jézus bocsánatában, és majd Húsvét után a háromszoros tagadás példájára a háromszori „Szeretsz engem?” kérdésre azt válaszolja: Uram, te. mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek téged. Péter ebben lehet példaképünk, mert amikor bűnt követünk el, azzal megtagadjuk EVANGÉLIUM Jézust, de bünbánattal azt sugározzuk feléje, hogy ennek ellenére mégis szeretni akarjuk őt. Nagycsütörtökön, az utolsó vacsorán itt hagyta magát a kenyér és bőrszínében, hogy ételünk és italunk legyen. Nagypénteken pedig a keresztutat járva, bukdácsolva, mások segítségére szorulva megmutatta, hogy nekünk miként kell hordoznunk a magunk keresztjét. Jézus egyedül vitte keresztjét. Ez számunkra azt jelenti testvéreim, hogy nekünk is egyedül kell hordoznunk a saját keresztünket, vagyis senki nem vállalhatja át az én szenvedésemet. Ahogy Jézus is elfogadta a segítséget, mint Cirenei Simonét, vagy Veronikáét, ugyanúgy mi is elfogadhatunk segítséget másoktól, illetve mi is segíthetünk másokon, ezzel könnyítve a keresztjüket. De teljesen nem tudjuk hordozni egymás terhét, még akkor, sem ha azt nagyon akarnánk. Jézus kereszthalála óta a kereszt nem egyszerűen egy kivégző eszköz, hanem a kereszt a mi reménységünk és erőnk. A keresztre feszített Jézus sokakban sokféle érzést vált ki. Vannak, akik hálát éreznek, köszönetét, vannak, akik semlegesek vele szemben, nem is foglalkoztatja őket a dobg, és akadnak olyanok is, akikben gyűlöletet és gúnyt ébreszt a megfeszített Jézus képe, vagy szobra. A kereszt Jézus halála óta nem kinzóeszköz, hanem elsősorban jel, kereszténységünk jele, amely emlékezetet minket mennyire szeret minket az Isten, hogy egyszülött fiát adta értünk áldozatul. Ezért testvéreim, jó az, ha házunkban több helyen is kint van a fabn Krisztus keresztje, hogy mindig emlékeztessen bennünket arra, mennyire szeretett bennünket Jézus, és ez adjon erőt nekünk ama, hogy tudjunk áldozatot hozni egymásért. Ehhez az erőt nem máshonnan, hanem Krisztus Urunk keresztjéből kell merítenünk. Amikor majd nagypénteken a kereszthódolatkor a kereszt elé járulunk - akár valóságosan, akár csak lélekben - kérjünk Jézustól erőt, hogy az életünk keresztjeit erős létekkel hordozhassuk. Ámen. Bacsmai László plébános Szertartásaink a nagyhéten, Belvárosi tempbm: Nagycsütörtök, 8 óra: Utolsó vacsora szentmiséje lábmosással, utána virrasztás. Nagypéntek, 9.30: Keresztúti ájtatosság a Remetén. 18: Nagypénteki liturgia kereszthódolattal. Nagyszombat, 20: Húsvét vigíliája felnőtt kereszteléssel, utána ételszentelés. Húsvétvasárnap, 9: Húsvéti szentmise .feltámadási körmenettel. 11 és 18: misék. Húsvéthétfő: vasárnapi miserend Újvárosi templom: Nagycsütörtök, 17: Utolsó vacsora szentmiséje,utána virrasztás. Nagypéntek, 16: Keresztúti ájtatosság, 17.00: Nagypénteki liturgia kereszthódolattal. Nagyszombat, 20: Húsvét vigíliája. Húsvétvasárnap, 8: mise, 10: mise, utána feltámadási körmenet. Húsvét hétfő: vasárnapi miserend.
