Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-03-22 / 11. szám

2009. március 22. SZEKSZÁRDI YAS4RNAP TEST ÉS LÉLEK EGY OLDAL EGÉSZSÉGÜNKRŐL, EGÉSZSÉGÜNKÉRT Tartósan végzett, görnyesztő ülőmunka, kevés séta és mozgás, a has- és hátizmok erősítésének elhanyagolása, mind-mind egyik legfontosabb szervünk deformitásához vezethet. Csak ha már diagnosztizálták a „javí- tandót”, s nemegyszer fájdalom kíséri léptünk, akkor értékeljük, mekko­ra kincs gerincünk optimális állapota, s mi minden múlik épségén! Hiszen gerincoszlopunk a felelős csont- és izomrendszerünk megtámasztásáért, testünk egész tömegét tartja. Csigolyákból épül fel, melyeket kisízületek és porckorongok kapcsolnak egymáshoz. Az egészséges vonalú gerinc szemből nézve teljesen egyenes, oldalirányból pedig négy élettani görbü­let látható, ezek adják a gerincoszlop rugalmasságát. Napjainkban a szá­mítástechnika térhódításával mind több időt töltenek gyermekeink a mo­nitor előtt gubbasztva hanyag tartással, mozgásszegény életmódot foly­tatva. Ha ehhez hozzátesszük a pubertáskor előbbre tolódását, s az ez­zel járó gyorsan zajló hormonális változásokat, egyáltalán nem meglepő a gerincferdülés problémájának korai jelentkezése, kiváltképp a kamaszo­dé lányok körében. Időben kivédhető a gerincdeformitás A gerincferdülést javító gyakorlatok könnyen elsajátíthatók Méghozzá kellő odafigyeléssel és tudatossággal. Ezt erősítette meg dr. Tóbi Zoltán, a megyei kórház ortopédiai osztályának fő­orvosa is beszélgetésünk során. N. S.- A gerincferdülés (scoliosis) sarkítva fogalmazva a gerincoszlop kóros ol­dalirányú elgörbülése. Mindez együtt jár azzal, hogy a csigolyák elcsavarod­nak egymáson (rotálódnak), és előre­felé billenés is történik, mindez rend­szerint a tér három síkjában jelentke­zik. A scoliosis noha újszülötteknél is látható némelykor, jellemzően mégis tizenéves kortól diagnosztizálható, lá­nyoknál sokkal gyakrabban. Ilyenkor a fej például szemmel láthatóan nem a test tengelyében helyezkedik el, a csí­pő és a váll magasabban látszik az egyik oldalon. Nőknél és lányoknál a csavarodás miatt a mellek tűnnek aránytalannak, és a háton megjelenik a bordapúp. Míg nagyvárosok kliniká­in külön gerincferdüléses betegeket gondozó szakrendelés működik, ad­dig nálunk az osztály orvosai végzik az újszülöttkori csecsemőszűrést, ők lát­ják el a sportorvosi teendőket, foglal­koznak az időskori ko­pásokkal, a lúdtalptól a gerincferdülésig gyógyítanak, s vala­mennyi megyei kór­házban végezhető műtéttel szolgálják a hozzájuk forduló pácienseket. Bár­melyikünkhöz lehet tehát bátran for­dulni kérdéssel, panasszal.- Az esztétikaiproblémákon túl mi­lyen tünetekkel jár e deformitás?- Esetenként gyors kimerülés ta­pasztalható, gerincfájdalom jelentke­zik a fokozott mellkasi vagy törzsmoz­gással járó munka során. A legfonto­sabb szövődménynek mégis az ízüle­tek egyenetlen terhelése következté­ben kialakuló ízületi porckopás (arthrosis) és porckorong elfajulás mondható. Extrém esetben légzési és keringési problémák is léphetnek feL Ez azonban koránt sem törvényszerű. Úgy is fogalmazhatnék, az elrettentés végett hoztam példának, hogy amed­dig nem okoz komoly fájdalmat és ne­hézséget a gerincferdülés, ráadásul ameddig korrigálható, addig szülő és gyermek egyforma felelősségtudattal tegyen is ennek érdekében!- Pontosan hogyan?- Bármilyen mozgással, ami erősíti a hasi és a háti izmokat. Hát- és gyors­úszással, rendszeresen végzett gerinc­tornával A lényeg a mozgásforma követ­kezetes gyakorlásán van, ez a különböző tornáknál heti két­szer másfél órás edzést jelent mini­mum. Nyilván egyéb mozgásformák is végezhetőek, megfelelő lábbeli válasz­tása esetén - és fokozatos hozzászokás mellett - a futás kiválóan karban tartja a testet, viszonylag alacsony költséggel jár elkezdeni e sportot. Mozgáshoz egyedül elhatározás szükséges. Mo­zogni lehet szabadban, fedett csarno­kokban, télen és nyáron. Autodidakta módon sajátíthatjuk el egy könyvből vagy DVD-ről adott válfaját, de fordul­hatunk gyógytornászhoz, személyi edzőhöz is. Ne feledjük azonban: fő a rendszeresség, a fokozatosság. Mie­lőbb kezdjük, annál jobbat teszünk szervezetünknek!- Diagnosztizált esetben célzott gyógytorna bizonyul igen hasznosnak, röntgenvizsgálattal pontosan kimutat­ható, fokra meghatározható, mily mér­tékű a ferdülés. így a szakember sze­mélyre szabott mozgásformával segít­het a korrekcióban, az izmok erősíté­sében, csökkentve ezzel akár a már fennálló fájdalmakat. Passzív korrekció nagyon fontos a kezelésben. Hanyag­tartás esetén tartást javító hevedereket ajánlunk, ezek melltartóra emlékeztető pánttal ellátott segédeszközök, ám ge­rincferdülés esetén különféle fűzőket alkalmazunk. Említett eszközök folya­matos, nem egyszer a csontosodás, te­hát tizennyolc éves korig tartó viselése hoz csak eredményt, ilyenkor negyed­éves, féléves kontrollal szoktuk ellen­őrizni a páciens állapotát. E gyakori el­lenőrzések többek között a növekedés miatt célszerűek. Nem biztos, hogy az a fűző, amelyik két hónappal ezelőtt megfelelő volt, kívánatos három hó­nap múlva is. Gipszminta alapján ké­szülnek ezek öntéssel, az alakhoz ido­mulva viselésük nem jár fájdalommal Fontos azonban megemlíteni: leggyak­rabban pszichésen nehéz viselni őket. Ne felejtsük: serdülőkorú fiatatoknak ajánlott többnyire, akik egyébként is most birkóznak testük átalakulásával átrendeződésével Akik többirányú ge­rincferdülés miatt passzív korrekcióra szorulnak, érdemes kerülniük a tan- gencionális terhelést, a futással össze­függő sportokat, mint kosárlabda, kézi­labda, valamint a küzdősportokat. A ge­rincferdülés természetesen kizáró ok a versenyszintű sportolásnál- Mit jelent folyamatosan viselni egy fűzőt? Éjjel nappal szükséges?- Olyanról is hallottam, hogy valaki alvás közben viseli, de általában elégsé­ges, ha iskolában vagy' otthon hordják. Nyilván minél többet, annál jobb. A szabadidőben végzett tevékenységek során egyértelműen ajánlott viselete. A szülő sokat tud tenni azért, hogy gyermeke ne sorscsapásként élje meg a fűző szükségességét. Ha azt látják a gyerekek, hogy a szülők természete­sen kezelve, hétköznapi tényként élik meg a fűző „jelenlétét”, ők maguk is hasonlóan viszonyulnak hozzá. Na­gyobb gyerekek pedig belátják indo­koltságát, mert tudják, így alapozhat­ják meg felnőtt éveik egészségét, moz­gásuk minél nagyobb szabadságát. Dr. Tóbi Zoltán - főorvos Diplomáját a Pécsi Orvostudományi Egyetemen sze­rezte 1990-ben. Ortopédiai szakvizsgát tett 1995-ben, öt évvel később megszerezte a sportorvostani szak­vizsgát is. Diploma után a megyei kórház ortopédiai osztályára került, itt töltötte medikusi éveit is. Vérbeli lokálpatrióta­ként feltett szándéka volt, hogy szülővárosában gyó­gyítson az egyetem elvégzését követően. 2000-ben adjunktusi, 2007-ben főorvosi kinevezése történt A városi kosárlabdacsapatnak és az NBI-es női kézilabda csapatnak is sportonrosa volt A PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának oktatója 1997 óta, hat éve vesz részt a posztgraduális képzésben is gyógytestnevelés szakos hallgatóknál Szabadidejében első a családja, három gyönyörű gyermek büszke édes­apja, örömmel járja a természetet szeret vadászni és olvasni. Jellemzően tizen­éves kortól diag­nosztizálható.

Next

/
Thumbnails
Contents