Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)

2009-03-08 / 9. szám

E , SZEKSZÁRDI a TMRWAP ANNO 2009. március í MESÉLŐ EMLÉKEINK 74. ==-v=--.--g ..............'.............................—...........-.................-..................­A lexikoncímszótól a kedélyes papig: Wosinsky Mór A tudósok is emberek és a tudo­mányos akadémiák is emberek­ből állanak. Volt alkalmam meg­figyelni azt a hatást, melyet a mellőzés váltott ki egyik paptársam leikéből De volt lelkiereje a megaláztatások elvise­lésére. Már jó ideje élvezte külföldi tu­dós társaságok elismerését, mikor itt­hon fukarkodtak ezzeL Kedélyére nyo­masztólag hatott, de munkakedvét nem vesztette eL E tudós paptársam Wosinsky Mór volt. Aki így gondol rá, a tudós plébános egykori káplánja, visszaemlékezése­kor már pécsi püspök: Virág Ferenc. Mély nyomokat hagyhatott benne, hi­szen 1926-ban, az események után negyven évvel mondja mindezt a Ma­gyar Orvosok és Természettudósok Vándorgyűlésén. Pedig ő akár megbe­csülést tükröző címszót is olvashatott akkoriban feletteséről - egyedüli élő­ként Szekszárd lakói közül - a Pallas Nagy Lexikona lapjairól, 1897 táján. „Wosinsky Mór, római katolikus pap, archeológus, született Tolnán 1854. Gimnáziumi tanulmányait Kalo­csán, a teológiát Pécsett végezte. Mint káplán csak három évig működött. 1880-ban plébánossá neveztetett ki Lengyelre, 1885-ben Závodra, 1887- ben Aparra s 1894-ben Szegzárdra. Es­peressé 1888-ban lett. Eleinte az egy­házi irodalom terén működött, ké­sőbb európai, ázsiai s afrikai utazásai­ról írt útleírásokat, melyek közül Kar­colatok dán- és svédországi utamról, valamint Keleti utam emlékei című munkája két kiadást ért. Legtöbb érde­met a régészeti tudomány terén vívott ki magának. Lengyelen Apponyi Sán­dor gróf támogatása mellett nagysza­bású ásatásokhoz fogott, s e majdnem tíz éven át folytatott lengyeli ásatásai­nak eredményét a Magyar Tudomá­nyos Akadémia archeológiái bizottsá­ga kiadásában megjelent Leletek a len­gyeli őskori telepről című kétkötetes munkájában írta le. (...) A lengyeli óri­ási prehisztorikus telep kiaknázása után egész Tolna vármegyét átkutatta, községről községre járva s ásatva. Ku­tatásainak eredményét: Tolna várme­gye története az őskortól a honfoglalá­sig című munkájának két vaskos köte­tében publikálta. Régészeti irodalmi működésének elismerésül az Akadé­mia archeológiái bizottsága 1889-ben megválasztotta tagjává, 1890-ben a müncheni antropológiai társulat leve­ző, 1891-ben a római árkádiai akadé­mia rendes tagja lett. 1895-ben Zichy Jenő gróf közép-ázsiai expedíciójában vett részt, mint régész. Ugyanez évben Apponyi Sándor gróffal egyetemben felajánlotta millenáris alkotás gyanánt Tolna vármegyének nagy értékű gyűj­teményét, s ezzel megalkotta Tolna vármegye régészeti múzeumát, mely­nek berendezését 1897-ben fejezte be. A régészeti irodalom terén magyar, né­met és francia nyelven megjelent ki- sebb-nagyobb dolgozatai ötvennél na­gyobb számra rúgnak.” A XIX. század legnevezetesebb lexi­konja az Ásatások címszó alatt dicséri: „Sokkal nagyobbszerűek az ásatások, melyeket gróf Apponyi Sándor Wosinsky Mór által a lengyeli határ egyik kiemelkedő hegy süt tetején Tolna megyében eszközölt. Itt a kőko­ri emberek lakóhelyeit és sírjait fedez­te föl a tudós régész; több mint hat­ezer emlék, csiszolt kőeszköz, csont­szerszámok, kagylóékszerek, átfúrt fogak és sokféle agyagedények kréta- betéttel kerültek ki ezen körülsáncolt hegytetőről, melyen még egy, valami­vel későbbi telepet fedeztek föl hol már bronztárgyak is (elő)fordultak.” A róla elnevezett megyei múzeum igazán színvonalas, az intézmény és a tudós rangjához egyaránt méltó em­lékkötetben adózott munkásságának 2005-ben. Az avatott életrajzot, szak­mai értékelést az ízléses könyvben száznál is több kép teszi teljessé, melyet egy különlegességgel mégis kiegészíthetjük a Kastélyok és mágná­sok című kötetből Wosinsky oroszor­szági útján éppen egy teve társaságá­ban látható saját felvételén... Furcsa helyzetei Szekszárdon is adódtak, mert átlagosan két évenként leplezett le szélhámosokat, köztük olyan örmény papokat, akik a fél Eu­Wosinsky saját felvételén gróf Zichy Jenő 1895-ös expedícióján répát beutazták, de csak ő derítette 1 róluk, hogy nem is tudnak örményü Mert persze ő - vagy tizenöt má nyelven kívül - ezt is ismerte. Ha Virág Ferenc szavaival kezd túl érdemes zárnunk is az ő gondolata val „Mily nagy baj volna az, ha az en béri kultúrának hősei és a nemzet kultúra napszámosai nagylelkűséggé és önfeláldozással nem győznék.” Er nek is méltó elismerése volt Farka Pál emberi szobra, az 1989-es múzeu mi névfelvétel számos konferencia kötet, a tolnai síremlékre helyezet évenkénti koszorú, s persze a hétköz napok tisztelete. Dr. Töttős Gáboi Ódon időben MÁRCIUS 9-ÉN 85 éve, 1924rben a Tolnavármegye és a Közérdekben Hollós László Szekszárd piacának gombáiról írt. MÁRCIUS 10-ÉN 190 éve, 1819-ben Szekszárd gim­náziuma érdekében borral veszte­getett. 80 éve, 1929-ben alakult pinceszövetkezetünk. MÁRCIUS 11-ÉN 105 éve, 1904-ben szőlöforgatás közben népvándorlás-kori sírokra akadtak. MÁRCIUS 12-ÉN 130 éve, 1879-ben vers köszöntöt­te Pázmán György tanítónkat, ki Bezerédj Flórika nevelésével kezdte megyei pályáját. 120 éve, 1889- ben 300 kórházi beteg szorongott, folyosói ágyakon várt, mert nem fért a kórtermekbe. MÁRCIUS 13-ÁN 85 éve, 1924-ben Űzd fia, Pesthy Pál igazságügy-miniszter lett: nálunk bíró­sági elnök s tűzoltó-parancsnok volt. MÁRCIUS 14-ÉN 110 éve, 1899-ben egy 12 éves he­lyi iskoláslánykában meggyulladt a pálinka. MÁRCIUS 15-ÉN 200 éve, 1809-ben Apponyi Antal főispán - száz éve először - magyarul nyitotta meg a megyei közgyűlést. Világimanap „Mert miképen a test egy és sok tagja van, az egy testnek tagjai pedig noha sokan vannak mind egy test, azonképen a Krisztus is. ”/I. Kor. 12:12/ A fenti bibliai idézet alapján, az ez évi Világimanap vezérelve: Sokfélék vagyunk, de Krisztusban egyek. A világimanapi mozgalom 1887-ben indult el útjára, az USA-bóL Kezdetben a keresztyén asszonyok világot átfogó imamozgalma volt, ma már Világimanap, az­zal a céllal hogy: „informáltan itnádkozni, imádkoz­va cselekedni!" 170 ország asszonyai között, mi is részt veszünk ez ökumenikus mozgalomban. Az imanap témáját minden évben más ország készíti elő, az ideig Pápua Új-Guinea asszonyainak köszön­hetjük. Ez alkalomtnal nemcsak értük, hanem a ha­zai misszió ügyéért is imádkozunk. EVANGÉLIUM Szekszárdon ez évben az újvárosi római katolikus közösség szervezte, a református, az evangélikus, a baptista és a metodista, valamint a belvárosi római katolikus közösség nőtagjainak közreműködésével Adományainkat azzal a lélekkel hoztuk meg, hogy adakozásunkkal kifejezzük, hogy egy világban élünk és egymásnak testvérei vagyunk. Kitartóan imádkozunk egymásért és nemcsak gondjainkat hanem anyagi javainkat is kéjtesek vagyunk meg­osztani egymással „Egymással egyetértésben legye­tek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosak­hoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önma­gatok szerint. Ne fizessetek senkinek rosszal a rosz- szért. Arra legyen gondotok, ami minden ember sze­mében jó. Ha lehetséges, amennyire tőletek telik, él­jetek minden emberrel békességben. Ne álljatok Bosszút önmagátokért szeretteim, hanem adjatok helyet az Ő haragjának, mert meg van írva: "Enyém a bosszúállás, én megfizetek”, így szól az Úr. Sőt „ha éhezik ellenséged, adj ennie, ha szomjazik, adj in­nia: mert ha ezt teszed parazsat gyűjtesz a fejére. ” Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval /Róm. 12:14-21/ Kérjük mindannyian a mi Urunkat hogy így imád­kozhassunk, ne csak a Világimanapon, hanem minden nap. Istenünk, hiszünk szereteted hatalmá­ban. Kérünk, nyítsd meg szívünket és értelmünket hogy felismerhessük, hogy csak üzenetedhez méltó módon élhetünk Neked tetszőén. Adj erőt ahhoz; hogy ne győzzön le minket a gonosz, hanem mi I győzzük le a rosszat jóval Ámen. Balázsi Zoltán református lelkipásztor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents