Szekszárdi Vasárnap. 2009 (19. évfolyam, 1-45. szám)
2009-10-11 / 35. szám
6 SZEKSZÁRDI VASÄitiAP MOZAIK 2009. október 11 „Éppen olyanok, mint otthoni dombjaim” Esztergomban járt a Babits Mihály Általános Iskola tantestülete Pappné Kutas Annamária, a szekszárdi, és Kotz István, az esztergomi Babits iskola igazgatója az emléktábla megkoszorúzása után Városi emlékünnep az ‘56-os forradalom 53. évfordulóján 2009. október 23. (péntek): 11.00: A POFOSZ Tolna Megyei Szervezetének rendezvénye a Polgár- mesteri Hivatal dísztermében 11.50: Az 1956-os emléktábla koszorúzása a Polgármesteri Hivatalban 13.30: Térzene a Szent István téren az Alisca Brass Band előadásában. Karnagy: Kovács Zsolt ■ 14.00: Ünnepi műsor és koszorúzás a Szent István téren, az 1956- osemlékműnél- Díszőrség bevonulása a történelmi zászlókkal- Himnusz- Köszöntőt mond: Horváth István Szekszárd MJV polgármestere- Ünnepi szónok: Kerekes Csaba önkormányzati képviselő- Irodalmi műsor az I. Béla Gimnázium tanulóinak előadásában (művészeti vezető: Kis Pál István)-Egyházak ünnepi áldása-Koszorúzás-Szózat 16.00: A Szekszárdi Kamarazene- kar ünnepi hangversenye a Művészetek Házában. Művészeti vezető: Földesi Lajos. POFOSZ TM Szervezete, Szekszárd MJV Önkormányzata, Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza m Szekszárd és Esztergom. Babits Mihály életének két fontos városa: az egyik az életút elejéről, a másik inkább a végérőL Két város - „domb alatt, sík felett’' két szeretett, otthont adó hely a költő életében. Ez köti össze e két régi magyar várost az ország két végéről BabitscsaL Ez a gondolat kötötte össze tavaly, a Babits emlékévben e két város költőről elnevezett általános iskoláját is, amikor a Szüreti Napok idején az esztergomi Babits iskola tantestülete a szekszárdiakkal találkozott. A kellemes programok és beszélgetések során kiderült, nem csak a közös név köti össze a két iskolát... Azt a látogatást viszonozták az elmúlt héten a szekszárdi iskola pedagógusai. Az igazgatói köszöntők után az esztergomi intézmény aulájában a résztvevők megkoszorúzták a költő emléktábláját. A program „hivatalos” részét beszélgetés követte, melyben nem lehetett megkerülni a közoktatás jelenlegi helyzetét sem... Ebéd után a vendégek és házigazdáik felkapaszkodtak az Előhegyre, Babitsék egykori nyaralójához, ahonnan az októberi napsütésben csodálhatták meg a bazilikát, a Dunát, a Mária Valéria hidat, és Babitsosai együtt hitték: „...s odalent kertem az egész táj, hol óriás csiga kétszarvú dómjával e bölcs bazilika” Meghatottan olvasgattuk a verandán a ház egykori vendégeinek nevét, simítottuk végig a régi írógép billentyűit, melyeken Babits keze kopogtatott egykor. Ültünk a az ebédlő- asztal körül, és olvastuk a az egyik befőttes üvegen Babits kézírását: „Mustos tök”. Csendben lépdeltünk le a hegyről hogy aztán egy másikra is felkapasz kodhassunk, és tiszteletünket tegyük a fenséges bazilikánál Hűvösödött már, az arany színek is tűnőben voltak, amikor azzal búcsúz tunk Esztergomtól és vendéglátóink tói hogy találkozunk jövőre a Szék szárdon, a Szüreti Napok táján. Mi babitsosok. Máté Erzsébet a Babits iskola tanára In memóriám Grósz József (1935-2009) ■ Szomorúan vettük tudomásul, hogy tovább fogyatkozott a Garay János Gimnázium nagy formátumú nyugdíjas tanáregyéniségeinek köre. Iskolánk közelmúltban eltávozott neves tanárai - Mándi Gyula, Gerse József, Mozolai János - után elment Grósz József is. Egy legendás hírű csapat tagja volt. Magyar-történelem szakos tanárként végzett a szegedi tudományegyetemen, majd 1972-ban került a Garay János Gimnáziumba Cséke Miklós magyar-francia szakos tanár nyugdíjba vonulásakor. Neve iskolánkban és az egész megyében elválaszthatatlanul összefonódott a magyartanítással. E tárgy nak sok kiváló szaktanára között - mint dr. Bí- ró János, Hornyák Lászlóné, dr. Nagy Andor, Németh Károly - osztályokat tanított meg a Garayban a magyar nyelv és irodalom ismeretére, szeretetére. Nagy szaktudása, módszertani felkészültsége, mesteri óravezetése nemcsak diákjai, hanem fiatalabb kollégái számára is tanulságosak és emlékezetesek voltak és maradnak. Műelemzéseiben bravúrosan szemléltette a tartalom és a forma, a kifejezendő gondolat, élmény vagy érzés, és a kifejező eszközök lényegi összetartozását. Logikusan és célszerűen felépített irodalomóráinak a szellemi igényesség éppúgy jellemzője volt, mint az érzelmi és erkölcsi tanítás, az emberi mondanivaló közvetítése. Mesterien valósította meg a horatiusi elvet, a szép- irodalom klasszikus küldetését: tanított és gyönyörködtetett. Nemcsak szaktanárként öregbítette a Garay gimnázium hírnevét. Tudása alkalmassá tette arra, hogy a megyében a magyar nyelv és irodalom tantárgy szakfelügyelője lehetett. A stafétát a legendás dr. Bíró János magyar-latin szakos kollégájától vette át. Kollégái ismerték és szerették a segítőkész, emberséges szakfelügyelőt, aki nemcsak továbbképzéseket tartott tanártársainak, hanem látogatásai során hasznos tanácsokkal segítette a pályakezdőket. Grósz József huszonhárom éven át tanított a Garayban. Pályája méltó befejezéseképp 1991-ben ismét osztályfőnöki szerepet vállalt, és 1995- ben ballagott el utolsó osztályával. Garays kollégáival azután is tartotta a kapcsolatot, nyugdíjasként is be-bejárt a gimnáziumba. Odafigyelő és gondoskodó nagyapaként kísérte nyomon gimnazista unokái előmenetelét. Ez a gesztus is jól jellemzi a tanár urat. Családcentrikus, az életet szerető és tisztelő, kötelességeit tudó, munkáját becsületesen ellátó ember volt, aki tanítványait is erre nevelte. Találó, frappáns megállapításait, bölcsességből fakadó fanyar humorát - mi, akik ismertük, élettapasztalatban növekedve - egyre igazabbnak érezzük. Egykori magyar szakos kollégáival az elmúlt tanév végi összejövetelen még együtt volt. Sokat mesélt életéről, élményeiről, mintha érezte volna: lehet, ez az utolsó találkozás velük. Mégis nyugodt volt, mint aki tudja: emberi feladatait elvégezte. Ki is mondta: az ideje lassan lejár, és felkészült a befejezésre. Nagy ajándék ez neki. Ahogy' ajándék nekünk is az, hogy ismerhettük. Köszönjük, Tanár Úr! A Garay János Gimnázium közössége Emléktábla-avatás és előadások A Dicenty Dezső Kertbarát Kör, Szekszárd Város, a Tolna Megyei Agrárka mara Kertészeti Osztálya, a Szekszárdi Hegyközség és az Alisca Borrend tisztelettel meghív minden érdeklődőt Dicenty Dezső (1879-2009) születésének 130. évfordulója alkalmából szer vezett emlékülésre és emléktábla avatására, október 16-án, 10 órakor a Mészáros Borházba (Kossuth L. utca 26.). Program: 10.00: Ünnepélyes megnyitó - Dr. Katona József (SZBKI nyugalmazott igazgató) 10.15: Ünnepi megemlékezés Dicenty Dezsőre - Dr. Töttős Gábor 11.00: A szőlő alany és nemes fajták szerepe a tápanyagok hasznosításában - előadó: dr. Csikászné dr. Krizsics Anna (PTE SZBKI Pécs) 11.30: A szőlő tápanyagellátása az agrárkörnyezetgazdálkodás tükrében - előadó: dr. Szőke Lajos 12.00: Dicenty Dezső szakmai tanácsai mai szemmel - dr. Dula Bence 12.30: Dicenty Dezső Emléklapok ünnepélyes átadása - az emléklapokat átadják az alapítók: Farkas Pál Schubert Péter, Ferenc Vilmos Ünnepi falatok a Mészáros Pincészet kiváló boraival 14. 30: Dicenty Dezső emléktábla avatása a Frankos Pincészetnél
