Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-02-17 / 6. szám
2008. FEBRUAR 17. IRODALMI IDÉZŐ Balázs Béla a metaforáról Nincs könnyű dolga a magyar nyelv és irodalom tanárának. Különösen ez utóbbi okításakor, mert valljuk be, a nebulónak vagy van érzéke a szépíráshoz, zsigereiben, vérében, agyában hordozza annak mikéntjét, az építőköveket, lélegzete novella és vers, vagy a jó öreg pozitivista szemléletben magolja az életrajzokat, fogalmakat, cselekményeit megszámlálhatatlan műnek. Ekkor többnyire a tisztesség hajtja, szó sincsen szereplőkkel, lírai énekkel való azonosulásról, önkifejezésről, egy a miénkénél jóval tágabb és igazabb univerzum megismerésének vágyáról. A gyermek bifláz. Átkocog tanulóévein négyes érdemjeggyel, nem érti mitől oly lelkes a tanár, hiszen csak olyasmiről esik szó, mint metafora, hasonlat... Kipirult orcával magyaráz, megismétli, újrakezdi az elejéről, szebbnél szebb példákat hoz, mint „lőcslábú", „pillangósvirágú”, végül elkeseredetten odavágja, hogy a metafora egy hasonlat, csak nincs benne a „mint” szócska... Balázs Béla író, költő, filmszakember, nem mellékesen remek esz- széista bizonyára ismerte fenti jelenséget. Menjünk tovább: talán diákévei során neki magának is volt némi csöndes és titkos afférja e fogalmakkal. Tény mindenesetre, hogy felnőttkori hangos gondolkozása alkalmával figyelemreméltó mélységekig jutott el a metafora tanulmányozásában. Ismerjük meg hát legfőbb eszméit e téren! A hasonlat metafizikája című munkájának vonatkozó részét az Esszépanoráma II. kötetben olvashatjuk. Először is téves nézet az, hogy a metafora rövidített hasonlat. Sajnos számos poétika imigyen fogalmazza meg a gyors érthetőség kedvéért. Nem mindegy, hogy „rózsaarcú", vagy olyan az arca, mint a rózsának, hozza példaként. Ha a költő a hosszabb változattal kívánta volna kifejezni magát, egész biztosan megtette volna. De! A metafora egyáltalán nem hasonlít! A „rózsaarc” nem azt jelenti, hogy olyan, hanem „valóban az”! „Nem hasonlatosságról van benne szó, hanem két különböző dolog azonos benyomásáról, illetve olyan érzésről, mely csak két különböző dolog hatásának koordináta-rendszerével definiálható - és másképpen nem. Mert ahol hasonlat nélkül is ki lehet fejezni valamit, ott a hasonlat fölösleges, üres ornamentika.” A megállapítás olvasásakor tévúton járunk azonban, ha azt Olcsó autók eladók Szekszárdon, a Bátaszéki úton a Frontautónál. Autók már 130 000 Ft-tól! Autó-, robogó-beszámitás lehetséges. Tel.: 30/267-98-91 gondoljuk, mindössze az egyszerűsítés elve vezérli Balázst. Ó egyet érez és kettőt lát a hasonlat alkalmazásakor, s ebben már van valami, ami „diszkvalifikálja az empirikus valóságot”. Ami azt mutatja, „a lélek valósága nem párhuzamosan megfelelő mindenben a külső valóságnak. (...) A lélekvalóságnak dolBalázs Béla, a Filmtudományi Intézet alapítója, a Fényszóró című lap szerkesztője gai máshol és máshogy különböznek egymástól, mint a látható tárgyak.” Ebből fakadóan véli úgymond magasabb rendű költői eszköznek a metaforát, mivel segítségével keresztüllát az empirikus dolgokon. Mint írja, „érzem, hogy a dolgok empirikus formái nem végső adottságok. (...) A metaforában látom ezt. A metaforában az empíria tárgyformái elvesztik szükségszerűségüket, és végkép irreálisakká válnak. A különbség hasonlat és metafora között nem formai, nem esztétikai, hanem metafizikai." Balázs egészen odáig megy gondolatfuttatásában, hogy a leleplezéssel azonosítja a metaforát, azaz minden empirikus dolgot maszknak vél, melyeken keresztül lehet igazán látni. Példaként említi a „liliomarc” szót. Ekkor a költő nem a virág tulajdonságaira ismer rá, hanem magára á liliomra, mely maszkírozva, álformában jelenik meg az arcban. Ily módon teszik egymást átláthatóvá a dolgok a metaforában. Gyönyörű költői leírását adja Balázs Béla a metafora érvényesülésének: „nézem és látom az empirikus realitást, a szemem nem akad fenn rajta, hanem keresztülüti, mint a nyíl, több dolgot is felfűzve egy nézésre”. Ez a nézés pediglen előre mutathat egész a vá- teszszerepekig, új stílusirányzatok térhódításáig, a korabeli kortárs próza megreformálásáig, segítséget nyújt a művészeti ágak befogadóban történő integrálásakor, a sort hosszasan lehetne folytatni... Hogy elkerülhetőek legyenek az értelmetlen szélsőségek, Balázs okosan mutat rá: ha minden metaforában egyedül az átlátszóságot látná, akkor értelmét veszítené egyik metafora a másikkal szemben, nem volna köztük különbség, fölöslegessé válna valamennyi. És itt kell hangsúlyozni a mesterségét tökélyre fejlesztő költő, író szerepét: rajta múlik ugyanis, hogy értelemmel bíró, valódi és találó metaforák keletkezzenek! A felismerés! A felismerhetőség! Ha ez megvalósul, akkor élhető át és meg a metafora a maga nagyszerűségében. Ez a metafizikai realitás teszi lehetővé a metaforát. „A metafora avval hogy így dematerializálja az empíriát, egyúttal materializálja a mögötte levő metafizikai valóságot érzékelhetővé." Balázs a líra fejlődésében a metaforák asszociációtávolságának növekedését látja, azaz a léleknek mind nyíltabbá, érzékenyebbé válását. „Márpedig mondottuk, a líra fejlődése a lélek fejlődése a magány felé, ami úgy történik, hogy egyre több réteget hántva le magáról, mint idegent, mint irreálisát, a lélek egyre valóságosabb és esszen- ciálisabb lesz. Nagyobb magány, nagyobb realitás, nagyobb metaforalátás, ez a líra útja.” Ugye messzire jutottunk az olyan ádáz és elvadító fogalmaktól, mint „a metafora valamilyen közös tulajdonságon vagy hasonlóságon alapuló átvitel” és máris többet mondanak a példák: „Anyám fekete rózsa” - Csoóri, „Senkiföldje egy csecsemő szeme” - Pilinszky. Minden bizonnyal Balázs Béla is egyetértene azzal, hogy az arra érdemes diákok ne elégedjenek meg a tankönyvek egyenpéldáival, egyenmagyarázataival, ne engedjenek fejükbe egyetlen olyan sort sem, melynek gyökeréig nem értik jelentését, direkt és közvetett tartalmát, a tanártól pedig bátran várjanak el szakirodalom-ajánlást, hosszas és kimerítő magyarázatot kérdéseikre. Panyi Zita Literátori bölcsesség Ki is volt Balázs Béla? Túl azon persze, hogy Ady Endre igen jó barátja, egyben munkatársa is a Nyugatnál 1908-tól az 1919-es esztendőig, a költőzseni haláláig. Magyarországi, berlini és párizsi tanulmányait követően önként jelentkezett frontszolgálatra az I. világháború kitörése után, amikor is súlyos megbetegedése miatt leszerelték. Tevékenykedett a Szellemi Tudományok Szabadiskolájában, a budapesti Nemzeti Színház és Operaház kormánybiztosi címét is magáénak mondhatta egy ideig. A diktatúra bukása után Berlinben élt, tanított a moszkvai Filmművészeti Főiskolán, majd hazatért. Kodály Zoltánt és Bartók Bélát kísérte el népdalgyűjtő útjukra, megalapította a Thália Társaságot. A nehéz körülmények ellenére is elmondható, hogy művelt, igazi européer férfi életét élte, akinek szelleme sosem nyugodott, a buktatók után mindig újult erővel kereste a járható utakat, fölépíteni igyekezett valami maradandót, valami hasznosat, valami előre mutatót. Drámákat, verseket, meséket, cikkeket és tanulmányokat, úti leveleket, novellákat hagyományozott szép számmal az utókorra. Kevesen tudják, hogy az eredetileg Bauer Herbert néven anyakönyvezett Balázs Béla egyik legfontosabb, Rákospalotán napvilágot látott munkája A kékszakállú herceg vára, melyhez Bartók Béla szerzet zenét, s ősbemutatója 1918-ban volt az Operaházban. PZ AKKUK ELEMEK Normál vagy speciális méretben Feszültségforrások, tápegységek ólomakkuk szünetmentes tápegységekbe e® TRONIK 7100 Szekszárd, Kossuth u. 8. Tel/Fax: 74/312-645 lnfo@emtronlk.hu KEDVES DIAKOK! Jó állapotban megőrzött, használt tankönyveiteket SZEKSZÁRDON, a Mészáros Lázár u. 7. szám alatti KÖNYVKUCKÓ-ban átvesszük könyvutalványért minden péntek délután. Rendelhető bármilyen könyv, tankönyv, akár az interneten is. Telefon/fax: 74/510-797 Mobil: 30/93-79-204 E-mail: tankonyv@terrasoft.hu Honlap: www.tankonyvker.hu PASINSZKI AUTÓSISKOLA Gyorsított és hagyományos tanfolyamok HETENTE! RÉSZLETFIZETÉS! TAVASZI KEDVEZMÉNYEK! TANSEGÉDLETET BIZTOSÍTUNK. Szekszárd, Batthyány u. 44/A 30/304-52-16