Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-02-17 / 6. szám

2008. FEBRUAR 17. IRODALMI IDÉZŐ Balázs Béla a metaforáról Nincs könnyű dolga a magyar nyelv és irodalom tanárának. Külö­nösen ez utóbbi okításakor, mert valljuk be, a nebulónak vagy van érzéke a szépíráshoz, zsigereiben, vérében, agyában hordozza annak mikéntjét, az építőköveket, lélegze­te novella és vers, vagy a jó öreg po­zitivista szemléletben magolja az életrajzokat, fogalmakat, cselek­ményeit megszámlálhatatlan mű­nek. Ekkor többnyire a tisztesség hajtja, szó sincsen szereplőkkel, lí­rai énekkel való azonosulásról, ön­kifejezésről, egy a miénkénél jóval tágabb és igazabb univerzum meg­ismerésének vágyáról. A gyermek bifláz. Átkocog tanulóévein négyes érdemjeggyel, nem érti mitől oly lelkes a tanár, hiszen csak olyasmi­ről esik szó, mint metafora, hason­lat... Kipirult orcával magyaráz, megismétli, újrakezdi az elejéről, szebbnél szebb példákat hoz, mint „lőcslábú", „pillangósvirágú”, vé­gül elkeseredetten odavágja, hogy a metafora egy hasonlat, csak nincs benne a „mint” szócska... Balázs Béla író, költő, filmszak­ember, nem mellékesen remek esz- széista bizonyára ismerte fenti je­lenséget. Menjünk tovább: talán di­ákévei során neki magának is volt némi csöndes és titkos afférja e fo­galmakkal. Tény mindenesetre, hogy felnőttkori hangos gondolko­zása alkalmával figyelemreméltó mélységekig jutott el a metafora ta­nulmányozásában. Ismerjük meg hát legfőbb eszméit e téren! A ha­sonlat metafizikája című munkájá­nak vonatkozó részét az Esszépa­noráma II. kötetben olvashatjuk. Először is téves nézet az, hogy a metafora rövidített hasonlat. Saj­nos számos poétika imigyen fogal­mazza meg a gyors érthetőség ked­véért. Nem mindegy, hogy „rózsa­arcú", vagy olyan az arca, mint a rózsának, hozza példaként. Ha a költő a hosszabb változattal kíván­ta volna kifejezni magát, egész biz­tosan megtette volna. De! A meta­fora egyáltalán nem hasonlít! A „rózsaarc” nem azt jelenti, hogy olyan, hanem „valóban az”! „Nem hasonlatosságról van benne szó, hanem két különböző dolog azo­nos benyomásáról, illetve olyan ér­zésről, mely csak két különböző dolog hatásának koordináta-rend­szerével definiálható - és máskép­pen nem. Mert ahol hasonlat nél­kül is ki lehet fejezni valamit, ott a hasonlat fölösleges, üres ornamen­tika.” A megállapítás olvasásakor tévúton járunk azonban, ha azt Olcsó autók eladók Szekszárdon, a Bátaszéki úton a Frontautónál. Autók már 130 000 Ft-tól! Autó-, robogó-beszámitás lehetséges. Tel.: 30/267-98-91 gondoljuk, mindössze az egysze­rűsítés elve vezérli Balázst. Ó egyet érez és kettőt lát a hasonlat alkal­mazásakor, s ebben már van vala­mi, ami „diszkvalifikálja az empiri­kus valóságot”. Ami azt mutatja, „a lélek valósága nem párhuzamosan megfelelő mindenben a külső való­ságnak. (...) A lélekvalóságnak dol­Balázs Béla, a Filmtudományi Intézet alapítója, a Fényszóró című lap szerkesztője gai máshol és máshogy különböz­nek egymástól, mint a látható tár­gyak.” Ebből fakadóan véli úgy­mond magasabb rendű költői esz­köznek a metaforát, mivel segítsé­gével keresztüllát az empirikus dolgokon. Mint írja, „érzem, hogy a dolgok empirikus formái nem végső adottságok. (...) A metaforá­ban látom ezt. A metaforában az empíria tárgyformái elvesztik szük­ségszerűségüket, és végkép irreáli­sakká válnak. A különbség hason­lat és metafora között nem formai, nem esztétikai, hanem metafizi­kai." Balázs egészen odáig megy gondolatfuttatásában, hogy a lelep­lezéssel azonosítja a metaforát, az­az minden empirikus dolgot maszknak vél, melyeken keresztül lehet igazán látni. Példaként említi a „liliomarc” szót. Ekkor a költő nem a virág tulajdonságaira ismer rá, hanem magára á liliomra, mely maszkírozva, álformában jelenik meg az arcban. Ily módon teszik egymást átláthatóvá a dolgok a me­taforában. Gyönyörű költői leírását adja Balázs Béla a metafora érvé­nyesülésének: „nézem és látom az empirikus realitást, a szemem nem akad fenn rajta, hanem keresztül­üti, mint a nyíl, több dolgot is fel­fűzve egy nézésre”. Ez a nézés pe­diglen előre mutathat egész a vá- teszszerepekig, új stílusirányzatok térhódításáig, a korabeli kortárs próza megreformálásáig, segítséget nyújt a művészeti ágak befogadó­ban történő integrálásakor, a sort hosszasan lehetne folytatni... Hogy elkerülhetőek legyenek az értel­metlen szélsőségek, Balázs okosan mutat rá: ha minden metaforában egyedül az átlátszóságot látná, ak­kor értelmét veszítené egyik meta­fora a másikkal szemben, nem vol­na köztük különbség, fölöslegessé válna valamennyi. És itt kell hang­súlyozni a mesterségét tökélyre fej­lesztő költő, író szerepét: rajta mú­lik ugyanis, hogy értelemmel bíró, valódi és találó metaforák keletkez­zenek! A felismerés! A felismerhe­tőség! Ha ez megvalósul, akkor él­hető át és meg a metafora a maga nagyszerűségében. Ez a metafizi­kai realitás teszi lehetővé a metafo­rát. „A metafora avval hogy így dematerializálja az empíriát, egyút­tal materializálja a mögötte levő metafizikai valóságot érzékelhető­vé." Balázs a líra fejlődésében a metaforák asszociációtávolságának növekedését látja, azaz a léleknek mind nyíltabbá, érzékenyebbé vá­lását. „Márpedig mondottuk, a líra fejlődése a lélek fejlődése a magány felé, ami úgy történik, hogy egyre több réteget hántva le magáról, mint idegent, mint irreálisát, a lé­lek egyre valóságosabb és esszen- ciálisabb lesz. Nagyobb magány, nagyobb realitás, nagyobb metafo­ralátás, ez a líra útja.” Ugye messzire jutottunk az olyan ádáz és elvadító fogalmaktól, mint „a metafora valamilyen közös tulajdonságon vagy hasonlóságon alapuló átvitel” és máris többet mondanak a példák: „Anyám feke­te rózsa” - Csoóri, „Senkiföldje egy csecsemő szeme” - Pilinszky. Minden bizonnyal Balázs Béla is egyetértene azzal, hogy az arra érdemes diákok ne elégedjenek meg a tankönyvek egyenpéldáival, egyenmagyarázataival, ne engedje­nek fejükbe egyetlen olyan sort sem, melynek gyökeréig nem értik jelentését, direkt és közvetett tar­talmát, a tanártól pedig bátran vár­janak el szakirodalom-ajánlást, hosszas és kimerítő magyarázatot kérdéseikre. Panyi Zita Literátori bölcsesség Ki is volt Balázs Béla? Túl azon persze, hogy Ady Endre igen jó ba­rátja, egyben munkatársa is a Nyugatnál 1908-tól az 1919-es esztendő­ig, a költőzseni haláláig. Magyarországi, berlini és párizsi tanulmá­nyait követően önként jelentkezett frontszolgálatra az I. világháború kitörése után, amikor is súlyos megbetegedése miatt leszerelték. Te­vékenykedett a Szellemi Tudományok Szabadiskolájában, a budapes­ti Nemzeti Színház és Operaház kormánybiztosi címét is magáénak mondhatta egy ideig. A diktatúra bukása után Berlinben élt, tanított a moszkvai Filmművészeti Főiskolán, majd hazatért. Kodály Zoltánt és Bartók Bélát kísérte el népdalgyűjtő útjukra, megalapította a Thália Társaságot. A nehéz körülmények ellenére is elmondható, hogy művelt, igazi européer férfi életét élte, akinek szelleme sosem nyugodott, a bukta­tók után mindig újult erővel kereste a járható utakat, fölépíteni igye­kezett valami maradandót, valami hasznosat, valami előre mutatót. Drámákat, verseket, meséket, cikkeket és tanulmányokat, úti levele­ket, novellákat hagyományozott szép számmal az utókorra. Kevesen tudják, hogy az eredetileg Bauer Herbert néven anyaköny­vezett Balázs Béla egyik legfontosabb, Rákospalotán napvilágot látott munkája A kékszakállú herceg vára, melyhez Bartók Béla szerzet ze­nét, s ősbemutatója 1918-ban volt az Operaházban. PZ AKKUK ELEMEK Normál vagy speciális méretben Feszültségforrások, tápegységek ólomakkuk szünetmentes tápegységekbe e® TRONIK 7100 Szekszárd, Kossuth u. 8. Tel/Fax: 74/312-645 lnfo@emtronlk.hu KEDVES DIAKOK! Jó állapotban megőrzött, használt tankönyveiteket SZEKSZÁRDON, a Mészáros Lázár u. 7. szám alatti KÖNYVKUCKÓ-ban átvesszük könyvutalványért minden péntek délután. Rendelhető bármilyen könyv, tankönyv, akár az interneten is. Telefon/fax: 74/510-797 Mobil: 30/93-79-204 E-mail: tankonyv@terrasoft.hu Honlap: www.tankonyvker.hu PASINSZKI AUTÓSISKOLA Gyorsított és hagyományos tanfolyamok HETENTE! RÉSZLETFIZETÉS! TAVASZI KEDVEZMÉNYEK! TANSEGÉDLETET BIZTOSÍTUNK. Szekszárd, Batthyány u. 44/A 30/304-52-16

Next

/
Thumbnails
Contents