Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-12-14 / 44. szám

10 * SZEKSZÁRDI mmmMAm a? /r%&. ».Wjrm.Stow.4 mr^ ANNO 2008. december 14. B abits Mihály Nervus urbis című versében írja e költői sort, s iga­zán akkor tarthatjuk annak, ha tudjuk, egyszerű viilanydrótról esik itt szó. így nézve a cím is érdekes: fordít­hatnánk A város idegeinek, de a latin­ban - fiamnak köszönöm az adatot - Éltető erőt is jelent. Mindkettő igaz, de ennek már külön története van. Véleden, de Szekszárd város közgyűlé­se 1908-ban éppen a téli napforduló idején döntött az 1901 szeptembere óta működő villamosmű átvételéről. Előzetesen a Siemens és Halske cég ál­tal létesített üzemet megvizsgáltatták. „A telep gépei és a vízvezetékek a szer­ződésnek megfelelő jókarban találtat­tak, s a cég a tapasztalt hiányokat pótol­ni késznek nyilatkozott. Mivel a szerző­dés szerint neki járó 10 000 koronából 8000 koronát elengedett, továbbá az általa épített üzletvezetői lakás és a te­lepen lévő felszerelésekért összesen csak 2000 korona megtérítést kíván, így a város és a cég között az átvételt il­letőleg a város érdekeinek mindenben megfelelő egyezség létesíthető.” Sok­kal nagyobb súllyal esett latba, hogy - immár a városi mérnök véleményével megerősítve - „a mostani berendezés­sel is 8800 korona évi tiszta haszon re­mélhető”, vagyis a villanytelep tényleg éltető erővé válhat. Szekszárd hamaro­san külön villa- mosmű-szabály- rendeletet adott ki. Érdekessége ennek, hogy a bevétel két szá­zaléka az igazga­tó főmérnököt, egy az üzemve­zetőt illette; in­Egykorú utcai ívlámpa MESÉLŐ EMLÉKEINK 70. „Télen sodronyom ezüstös zúzmarával kivirágzik” Babits Mihály (Einczinger feretic rajza) gyen világítás jutott a könyvelőnek meg a gépésznek, a város alkalmazot­tai pedig féláron kapták az áramot. Mi­vel tudjuk, wattonként nyolc fillért kér­tek, kiszámíthatjuk, mennyit termel­hettek évente. Ha a tisztes 20 száza­léknyi hasznot vesszük, így mindössze 550 kilowattot fogyaszthattak. Persze csak kevesen. Babits verse 1909-ből, vagyis a városi tulajdonlás el­ső évéből származik, de korántsem a szülőházában tapasztaltak alapján. Ott - tudjuk ezt Vendel-Mohay Lajosné ku­tatásaiból - a bő butykosú olajlámpák üzemeltek még ekkoriban. A zsugori­ságig takarékos Cenci néni nagy bána­tára a hazalátogató költő valóságos éj­szakai orgiákat rendezett ezekkel mi­közben a nagymama azon sopánko­dott: miért nem nappal ír, amikor a jó isten fényes napja ingyen világít... Az ifjú Babits érzékeny idegrendszerét akkoriban, hisz nappal városunkban az egyenáram-szolgáltatás szünetelt, csakis éjszaka izgathatta a különös zaj, amit leír: „Fel szoktál-e nézni néha, / hol a hosszú drótok búgnak? / Úgy tetszik, hogy értem olykor/- úgy jön olykor, mint az álom -/hogy a zúgó sodronyokban / mit beszél a villany­áram: // Hajdan aki szabad órjás / fenn a felhőkben dörögtem, /mostan rabként gépet hajtok; / surranok e dróterekben... // Télen sodronyom ezüstös / zúzmarával kivirágzik; / nyáron a nap gyilkos fénye / gyilkos drótjaimon játszik. /Minden gyilkol ami fényes, /anélkül hogy maga vesz­ne:/ így a nap és így a villany... /igya kard és így az eszme. ” Az érdekes képzettársítás még szebbel A Siemens-Halske cég 1901-es áramtermelője Röviden KARÁCSONYI ÜNNEPSÉG A Vakok és Gyengénlátók Tolna Me­gyei Egyesülete központi karácso­nyi ünnepséget tart a Hunyadi utca 4. szám alatti iroda nagytermében december 19-én 10 órától melyre minden sorstársat és kísérőiket sze­retettel várják. Az ünnepséget köve­tően önálló életvitelt könnyítő se­gédeszközökből (olvasógép, olvasó- program, nagyítókészülék) tarta­nak bemutatót. Az eszközök a hely­színen kipróbálhatóak. KÖSZÖNET AZ 1 SZÁZALÉKÉRT A Kinyújtott Kéz Alapítvány (adó­szám: 18854471-1-17) köszöni mindazoknak, akik adójuk 1 %-ával támogatták az alapítvány működé­sét. A befizetett 240 751 Ft-ot alap­szabályunkban vállalt közhasznú tevékenységeink ellátására fordí­tottuk. „Felettébb való az én örömöm min­den mi nyomorúságunk mellett" (2 Kor. 7:4) Pál apostol írta ezeket a szavakat a korintusi gyülekezet tagjainak egy olyan élethelyzetben, amikor missziói útja során nagy veszedelemből sza­badult meg. Nem a nyomorúságra teszi a hangsúlyt, hanem az örömre, mert tudja, hogy az öröm Isten lelki ajándékai között fontos helyet foglal el. Az öröm fényében, melegségé­ben látja és láttatja a próbatételeit, amiből nem az önsajnálat és a sajnál- tatás tűnik ki, hanem a minden rosz- szat jóra fordító Isten szeretete. Az öröm életünk alaphangja, aminek megéléséhez kell egyfajta önfeiedt- ség és szabadság. Hiszem, hogy nem véletlenül csöppentem egy Mi­kulás-napi ünnepségbe, amely hét­főn volt a református gyülekezeti te­remben, talán azért, hogy az ott látott és hallott élményemet a következő EVANGÉLIUM sorokban leírhassam. A több mint egy éve működő Református Szere­tetszolgálat vezetője és munkatársai heti rendszerességgel foglalkozást tartanak a Hétszínvilág Otthonban élő fogyatékos fiatalok számára. A hétfői foglalkozás rendhagyó volt, Mi­kulás-napra készült tizennégy részt­vevő. Stefi Mikulás, aki nemcsak nagy empátiával, de érezhetően tisz­ta, szívből jövő szeretettel vezette a műsort, név szerint szólította fel a szereplőket, akik elénekelték, vagy elszavalták a tőlük telhető legna­gyobb igyekezettel a „Hull a pelyhes fehér hó” című dalt, vagy elmondták kis verseiket. Volt, aki csak annyit tu­dott mondani: „szeretlek, Mikulás", vagy szó nélkül, de beszédes szem­mel, mosolyogva állt előtte, s vette át a varázslatos zsákból a neki szánt ajándékot. Minden „produkciót” elis­bővült 1923-ban: „Idelenn a város/vil­lanya villog,/de fenn a nagy ég/száz csillaga csillog:/a villany a földi,/a csillag az égi,/a villany az új,/a csil­lag a régi.” Ezzel már igazán adventi hangulatban érezhetjük magunkat. Dr. Töttős Gábor Ódon időben DECEMBER 15-ÉN 110 éve, 1898-ban a 329 tagot számláló Tolnavármegyei Múzeum Egyesület tartotta első közgyűlését. DECEMBER IGÁN 105 éve, 1903-ban a Földmívelési Minisztérium tudatta: beszünteti az ingyenes szőlővesszőket, mert a rekonstrukció igen jól haladt előre. DECEMBER 17-ÉN 160 éve, 1848-ban Garay János baráti levelet írt Petőfi Sándornak. 95 éve, 1913-ban megjelent Haugh Béla, volt szekszárdi gim­náziumi tanár Vitéz Háry János ka­landozásai című könyve. DECEMBER IGÁN 130 éve, 1878-ban elfogták azt a 21 éves „hibás elméjű fiút”, aki he­tek óta gyújtogatott Szekszárdon. DECEMBER IGÉN 110 éve, 1898-ban a helyi csend­őrök négytagú orwadászbandára csaptak le: fegyverelkobzásra és fejenként 150 forint bírságra ítél­ték őket. DECEMBER 2ÖÁN 120 éve, 1888-ban a Szekszárd Vidéke Wosinsky Mór dániai és svédországi úti élményeiről meg­jelent könyvét ismertette. DECEMBER 21-ÉN 100 éve, 1908-ban döntött a vá­rosi közgyűlés a villamos áramot előállító telep átvételéről. merő taps kisért. Az örömnek és a szeretetnek ilyen bensőséges jelen­létét már régen tapasztalhattam, mint ezen a helyen, ezek között az embe­rek között. Itt sem az örömöt, sem a szeretetet nem szőtte át, nem árnyé­kolta be semmi hátsó szándék, az a maga gazdagságában volt jelen. Fel­vetődött bennem a kérdés, nem mi vagyunk-e fogyatékával, úgymond egészséges emberek, az örömnek és a szeretetnek? Sajnálom, hogy nem kerül képernyőre ez az ünnep, mert bizonyos vagyok abban, hogy ezt látva, a mi örömünk és ünneplé­sünk sokat gazdagodnék. Ott láttam beigazolódni az Ige szavát: „Azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében oktalanok, hogy megszégyenítse a bölcseket azo­kat választotta ki az Isten, akik a vi­lág szemében erőtelenek, hogy megszégyenítse az erőseket" (1. Kor. 1:27) Balázsi Zoltán református lelkész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents