Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-02-10 / 5. szám
2008. FEBRUÁR 10. HÉTRŐL HÉTRE SZEKSZÁRDI VASÁRNAP A politikus nem híve a közszolgáltatások eladásának Folytatás az 1. oldalról. Figyelemmel kísérjük az Európai Fejlesztési Bank munkáját, s részt veszünk az ET által létrehozott észak-déli központ munkájában.- Munkájuk során ellátogatnak az adott helyszínekre is?- Évente egy-egy kihelyezett bizottsági ülést tartunk Londonban, az EBRD központjában, illetve Párizsban, az OECD központjában, ahol meghallgatjuk a vezető tisztségviselők beszámolóját. A többi helyen pedig a bizottság által delegált jelentéstevő vesz részt. Én magam is voltam az EBRD jelentéste- vöje, de a bank részvényes-közgyűlésén is jelen voltam, idén pedig jelentéstevőként vettem részt az ET Fejlesztési Bankjának éves közgyűlésén Pozsonyban.- Hogy viseli a rengeteg repülőút at?- Félelem egyáltalán nincs bennem. Egyszerűen hozzátartozik a munkámhoz.- Bizottsági elnökként még többet lesz távol a családjától, az országtól és Szekszárdtól.- így igaz, hiszen a bizottsági elnökök helyből tagjai a házbizottságnak, ahol a következő ülések napirendjét állítjuk össze, de olyan témákról is születnek döntések, amelyek nem jutottak be a parlamenti közgyűlés elé, hiszen az ET negyedévente csak egy-egy hétig ülésezik.- A házbizottsági tevékenység mennyi elfoglaltsággal jár?- Nem számítva a felkészülést és az utazást, úgy látom, hogy évi három-négy alkalommal egy-egy napos plusz elfoglaltságot jelent. Ezeket az üléseket általában az ET párizsi irodájában tartják.- Az új vezetéssel hatékonyabbá válik a bizottsági munka?- Ezt őszintén hiszem, ugyanis korábban, a kényszerű vezetésváltás okán is úgymond parkoló pályára került a bizottság. Most, az új vezetésben első alelnököm egy német hölgy lett, a második helyre egy angol konzervatív úr került, s egy ciprusi liberális hölgyet választottunk a harmadik helyre. Az első ülésünkön áttekintjük az elmúlt tíz év munkáját, s megpróbáljuk a bizottság tagjait aktivizálni.- Milyen kérdéseket helyez fókuszba a bizottság?- Fontosak lesznek a gazdasági kérdések, hiszen a világgazdaságban meglehetősen érdekes két év várható, s már benne is vagyunk ebben az iszonyatos fluktuációban.- Milyen területekért próbál lobbizni?- Érdeklődési körömnek megfelelően elég sok gazdaságpolitikai könyvet olvasok, amelyek kapcsán is egyre erősödik bennem a neoli- beralizmus-ellenesség. Ezt az irányvonalat képviselik azok az intézmények is, amelyeket nekünk ellenőriznünk kell. Tehát kicsit megpróbálom más irányba befolyásolni a gondolkodásmódjukat. Hogy ezzel mennyire leszek népszerű, majd meglátjuk. A ma divatosnak is mondható irányzat képviselői szerint hasznos eladni a közszolgáltatásokat, aminek én magam nem vagyok a híve. E szempontból teljes mértékben egyetértek Szekszárd vezetésével, azzal, hogy visszavásárolták a vízmüvet és a szemétszállítást. Véleményem szerint a gázt, a villanyáramot, a vizet, a tömegközlekedést állami kézben kellene tartani, hiszen mindezek állami feladatok. Én erről így gondolkodom. A neoliberalizmus kedvenc szlogenje, hogy a piac láthatatlan keze irányítja a folyamatokat, s mindent helyre tesz. Erre mondta egy híres közgazdász: a piac láthatatlan keze azért láthatatlan, mert nincs.- Az Európa Tanács képes hatni a különböző politikai, vagy akár gazdasági tendenciákra?- A parlament ajánlásokat fogalmaz meg és tesz a különböző kormányok képviselői alkotta miniszterek tanácsának. Például egy turisztikai jelentés az adott ország szaktárcájának vezetője elé kerül. Az éppen most készülő anyagunk címe a Fenntartható fejlődés a turizmusban, illetve Irány a minőségi növekedés felé.- Rengeteg lehet a munkája. Mennyi időt tölt távol családjától?- Strasbourgban negyedévente egy hetet töltök. Idén tíz bizottsági ülést tartunk. Ezek egy-egy naposak, de az utazás miatt két-két napot jelentenek. Idehaza az ország- gyűlés szavazási napjain mindenképpen Budapesten kell lennem, ahogyan a bizottsági ülések alkalmával is. Általában péntek délutántól, beleértve a hétvégéket is, a választókörzetem rendezvényeire járok. Mondhatom, hogy nagyrészt kiszámíthatatlanok az elfoglaltságaim. De amennyi időt csak lehet, együtt töltök a családommal, amit magam is keveslek. De arra nagyon figyelek, hogy járjunk el együtt kirándulni, s a közös nyaralásról soha nem mondunk le. V. Horváth Mária Ki hogyan szavaz? Mint ismeretes, Sólyom László köztársasági elnök decemberben megfontolásra visszaküldte a parlamentnek az egészségbiztosítási törvényt, amit egy alkotmányjogász „puha vétónak” minősített. Halmai Gáborné (MSZP) ország- gyűlési képviselőt két fogadóóra között sikerült elérnünk. Mint azt hangsúlyozta, ezeken a találkozókon is rendre szóba kerül a törvénymódosítás. Ám kiderül, hogy sokan hiedelmek alapján mondanak róla véleményt. Ilyenkor a képviselő rész- letbemenően elmagyarázza, hogy mi várható. Az állampolgárok félnek a változásoktól, mondta Halmai Gáborné, ám ha „felhívom a figyelmüket az egészségügyben történt eddigi, számukra pozitív változásokra, akkor másként vélekednek. Most például örülnek annak az információnak, hogy diagnosztikai központ épül Pécsen, ami a környékünkről is egyszerűen elérhető.” A hozzá intézett kérdések, illetve válaszai sorából kiemelte azt is a képviselő, hogy a kórházakat nem adják el, hogy a korábbinál nem kell több biztosítást fizetni, s különösen azt emelte ki, hogy a biztosító nem válogathat a nála jelentkezők közül, nem utasíthat el senkit. Horváth István (Fidesz):- A kormány új több-biztosítós modelljét az első fordulóban sem szavaztam meg, és a másodikban is nemmel fogok voksolni. Hogy miért, arra talán elégséges, ha éppen az MSZP „A józan ész nevében” címen futó kampányának baklövéseit említem. A hirdetés szerint az új rendszer életbelépésekor automatikusan a lakóhelyünk szerinti egészségbiztosítási pénztárhoz kerülünk, így „senki sem marad ki a rendszerből”. Nos, bár ugyanez áll a mintául tekintett holland törvényben is, ám több mint 240 ezer embernek még sincs biztosítása. A kampány szerint továbbra is mi választhatjuk meg a háziorvosunkat, s vele a pénztárunknak kötelessége szerződni. Ez igaz, csakhogy a háziorvosunknak már az egészségbiztosítók mondják meg, melyik szakorvoshoz, vagy kórházba küldhet tovább. Az MSZP dokumentuma szerint, ha elégedetlenek vagyunk, a Panaszirodához fordulhatunk. Valóban, amennyiben a biztosító olyan kórházba küldene, amelyet mi nem szeretnénk elfogadni, akkor panaszunkat 48 órán belül kell elbírálnia. És addig mi történik? Végül, a hirdetmény „értünk versengő biztosítókat” említ. Szögezzük le: a pusztán piaci alapon működő biztosítók csak azokért versenyeznek, akikből nyereségük származhat. Egyetlen plakátot, hirdetést sem fogunk látni, amely úgy szólna: „Szívbeteg? Jöjjön hozzánk.” Braun Márton (Fidesz):- Nemmel szavaztam, hiszen nem látom igaznak, miszerint tőkebevonás történne az egészségügybe. A befolyó pénzekből véleményem szerint az adminisztrációt, az infrastruktúrát kívánja a kormány kiépíteni. Második érvük, a hatékonyság növekedése, mivel az állam rossz tulajdonos. Korántsem meglepő módon ez akkor szokott előfordulni, amikor az MSZP-SZDSZ koalíció kormányoz. Ezt ők általában úgy szokták kezelni, hogy nem új vezetőt neveznek ki az intézmények élére, hanem megszabadítják az embereket közös vagyonuktól. Nem látom be, a pénztárak mivel lennének hatékonyabbak az államinál. Egyértelmű negatívum: a befektetőt csak profitot akarnak, és kiindulva a nyugdíjrendszer magánosításából, ezt el is fogják érni: a biztosító minden esetben levonja a maga hasznát. Próbálok tájékozódni, miként működik ez másfelé. Nos, Kanadában egy társadalombiztosító létezik, az Egyesült Államokban magánpénz- tárak működnek. Nem nehéz kitalálni, melyik bizonyult jobbnak az idők során, melyik nemzet polgárai irigykednek a másikra. Nem véletlen, hogy Arnold Schwarzenegger, Kalifornia kormányzója éppen az állam egészségbiztosítási rendszerének átalakításán fáradozik. Persze, ő konzervatív politikus, nem szocialista. Természetesen a második fordulóban is nemmel fogok voksolni az átalakításra.
