Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-11-23 / 41. szám
10 #. SZEKSZÁRDI VASÁRNAP ANNO 2008. november 23. J elképesnek érezhetjük, hogy a Szekszárdot országgal-világgal ösz- szekapcsoló vasút és Babits Mihály születése között mindössze két nap különbség van - az utóbbi javára. Vajon tudott-e erről a költő, s versei között találunk-e ilyen témájú műveket. Nincs hiteles adatunk a kapcsolat felismeréséről, annál inkább a vasút jelképi szerepeltetéséről - közel 30 versben és töredékben. Gimnazista éveit idézi az Emléksorok egy régi pécsi uszodára sorában „a vasútról szénszag is, s füttye fájó hangja”. Az egyetemista korában, 1904-ben született Jövő, az ifjú lélek kiszabadulásának valóságos képe: Jövő, te szép jövő! Vasúton, az időn, / hadd robogok feléd, jövő, te szép jövendő! / Feléd, eléd: beléd! Sohasem elegendő/ paripám sint sodor, meg nem fékezhe- tőn. // Láthatatlan sínén, egyformán, ügetőn, / örök-mozgón, örök vágyammal száll versenyt ő / s vágyam szilaj kocsis! tajtékzik perc, esztendő / s el nem hajló sínén beléd izzik, jö- vőm!” A szonett záró részében a „Vággyá vált sín és törvény... / csábító alagút! Szirénnel teljes örvény!” Babits egész költészetében is szinte egyedülállóan merész szexualitást rejt: „mint szerelmes, mohón, lázult párjába olvad, / beléd, mélyen beléd fúródni vágyam oly vad”. Az igazi szerelem, mely majd Fogarason érinti meg, a Szerenád szavai közé lopja a közeledés eszközét is: „Érted, édes, messzirül / jöttem a vasúton / hó közűi és bérc mögül / sáron, havas úton, / nyáron át és télen át / nádon át és éren át, / szálltam a vasúton. Ugyanez az érzés mélázik az Augusztusban - már 1911- ből: „A vasúton szállók messze, / messze, messze Modern gőzmozdony Babits első verseinek korából Babits Mihály és a vasút / vígan lüktet Fenyő Miksa vonatom / s nincs benne más személy. // Végigfekszem pamlagán / kitekintek ablakán...” Mennyivel zaklatottabb a háború utolsó évében született Éji út, melyben „a prémes úr, Vajtán aki fölszállt, jól fésült úri szakállal, / egész úti gyertyakészletet vett elő”, hiszen nincs világítás, sőt „A kocsi nincs fűtve... / A szemközti vonatban katonák dalolnak. Ökörbőgés messze.” Pedig Babits számára meghitt jelkép a vasút, ahogy kötetében épp ez elé kerül: „vonatra ugrani, nem pihenni”, vagy „szétnézni szabadon! így ülni a napban a tanya előtt / ahonnan látni a vonatot hogy cammog a róna felett”. S mily önfeledt, mégis korjel- Babits Mihály lemzően kegyetlen kép 1919-ből: „életem vonatja / zúg boldog völgyeken át, mert mámor gőze hajtja / és izzó drága szivek fűtik; és fut merészen, // és kattog és kanyarog vígan, ütemre, mintha / nem is tátongana mély se balrul ott, se jobbrul, / amelybe belezuhan egyszer, ha fordul...” Mindez közös jelképpé magasztosul, midőn A húszéves „Nyugat” ünnepére című versben eljutunk a „Gyógyító messzeségbe, mialatt / egy kissé részeg, egy kissé bolond / s nagyon fáradt s még mindig szomju, MESÉLŐ EMLÉKEINK 69. szomju / lelkem, munkám és vonatom szalad / mint bárka az özönben, Ararat / csúcsát keresve”. Ezért Fenyő Miksának szól a baráti jelkép: „s az ördög-lépcső... / szalad a gyorsvonatnál viharabban, / szalad velünk, s majd kiszalad alólunk / jó, ha így zökkenésnél, állomásnál / kicsit ösz- szefogózunk...” Dr. Töttős Gábor Ódon időben NOVEMBER 24-ÉN 90 éve, 1918-ban felmentették Apponyi Rezső főispánt; posztjára Mayer Gyula helyi ügyvédet nevezték ki kormánybiztossá. NOVEMBER 25-ÉN 130 éve, 1878-ban született Lőrinczy Ida tanárnő, színműíró. NOVEMBER 26-ÁN 125 éve, 1883-ban született a Szent László (1945 óta nevét viselő) utcában Babits Mihály költő, Író, műfordító, a Nyugat szerkesztője: emlékét 1954 óta márványtábla, 1958-tól iskola, 1967-től múzeumi gyűjtemény őrzi. NOVEMBER 27-ÉN 100 éve, 1908-ban A rendeltetés hiv betöltése címmel jelent meg dr. Rubinstein Mátyás rabbi beszéde. NOVEMBER 28-ÁN 125 éve, 1883-ban ünnepélyesen felavatták a Sárbogárd-Szekszárd közti vasútvonalat. NOVEMBER 29-ÉN 105 éve. 1903-ban nagygyűlést tartottak a parlamenti obstrukció (agyonbeszólás) ellen. NOVEMBER 30-ÁN 70 éve, 1938-ban Haspell József, a megyei vendéglősök szövetségének elnöke elhunyt, s 30 éve, 1978- ban Kun Lajos volt főjegyzőnk, az első magyar honismerő: Bél Mátyás fordítója, Babits barátja. Ünnepi koncert a kórusok napján A szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes tisztelettel és szeretettel az érdeklődőket a Magyar Kórusok Napja alkalmából - Kodály Zoltán születésének 126. évfordulóján - december 5-én, pénteken, 19 30 órakor megrendezésre kerülő ünnepi hangversenyre a Garayjános Gimnázium dísztermébe. A házigazda Gárdonyi kórus mellett a koncerten fellép a madocsai Református Ifjúsági Énekkar, a szekszárdi pedagóguskórus, a bajai Ad Libitum Kamarakórus és a Dunaújvárosi Főiskola női kara. Az összkarban felcsendülő Kodály művet (Esti dal) Hollerung Gábor karnagy vezényli. A műsort Orbán György ismerteti. A fűző Jézus mondja:„Legyen derekatokfelövezve és lámpásotok meggyújtva!” (Lukács 12,35) Még fiatal fiú voltam, amikor egyszer tornaórán focizni mentünk. Gyorsan átöltöztem, bekötöttem a cipőmet, és kirohantam az udvarra. Új cipőm volt, melynek a fűzője legalább kétszer olyan hosszú volt, mint amire szükségem lett volna. Gyakran kioldódott. Belevetettük magunkat a játékba. Egyszer, amikor épp a labdát próbáltam megszelídíteni, váratlanul egyik lábamat, mintha földhöz szegezték volna, a lendület viszont továbbvitt. Akkorát estem, hogy csak úgy porzott bele a pálya. Mi történt? Semmi különös. A cipőfűzőm - amely olyan hosszú EVANGÉLIUM volt, hogy az egész csapatnak elég lett volna - kioldódott, másik lábammal pedig rátapostam, így amikor fel akartam emelni lábamat, nem tudtam. A földre vágódtam. Jézus korának „fűzője” az a deréköv volt, amellyel hosszú felsőruhájukat kötötték meg a férfiak. Abból a célból, hogy egy óvatlan pillanatban, egy botlás következtében nehogy a földön találják magukat. Minket, embereket nap mint nap földhöz vágnak különböző események, találkozások, emberi szavak. Felkészületlenül, váratlanul érnek, még ha úgy gondoljuk is, hogy minden tőlünk telhetőt megtettünk, minden lehetséges veszélyforrást kiiktattunk. A „fűző” észrevétlenül kioldódik, mi pedig egyik pillanatról a másikra a földön találjuk magunkat. Készen állni többet jelent, mint felkészülni a legrosszabbra. Felkészülni és készen állni azt jelenti, hogy saját értékeinket, kincseinket valaki másnál helyezzük el. Olyan valakinél, akinél azok biztonságban vannak. Nem felkészülünk a legrosszabbra, hanem rábízzuk magunkat a leghatalmasabbra. Akkor állunk készen, ha gyökereink vannak. Akkor vagyunk felkészültek, ha biztos alapunk van. Jézus mondja: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énben- nem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. ” Kovács Zoltán metodista lelkipásztor
