Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-11-16 / 40. szám

2008. november 16. HÉTRŐL HÉTRE . SZEKSZÁRDI Illyésre emlékeztek a főiskolán Ketten kapták meg idén a megyénk alkotójáról elnevezett plakettet Az Illyés-plakett díjazottjai: Ligeti Ferencné és dr. Töttős Gábor Az lllyés-napok keretében turisz­tikai konferenciával ünnepelte a magyar tudomány napját a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara ked­den, s ekkor tartották az lllyés- ünnepséget is. Gyimóthy Levente „Illyés Gyula műveire, szellemiségére, emberi példájára ma is szükség van. A posztmodern után talán újra reneszán­sza lehet neki is, a hozzá hasonló alko­tóknak is..- idézték dr. Vasy Géza iro­dalomtörténész Illyés Gyuláról írt sora­it este a főiskola aulájában, az idei Illyés- plakett díjkiosztó ünnepségén. A költő szobrának megkoszorúzása után lepergett előttünk Illyés színes és egyben hallgatástól sem mentes életútja. Diónyi időben ugyan, mégis majd’ minden részletre kitérve, szá- guldva korunk konok perceivel, idéz­te meg megyénk alkotóját a felolvasó. Őt, aki fiatal korában Dózsa Györggyé szeretett volna válni, s aki első versét névtelenül közli, mert eg)' kollektív tudat kifejeződésének tartja. Akit a rácegrespusztai cselédsoron a nagymama már igen korán franciára taníttat a közeli kastély nevelőnőjé­vel. Akit - miután szülei válása után édesanyjával Pestre költözik - meg­érinti a munkás-, iparosiét, s aki ott hirtelen az 1918-as forradalom híve lesz. Ő az, aki miután legális és illegá­lis szervezkedésekben vesz részt, Pá­rizsba emigrál, ahol megcsapja a való­di demokrácia szele - és a francia szürrealista írók stílusa. Aki hazatérve 1926-ban szembesül a hazai viszo­nyokkal, majd eldönti: nem lesz egy­szerűen csak író, mert társadalmi fele­lősségérzetét nem dobhatja eL Aki a Nyugat, a Csillag, a Válasz szerkesztő­jeként a korszak e legfontosabb folyó­irataiban játszik szerepet, s aki papír­ra veti a Puszták népét, s a Petőfit, me­lyek jelentős esztétikai és társadalmi hatást váltanak ki 1936-ban. Aki a há­ború után a Nemzeti Parasztpártban politizál, s írók seregének igazolása ügyében játszik szerepet. Ő az, aki 1945/46-ban a demokrácia eltorzulá­sának veszélyét látja, majd 1950-ben a letartóztatások, bebörtönzések és ki­végzések idején megírja „Egy mondat a zsarnokságról” című költeményét, mely a 20. század nemzeti dalává vált, s a világirodalomba is bekerült. Aki a hatvanas évek életszínvonal-emelke­dését szélárnyék-helyzetnek nevezi, melynek kapcsán figyelmeztet még nem késő, hogy nemzetünk egészsé­gesebb erkölcsi, és szellemi állapotba kerüljön, szem­benézve beteg­ségeivel Aki át­éli, hogy tabuté­ma Trianon, ato­mizálódik a ma­gyar társadalom, s kerül válságba család, nemzet értékrendje, s egyáltalán: az erkölcs, s hogy az ideális társadalom ígérete csupán hiú ábránd marad. És végül hogy a munka elve­szíti becsületét, s minduntalan az ügyeskedés válik totális életcéllá. Igen, Illyés Gyula, a „jós” ezt mind lát­ta és megélte. Hazánk - és szűkebb pátriánk - e nagy formátumú író-költő doyenje emlékére alapított díjat idén dr. Töttős Gábor főiskolai docens, hely- történész - oktatói, kutatói és irodal­mi munkásságért - és Ligeti Ferenc­né óvodapedagógus - kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységéért - vehette át Fusz György főigazgatótól. Dr. Töttős Gábor elmondta: már ifjú­korában megszerette Illyést. A me­gyei könyvtár munkatársaként pedig igen büszke lett arra, hogy megtalálta Illyés egykori írását, mely felhívta a fi­gyelmet korának egy fontos problé­májára: „mentsük meg elkallódó, pusztai tehetségeinket”. Illyés mindig felfigyelt azokra, akik nála okosabbak voltak, de nem lettek többek, mint számadó juhász - mutatott rá. Vélemé­nye szerint a pedagógusnál nem az anyagiak, hanem a rá figyelő szemek csillogása kell, hogy fontos legyen. Ligeti Ferencnét váratlanul érte e rangos kitüntetés. Eddigi munkája során folyamatosan kisgyermekek mellett dolgozott, s úgy' érzi, vilá­gunk változásával e szakmának is fo­lyamatosan új kihívásokkal kell szembenéznie. „Egy pedagógusnak egy életen át képeznie kell magát, hogy felkészülten állhasson az újabb feladatok elé” - vallja a kitüntetett. Saját szakmájában arra törekszik, hogy legjobb tudása szerint oktassa leendő kollégáinak azt az elméletet s gyakorlatot, mellyel a gyermekek­nek az újat és szépet teljes odaadás­sal át lehet adni. Az ünnepség során Tóthné Lázár Noémi Bartók Béla: Gyermekeknek című sorozatából adott elő részletet. A díjátadót borkóstoló és vacsora zárta. Karnagyuk előtt tisztelegtek a kórusok A Liszt Ferenc Pedagóguskórus karnagya volt 17 éven át Gerse József. Az egy éve elhunyt ze­nepedagógus tiszteletére emlékhangversenyt rendeztek a Garay gimnáziumban. W.G. Az intézményhez is erősen kötődött a karmester. Az igazgató, Heilmann Józsefné elmondta, hogy Gerse József garaysta diák volt, s később, 1973-tól 1996-ig, 23 éven keresztül tanított a középiskolában. Tanított ezenkívül, illetve ezzel párhuzamosan a Dienes, a Garay általános iskolában, a Kolpingban és a Kele­men Endre szakközépiskolában. Mindenhonnan ér­keztek emlékezők és fellépők a koncertre, amit Kutny Gáborné, a pedagóguskórus elnöke szerve­zett. Az esten megjelent Gerse József özvegye és gye­rekei is. A műsorban többek között Liszt- és Bach-művek és csángó népdalok hangzottak eL Zongorán közre­működött Lányi Péter és Lozsányi Soma, a pedagó­guskórust Simon Péter vezényelte. Gerse tanár úr egykori iskolája, a Garay gimnázium kórusa is fellépett a koncerten

Next

/
Thumbnails
Contents