Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-11-16 / 40. szám
2008. november 16. HÉTRŐL HÉTRE . SZEKSZÁRDI Illyésre emlékeztek a főiskolán Ketten kapták meg idén a megyénk alkotójáról elnevezett plakettet Az Illyés-plakett díjazottjai: Ligeti Ferencné és dr. Töttős Gábor Az lllyés-napok keretében turisztikai konferenciával ünnepelte a magyar tudomány napját a PTE Illyés Gyula Főiskolai Kara kedden, s ekkor tartották az lllyés- ünnepséget is. Gyimóthy Levente „Illyés Gyula műveire, szellemiségére, emberi példájára ma is szükség van. A posztmodern után talán újra reneszánsza lehet neki is, a hozzá hasonló alkotóknak is..- idézték dr. Vasy Géza irodalomtörténész Illyés Gyuláról írt sorait este a főiskola aulájában, az idei Illyés- plakett díjkiosztó ünnepségén. A költő szobrának megkoszorúzása után lepergett előttünk Illyés színes és egyben hallgatástól sem mentes életútja. Diónyi időben ugyan, mégis majd’ minden részletre kitérve, szá- guldva korunk konok perceivel, idézte meg megyénk alkotóját a felolvasó. Őt, aki fiatal korában Dózsa Györggyé szeretett volna válni, s aki első versét névtelenül közli, mert eg)' kollektív tudat kifejeződésének tartja. Akit a rácegrespusztai cselédsoron a nagymama már igen korán franciára taníttat a közeli kastély nevelőnőjével. Akit - miután szülei válása után édesanyjával Pestre költözik - megérinti a munkás-, iparosiét, s aki ott hirtelen az 1918-as forradalom híve lesz. Ő az, aki miután legális és illegális szervezkedésekben vesz részt, Párizsba emigrál, ahol megcsapja a valódi demokrácia szele - és a francia szürrealista írók stílusa. Aki hazatérve 1926-ban szembesül a hazai viszonyokkal, majd eldönti: nem lesz egyszerűen csak író, mert társadalmi felelősségérzetét nem dobhatja eL Aki a Nyugat, a Csillag, a Válasz szerkesztőjeként a korszak e legfontosabb folyóirataiban játszik szerepet, s aki papírra veti a Puszták népét, s a Petőfit, melyek jelentős esztétikai és társadalmi hatást váltanak ki 1936-ban. Aki a háború után a Nemzeti Parasztpártban politizál, s írók seregének igazolása ügyében játszik szerepet. Ő az, aki 1945/46-ban a demokrácia eltorzulásának veszélyét látja, majd 1950-ben a letartóztatások, bebörtönzések és kivégzések idején megírja „Egy mondat a zsarnokságról” című költeményét, mely a 20. század nemzeti dalává vált, s a világirodalomba is bekerült. Aki a hatvanas évek életszínvonal-emelkedését szélárnyék-helyzetnek nevezi, melynek kapcsán figyelmeztet még nem késő, hogy nemzetünk egészségesebb erkölcsi, és szellemi állapotba kerüljön, szembenézve betegségeivel Aki átéli, hogy tabutéma Trianon, atomizálódik a magyar társadalom, s kerül válságba család, nemzet értékrendje, s egyáltalán: az erkölcs, s hogy az ideális társadalom ígérete csupán hiú ábránd marad. És végül hogy a munka elveszíti becsületét, s minduntalan az ügyeskedés válik totális életcéllá. Igen, Illyés Gyula, a „jós” ezt mind látta és megélte. Hazánk - és szűkebb pátriánk - e nagy formátumú író-költő doyenje emlékére alapított díjat idén dr. Töttős Gábor főiskolai docens, hely- történész - oktatói, kutatói és irodalmi munkásságért - és Ligeti Ferencné óvodapedagógus - kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységéért - vehette át Fusz György főigazgatótól. Dr. Töttős Gábor elmondta: már ifjúkorában megszerette Illyést. A megyei könyvtár munkatársaként pedig igen büszke lett arra, hogy megtalálta Illyés egykori írását, mely felhívta a figyelmet korának egy fontos problémájára: „mentsük meg elkallódó, pusztai tehetségeinket”. Illyés mindig felfigyelt azokra, akik nála okosabbak voltak, de nem lettek többek, mint számadó juhász - mutatott rá. Véleménye szerint a pedagógusnál nem az anyagiak, hanem a rá figyelő szemek csillogása kell, hogy fontos legyen. Ligeti Ferencnét váratlanul érte e rangos kitüntetés. Eddigi munkája során folyamatosan kisgyermekek mellett dolgozott, s úgy' érzi, világunk változásával e szakmának is folyamatosan új kihívásokkal kell szembenéznie. „Egy pedagógusnak egy életen át képeznie kell magát, hogy felkészülten állhasson az újabb feladatok elé” - vallja a kitüntetett. Saját szakmájában arra törekszik, hogy legjobb tudása szerint oktassa leendő kollégáinak azt az elméletet s gyakorlatot, mellyel a gyermekeknek az újat és szépet teljes odaadással át lehet adni. Az ünnepség során Tóthné Lázár Noémi Bartók Béla: Gyermekeknek című sorozatából adott elő részletet. A díjátadót borkóstoló és vacsora zárta. Karnagyuk előtt tisztelegtek a kórusok A Liszt Ferenc Pedagóguskórus karnagya volt 17 éven át Gerse József. Az egy éve elhunyt zenepedagógus tiszteletére emlékhangversenyt rendeztek a Garay gimnáziumban. W.G. Az intézményhez is erősen kötődött a karmester. Az igazgató, Heilmann Józsefné elmondta, hogy Gerse József garaysta diák volt, s később, 1973-tól 1996-ig, 23 éven keresztül tanított a középiskolában. Tanított ezenkívül, illetve ezzel párhuzamosan a Dienes, a Garay általános iskolában, a Kolpingban és a Kelemen Endre szakközépiskolában. Mindenhonnan érkeztek emlékezők és fellépők a koncertre, amit Kutny Gáborné, a pedagóguskórus elnöke szervezett. Az esten megjelent Gerse József özvegye és gyerekei is. A műsorban többek között Liszt- és Bach-művek és csángó népdalok hangzottak eL Zongorán közreműködött Lányi Péter és Lozsányi Soma, a pedagóguskórust Simon Péter vezényelte. Gerse tanár úr egykori iskolája, a Garay gimnázium kórusa is fellépett a koncerten
