Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-11-09 / 39. szám

10 SZEKSZÁRDI tMinap ANNO 2008. november 9. ÓDON DERŰ 228. Porszemek a gépezetben A Világ Mozgóképszínház - Garay árnyékában M egesik az olykor, hogy a való­ságos vagy képzeletbeli gé­pezetbe porszem kerül, de ennél sokkal jellemzőbb, hogy milyen gépbe, milyen porszem esik, s persze az is, miként reagálnak rá az érintettek. Az első mindjárt meglehetősen ravasz furfangot takar, nem csoda, hogy ép­pen földink találta ki, ahogy arról a Tolnavármegye 1903- október 18-án megemlékezett. „Hamis pénzhamisí­tó gép. A pénzhamisítás úgy látszik, olyan jó üzlet, hogy nem csak a hamis pénzt lehet jó pénz gyanánt értékesí­teni, hanem a jó pénzt is érdemes ha­mis pénzképpen árulni. A fővárosi rendőrség letartóztatta Ágoston Já­nos szekszárdi születésű 28 éves csa­vargót, aki pénzhamisító géppel ke­reskedett. A géppel nem lehetett ha­mis pénzt csinálni, de Ágoston úgy segített magán, hogy minden vevőjé­nek két-három jó ezüstforintost adott ráadásul, mondván, hogy a pompás utánzat az ő gépéből került ki. A ve­vők lépre mentek, s száz-kétszáz koro­nát fizettek a gépért és hamispénz- csinálás receptjéért” Egy hét múlva már képzeletbeli gépe­zet porszeméről szólt a lap. „Piros ké­pű, fekete szemű, gömbölyű menyecs­ke járt az anyakönyvvezetői hivatalban. - Mondják mán az urak, itt van a házas­sági hivatal? - Itt ám, lelkem, mi dolga vele? - Hát megkérném nagyon szé­pen a tekéntetes urakat tegyenek va­lamit az urammal, hogy hagyjon föl szi- lajságával, mer1 de bíz uccse ottha­gyom. - De hát mi a manót tehetünk mink azzal a garázda emberrel, galam­bom? - Tögyék ki a nevit a drót alá, hagy szégyenközzék a cudarja...” Tíz év múlva azt írta meg a Tolnavárm­egye és a Közérdek 1913. november 10- én, hogy azért a nők sem voltak angya­lok. „Sárban fürdő asszony. Naszladi Jó­zsef ózsákpusztai tehenes 110 koroná­val elküldte feleségét hogy tegye azt a takarékba. Az asszony sárosán, össze­tépett ruhával ment haza, s azt mond­ta az urának, hogy megtámadták, elvet­ték tőle a könyvet is, pénzt is az ország­úton álló rablók, akik a zsákmánnyal el­kerékpároztak. A csendőrség ellenben kinyomozta; az egész hazugság, amit az asszony talált ki azért, hogy a másra köl­tött pénzért az urától ki ne kapjon. Most már az asszony maga is beváltot­ta: saját maga tépte össze a ruháját, és meghentergett a sárban, hogy meséje annál valószínűbb legyen. A gavallér férj mindennek dacára megbocsátott az asszonynak, és nem tett ellene felje­lentést" Ekkoriban azonban nagyobb szenzá­ció izgatta városunkat: az első állandó mozi nyitó előadása 1913- október 29-én zajlott, s a fenti újság már más­nap mesélt róla. „A műsor első szá­mai zavartalanul mentek egy darabig, a harmadik számnál azonban, hogy, hogy nem a vetítőgép felmondta a szolgálatot. A Pali és a csendőrök cí­mű képnek a végével bizony már adós maradt az ördöngös masina... A földszint diákjai kedélyesen fogták fel a helyzetet. A cigányzenét is túlharso­gó tapssal ösztönözték a gépmestert a sietségre, aki végre is megtalálta a masina bibéjét, s ez egy jó órai késés­sel ismét berregni kezdett, mint egy becsületes, szolid géphez illik... Már hagyomány, hogy a megnyitó előadá­sokat ilyenféle baleset éri. De a tulaj­donosok azonnal intézkedtek, hogy a jövőben elő ne fordulhasson, és egy másik, új, tökéletesebb gépet szerez­tek be.” Akárcsak mások... Lanius Excubitor Ódon időben NOVEMBER ÍO-ÉN 135, 1873-ban a Tolnamegyei Köz­löny az alapnevelési (óvoda) egylet alapszabályát közötte vezércikként. NOVEMBER 11-ÉN 95 éve, 1913-ban a szekszárdi Velősi Ödön közjegyzőségi írnokot négy év fogházra ítélték, mert az oroszoknak több évig kémkedett. NOVEMBER 12-ÉN 100 éve, 1908-ban Szabó Károly képviselőnk az Országgyűlés ülésén a Sió hajózhatóvá tételét javasolta. NOVEMBER 13-ÁN 105 éve, 1903-ban Darányi Ignác, volt födmívelési miniszter, aki hivatali évei alatt ezt nem tette meg, nyuga­tomba vonulása után meglátogatta a helyi selyemtenyésztési központot. NOVEMBER 14-ÉN 100 éve, 1908-ban Közérdekben Bodnár István szőlősgazdáinknak csemegeszőlő-telepítést s német exportot ajánlott. NOVEMBER 15-ÉN 100 éve, 1908-ban Pignitzky Fe­renc vezetésével megnyílt gazdasá­gi ismétlőiskolánk. NOVEMBER 1&-ÁN 130 éve, 1878-ban engedélyezték sétaterünk létesítését: a mocsaras területet eleink 12 000 kocsi föld­del töltötték fel, majd fácskákat vit­tek bele. Bölcsődei állás A Városi Bölcsőde (Perczel Mór.u.4. tel: 06/74-512-062) pályázatot hirdet böl­csődei szakgondozónői munkakör betöltésére, 2009-január 1-jétőL Pályázati feltétek felsőfokú csecse­mő és kisgyermek nevelőgondozónői végzettség; legalább 1 éves bölcsődé­ben végzett nevelőmunkában szerzett szakmai tapasztalat; büntetlen előélet; egészségügyi és szakmai alkalmasság Elvárt kompetenciák: önálló, magas színvonalú gondozó-nevelő­munka, kreatív tevékenységben jár­tasság, jó kommunikációs készség Benyújtandó iratok: szakmai ön­életrajz; bizonyítványok másolata; ok­levelek másolata; Előnyt jelent gyógypedagógiai asz- szisztens felsőfokú képesítés, hangszer­ismeret; referenciaszakmai javaslat A pályázat benyújtásának ha­tárideje: 2008. november .20. „Azután vette a poharat és hálát adott, nekik adta, és ezt mondta: »Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, a szövetség vére, amely sokakért kiontatik a bűnök bocsánatára.«” /Mt.26:28-28/ Az aratás szép és nehéz munkájának elvégzése után, hálát adtunk Istennek, hogy megáldva munkánkat, ez évre is biztosította bőséggel kenyerünket. A szüret befejeztével a pincékben kiforrt bor, mint az Úr Jézus Krisztus áldozatá­nak az idézett Igében nyilvánvalóvá vált jele indítja hálára a keresztyén embert. E két jegyet, a kenyeret és a bort vette az utolsó vacsorán a mi Urunk, hogy örök időkre emlékeztessen minket Is­tennek nagy szeretetére, megváltá­sunkra. „Mert valamennyiszer eszitek e kenye­ret és isszátok e poharat, az Úrnak ha­EVANGÉLIUM lálát hirdessétek, amíg eljön.” /1.Kor.11:26/ Szakrális magasságokba emelte tehát - miután önmagára vonatkoztatta. A megtört kenyér feláldozott teste a ke­reszten, a bor: kiontott vére, az Újszö­vetség jelei lettek. Már a Krisztus előtti időkbe« is a bor sok esetben kultikus tárgyként szere­pelt. A páskavacsora kellékeként is ta­lálkoztunk a borral. Az ünnepi szertartás során elfogyasztott négy pohár bornak megvolt a maga jelentése. A bor a gyógyítás eszköze is volt, mint fertőtlenítő szer. Szép példa erre az ir­galmas samaritánus története, de Pál apostol is ajánlja egy kevés bor fogyasz­tását ifjú munkatársának, Timótheus- nak, gyakori gyomorpanaszai miatt. Is­ten áldásának egyik állandósult kifejezé­se, hogy megáldja a gabonát, bort és olajat. A szőlő a békesség szimbóluma­ként is szerepel, amikor a biztonság tu­datában ki-ki nyugodhat a szőlője és fü­gefája alatt. Amíg a bor az egyik oldaton, mint isteni ajándék és áldás jelenik meg, addig a másik oldaton bajok forrása is lehet. A Példabeszédek könyve szerint: csúfoló­dóvá és lármássá tesz, Ínségre juttat, ki- vetkőztet emberi mivoltunkból. Mindez a mértéktartás figyelembevételével el­kerülhető. Az újbor áldása és szentelésének ideje Márton-napon esedékes a régi szokás és gyakorlat szerint. Ez alkatommal ve­gyük hálaadással Istennek ez ajándékát a Prédikátor jó tanácsa szerint: „Azért edd csak örömmel kenyeredet, és igyad jó kedvvel borodat, mert mindig az volt Istennek jóakarata, hogy ezt tedd!" Balázsi Zoltán, református lelkész

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents