Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-08-17 / 27. szám
2008. augusztus 17. MOZAIK „ SZEKSZÁRDI «sáRimp 11 A rejtvény megfejtését 2008. augusztus 26-ig várjuk szerkesztőségünk címére: Szekszárdi Vasárnap, Polgármesteri Hivatal, Szekszárd, Béla király tér 8. JEGYZET Mások visznek rossz utakra minket? A mások bűne a mi hibánk? Ugyan már, gyeivkek!, ne gyerekeskedjünk. Gondoljuk meg mégegy ártatlan, jóravaió, butácska pontyocska se keveredhet még vétette- nülsem olyan rossz társaságba, amelyik képes rászoktatni azt a jobb sorsra érdemes halacskát a maratoni-futás káros szokására, ami köztudomásúlag még a cigarettá- zásnál is ártalmasabban hat a halak szervezetére. Pedig a ponty egy rettenetesen unintelligens élőlény, mégis sokkalta tötrb esze van - azakareterejéről már nem is beszélve-, mint sok-sok akaratlanul rossz társaságba keveredő embernek. Pedig hú, de sok ember van, aki rossz társaság ba keveredik!Aztán azok a rossz társaságbéli gonosz emberek - csak hogy jobban teljen az idő - mindenféle ártalmas dologra, gazemberségre, hülyeségre, rászoktatják a teljesenjóravaió, egészséges életmódra született ártatlan és jószándékú embertársaikat Hú, de utálom én ezeket a rossz társaságokat!! Például azokat a rossz társaságokat, atnelyek a kereskedelmi tévékben a mit sem sejtő nézőket (hívásonként340-450forint+ÁFÁ-ért) rászoktatják a játékszenvedélyre, emelt díjas telefonos nyereményjátékok formájában, pedig már eg}’ kiscsoportos óvodásnak is illik tudni, hogy nincs a világon egyetlen így olyan szerencsejáték sem, amelyikben nem a játékosok (fogadók) a vesztesek, és a szerencsejátékot üzemeltető „rossz társaságok ” a tuti nyerők. De beszélhetek én, és hiába telt már el árka 18 év a rendszerváltás óta, mégisrengeteg olyan ember van még ma is Magyarországim, akivel el tehet hitetni, hogy ő valamit is ingyen (ajándékba!!) kap a boltokban. Na, szépen is néznék én ki, ha mint mai Ludas Matyi ekmtiém a bakiimat a piacra, aztán ingyen osztogatnám szét a vásárlóik között sőt ráadásul mindenki kapna tőlem egy autót is ajándékba, hogy azt az ajándék libát ne kelljen neki gyalog hazacipelni Na ugye hogy ez egy óriási nagy baromság ? N agyon sok mindent hűlnék én még mesélni önöknek az ilyesféle nevetségesen átlátszó átverésekről, de, sajnos, most egy kis időre abba kell hagynom karitatív felvilágosító tevékenységemet ugyanis 14 óra van, most kezdődik a kedvenc emelt díjas telefonos nyereményjátékom. Ki tudja?.. Lehet hogy-ma végre nyerni fogok. Valentin György EVANGÉLIUM Versenyfutás Évekkel ezelelőtt egy kirándulás során, egy mezei futóverseny záróünnepségébe csöppentem. Csak messziről ugyan, de láttam a dobogósokat ünneplő tömeget, hallottam, amint a legjobb időeredményeket sorolják és a győzteseket tapsolják Ekkor bukkant fel egész közel hozzám, az erdő szélénél az utolsó versenyző. Volt valami tragikomikus a jelenetben. Komikus, mert ez a fiatalember maradék büszkeségét őrizve úgy futott, mintha az élmezőnyben lenne, miközben már felszedték a pályát jelző szalagokat, gyűjtötték a közönség által otthagyott szemetet. Ugyanakkor fájdalmas is volt látni: a szervezők közül csak egy-egy unott és érdektelen pillantás követte útját, már nem mérték az idejét, már frissítőt sem kapott a célnál: senki, de igazán senki nem törődött az utolsóval. A figyelem és az ünnep csak a legjobbaknak jár- legtöbbször így működik ez a világ! De jó, hogy Isten országában más a szokás! Versenyre hív Ő is, de szeme az utolsón is ott van. Erőfeszítést vár tőlünk, de igazából Ö kínálja az erőt, és a győzelmi koszorút is ingyen igén az Őhozzá férőknek, akik csatlakoznak „csapatához”. Buzdít a még jobb teljesítményre, de ha elbukunk, Ő a „pályára" siet és ölbevesz. És az utolsónak is örömünnepet szervez: annak, aki kevés tehetséggel futja pályáját, annak, aki késve rajtolt, annak, aki közben elesett, de szerené folytatni, annak, aki megsérült... Mert az Úr megígérte: „a sántákat megsegítem” (Zof 3, 19), „a megrepedt nádszálat nem töri össze” (Ézs 42, 3) „Erőt ad a megfáradtnak és az erőtlent nagyon erőssé teszi” (Ézs 40, 29) Séf esik Zoltán evangélikus lelkész GYÉMÁNTLAKODALOM Kevés embernek adatik meg, hogy élete párjának 60 év után újra kimondhassa az igent. Szekszárdon, a Főispán Étteremben július 12-én szűk családi körben ünnepelte Sziládi István és felesége, Tóth Erzsébet ezt a rendkívüli évfordulót. A jubiláló házaspár számára a legnagyobb ajándék a lányuk és unokájuk áhal átadott óriási tabló volt, melynek fényképein keresztül újra „végigjárhatták” életük legfontosabb állomásait. -sas-
