Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-08-17 / 27. szám

2008. augusztus 17. ÉRDEKLI? BEMUTATJUK! SZEKSZÁRDI ta$4rnap Lovak és gépek szerelmese Szűcs István: az állatok jó lelkülete megmarad, ha nem rontja el őket az ember Június 29-én olvashatták beszél­getésünket Magyar Lajossal. A TIR Suli Bt. egyik tulajdonosa - az in­terjú szokásos utolsó kérdésére, miszerint ki kövesse őt e hasábo­kon - azt válaszolta, hogy Szűcs István, a Volkswagen márkakeres­kedés, azaz az AutóCity Kft. opera­tív igazgatója. Az autók lóerejére csak néhány mondat erejéig tér­tünk ki, ugyanis elsősorban az iga­zi lovakról, illetve az ember és az állat kapcsolatáról beszélgettünk. V. Horváth Mária- Milyen miliőben töltötte gyermek­éveit? Tartott állatokat a család?- Gerjenben éltünk, s minden olyan állatunk volt, ami egy falusi gaz­daságot, vagy udvart jellemzett. Na­gyon szívesen töltöttem az időmet anyai nagyapáméknál, Vörös Istvá- néknál. ahol az aprójószágok mellett szép számmal voltak csizmaszár felet­tiek is: sertések, kutyák, juhok, szar­vasmarhák és lovak.- Segített is az állatok etetésében, gondozásában?- Hát hogyne, természetesen...- Miért mosolyodon el?- Mert pontosan úgy alakult az életem, ahogyan akár megjósolhat­ták volna. Anyai ágon ugyanis az ál­lattartás volt a jellemző, apai ágon pedig a gépek iránti vonzódás. A mai napig e kettőség határozza meg az életemet.- Meddig élt Gerjenben?- Miután a feleségemmel összehá­zasodtunk, Tolnára költöztünk, s most is ott élünk, így naponta ingá­zom szekszárdi munkahelyemre. Első közös tolnai otthonunkhoz eleve olyan helyet kerestünk, hogy az alkal­mas legyen lovak tartására is. Házun­kat - istállóval, karámmal együtt - egy erdő közepén építettük fel A csend, a nyugalom és a kitartás sok örömöt ad, bár komoly és napi rendszeres elfog­laltsággal is jár.- Hány lóval kezdtek?- Először egy sodrott kancánk volt, Manci, majd az Ámor nevű csődör csi­kó következett.- Most lovardát működtetnek?- Nem. Kizárólag családi hobbitar­tásról van szó. Ősi magyar félvér faj­tát, kisbérit tenyésztek, amit nehéz hátasnak is hívnak. Klasszikus, testes huszárló. Natasa a törzskancánk, ő az „ősanya”. Egyszerre általában három­négy lovat tartunk.- Meddig élnek a lovak?- Átlagban 25-30 évig, Natasa most 16 esztendős.- Volt olyan lova, amely idős kora okán pusztult el?- Olyan nem, de pusztult már el lo­vam. Kölcsön adtam, s ez hiba volt a részemről. Túlhajszolták, amit úgy mondanak, hogy „beünnepelt” az ál­lat. Amikor visszahozták, Mancinál már jelentkeztek a jellemző tünetek. Szenvedése és távozása megviselt bennünket Kocsit, szerszámot, műi­den a lóhoz köthető holmit eladtam. Aztán egy év múlva már elmondhatat­lan hiányérzetünk volt.- Nem tartottak attól, hogy Manci emléke miatt az új állatot nem fog ják kellően megszeretni?- Nem, mert a vágy nagyobb volt, mint a félelem. Persze igen kö­rültekintőek voltunk, nehogy hi­bázzunk - akár jó szándékból is. Az új lovunk adta élmények tompítot­ták a fájdalmat. ként biztosan tudom, hogy lelkileg nem egyszerű az elválás.- Jogos a fölvetése. De nagyon ügyelünk arra, hogy kizárólag jó gaz­dáknak adjuk el a csikókat.- Cicás emberként kérdezem, mi­lyen mértékben alakul ki a lovak­kal a fizikális- és lelki kontaktus­sal járó meghitt barátság?- Nekünk is vannak cicáink és ku­tyáink, s igazán szeretjük őket, de a ló az első. A ló bizalommal, barátsággal érdeklődéssel van még az idegen em­ber iránt is, de megérzi, ha valaki el­lenséges vele. A lovak alapvetően jó lelkületűek, s azok is maradnak, ha az ember nem rontja el őket. Nem titko­lom az ide vonatkozó megállapításo­mat: az ember is jónak születik... A fi­zikális kapcsolat esetünkben azt jelen­ti, hogy ráülök, s megbízom benne. Ő pedig elfogadja az irányítást, a hang-, a szár- és a lábsegítséget. Hangsúlyo­zom: az ostor kizárólag csak esztéti­kum. Fegyelmezési szándékkal nem használom.- Natasa már hat kiscsikót ellett Valamennyit nem tarthatták meg. Nem akarnék kiszedni önből köny- nyes történeteket, de állatbarát­- Vannak harajpós és rágós lovak...- A rossz tapasztalat, a meg nem -értett elvárások miatt teszik. így feje­zik ki félelmüket és menekülési szán­Szűcs István egyik szerelmével, az autóval dékukat. A Suttogó szerzője, a lovak jó ismerője, Monty Roberts is írja, hogy mivel a ló nem ragadozó, min­den elől, ami számára ismeretlen, me­neküléssel védekezik. S ha annyira beszorul, hogy nem talál kiutat, ak­kor rúg, vagy harap. Éppen ennek el­kerülése érdekében bír nagy fontos­sággal a jórészt testbeszéden alapuló bizalom felépítése.- Van, aki kockacukorral jutalmaz Igen, a tavak szeretik az édeset, de erre a célra nagyon jól megfelel a sok­kal egészségesebb répa, vagy alma.- Az állatok közelsége jó hatással van az emberre.- Én azt mondom, nemesít. Legyen az néhány kis hal hörcsög, cica, ku­tya... Gondoljon csak bele: az állatok a kisgyermeket rendszerességre, áldo­zatkészségre szoktatják, ami később természetessé válik számukra. S nem­csak az állatokra, hanem az emberek­re is figyelnek. Aki nem éli át az álla­tokkal kapcsolatos élmények sorát, az hiányt szenved.-Azon családjának nem kellett nél­külöznie az állatok közelségét, a természetes közeget. Bemutatná a családját?- Szívesen. Feleségem Tolnán kör­zeti ápolónő. Két fiunk van. István az idősebb, Szabolcs a fiatalabb. Istvánék- immár bő két hetes, négy kilóval született Bence István nevű unokám­mal - a jobb munkalehetőség okán Budapesten élnek. A fiam az informa­tikában, rendszergazdaként dolgozik, de sportemberként is komoly ered­ményei vannak, ahogyan feleségének, Fatimának is. Azt tervezik, hogy idő­vel hazajönnek, s ők is építkeznek az öthektáros ártéri erdőben. Szabolcs még velünk lakik, s ő is nagyon ra­gaszkodik az állatokhoz. Amennyi időt csak lehet, körülöttük tölt. Ker­tész végzettsége gazdálkodásra ösztö­kélte, s munkájában örömét leli.- Gondolom, igaz a hír: jól megy a cégük.- Szerencsére így igaz. A megyé­ben szép számmal élnek német nem­zetiségűek, akik többségükben igény­lik és ragaszkodnak a német autómár­kákhoz, amelyek tradicionálisan meg­bízhatóak, keresettek. Ügyfélkörünk értékrendje sajátosan felismerhető.- Kivel beszélgessünk a következő alkalommal?- Szívesen olvasnék a szervezetfej­lesztéssel, szervezésirányítással, átvilá­gítással és válságkezeléssel foglalkozó cégvezető, Farkas Gábor munkájáról, és az adódó problémákról

Next

/
Thumbnails
Contents