Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-06-29 / 25. szám
# TASAmmp HÉTBŐL HÉTBE 2008. JÚNIUS 29. Múzeumok Éjszakája Mátyás korának hangulatában Reneszánsz dallamok, borkóstoló és meghitt Babits-est a régi Vármegyeházán TA „Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa” projekt főigazgatója, Mészáros András bevezetőjével nyílt meg, és Hegedűs D. Géza színművész fellépésével zárult az idei Múzeumok Éjszakájának programja a régi Vármegyeházán. A június 21-én, kora délután kezdődő műsor az emeleti díszteremben várta a látogatókat: a mintegy másfél órás reneszánsz zenei csemege után borászaink sem feledkeztek el nedűikkel kínálni az összesereglett művészetpártolókat. Mészáros András projektvezető szerint igen fontos az eltűnt hagyományok újjáélesztése, s ez ölt testet a reneszánsz dallamokkal átitatott szekszárdi rendezvényben is. „Ugyan már csupán 558 nap van vissza 2010-ig, de a programmenetben többek között Szekszárd polgármesterével, Horváth Istvánnal történő folyamatos egyeztetéssel jó úton járnak” - vélte a főigazgató. A pécsi beruházások botrányos késlekedéséről, s a programszervezők sorának távozásáról természetesen nem volt szó, s már nem is lehetett, hiszen Dr. Töttős Gábor helytörténész kezdett bele reneszánsz vonatkozású előadásába, mely a Mátyás korabeli helyi, megyei történések bemutatásával tette elviselhetőbbé a szombat délutáni hőséget. Megtudhattuk, hogy Hunyadi Jánost a bátai apát segítette küzdelmeiben, s már Zsigmond király adományozott búcsújáró jogot a településnek. A török mindezt persze nem vette jó néven, s a település 1539-ben pusztulásra ítéltetett. Mátyás 1463-ban a tolnai országgyűlésen felállította az állandó fekete sereget, s ez idő tájt szakad ketté megyénkben a gótika és a reneszánsz stílus. Temesvári Pelbárt ferences szerzetes, legendák, prédikációk és latin egyházi munkák írója ekkoriban gyó- gyíttatja ki magát az ozorai kolostorban a pestisből. Janus Pannonius, aki sokáig pécsi püspök volt, s fennhatósága alá tartozott a szekszárdi apátság, szintén ebben az időben, 1451-ben intézett egy nem éppen dicsőítő epigrammát városunk főapátjához, Álmosdi Csőre Zsigmondihoz. Döbröközi várában írta meg Werbőczy István az 1500-as évek elején híres hármas törvénykönyvét, de a magyar nyelvű irodalom első szerelmes versikéje is e tolnai tájon született 1485-ben, melyet Török Imre Paksi Krisztinához intézett: „Emericus Terek köszön Krisztinának, legyen kenyvebb jnhának. Száz jó napat, két száz jó ét hozjája." Az előadás után a Szekszárdi Gitárquartett színesítette tovább a reneszánsz életérzést - jelenkori értelmezésben. A fiatal énekművész, Wessely Ágnes kiforrott, képzett hangja jócskán hozzátett ahhoz, hogy a vendégek beleéljék magukat e korba, és gondolatban a 15. század világába kalandozzanak. A megyeháza folyosóján kellemes kóstolóval várták a megjelenteket a szekszárdi borászok céhének tagjai: Bodri István olaszrizling és kékfrankos vörösborral, Vesztergombi József kadarkával, Eszterbauer János bikavérrel, Módos Ernő pedig kékfrankos merlot-val kedveskedett „reneszánsz” kínálatában. Nem is csoda, hogy gondolatban Mátyás korával kapcsolták össze a szekszárdi bort, hiszen az említett században nyerte a hegy levéből legnagyobb bevételeit az apátság. A nap folyamán a Vármegyeházán belehallgathattunk Kónya István: Mátyás és más európai királyok udvarának korabeli zenéjébe, valamint Béke Csaba lantművész reneszánsz dallamos műsorába, de felidézhettük Janus Pannonius és Balassi Bálint verseit is Csötönyi László tolmácsolásában. Este kilenc órakor gyertyás-fáklyás meghitt eseménynek lehettünk tanúi a régi apátság falai között: számtalan érdeklődő jelenlétében - a Babits Emlékbizottság szervezésében - Édes az otthon címmel zenés irodalmi est vette kezdetét. Göndöcs Petra énekművész és Lányi Péter zongoraművész kíséretében Hegedűs D. Géza színművész előadásában hallhattunk Babits-költe- ményeket, s felidéztük, hogy költőnk ,A lírikus epilógjá"-ban a mindenséget vágyta versbe venni, a „Fekete ország" című, nagy botrányt kavart szimbolista versét visszahallva pedig átérezhet- tük, hogy a gonosz mindenhol felüti a fejét: „fekete elme, s fekete gond", ... gyász, öröm, ember, állat, fekete világ közepette. A „Húsvét előtt" soraiból a föltámadást, a béke eljövetelét érezhettük, a Petőfi koszorúiban pedig a magyar ifjúságot megszólítva („kelj magyar ifjúság, légy te virág magad - nem drótos füzérbe görbítve - légy szabad virág szabad földön") a Petőfi eszméit kisajátítók ellen szólt, és szól ma is aktuálisan a fiatal nemzedékhez. Az este során a megyeháza folyosóin helyi művészek kiállítását tekinthették meg az érdeklődők, akik a Megyei Múzeum éjszakai kiállításáról jövet útba ejtették... Gyimóthy Levente „Őzpástétom tésztában, csipkebogyómártással” A Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozathoz és a reneszánsz évhez kapcsolódóan június 21-én, a Wosinsky Mór Megyei Múzeum könyvtártermében mutatták be Faddi Varga János királyi főszakács Lakomakönyvét. Szép számú érdeklődő lehetett részese a látványos fogadtatásnak: Faddi Varga János feleségével, Vargáné Kovács Veronikával és unokáikkal eredeti reneszánsz ruhákba öltözve várták a bemutatóra érkezőket, akik a belépésnél megcsodálhatták a finomságokkal dúsan terített asztalt félkörbe fogó gyümölcskoszorút. Az igényesen írott, szerkesztett, fotózott, nemkülönben nyomda- technikailag kivitelezett könyv méltó koronája a Faddi Varga házaspár több évtizedes, hittel és hivatástudattal végzett kutatói tevékenységének, amellyel a reneszánsz ételek eredetét és azoknak a mai korban való elkészítését végezték. A Nagyszakácsiban királyi főszakáccsá vált családfő gyermekei és unokái is követték a példát, s a könyv megszületésében is kivették részüket. „Étkek, melyek elől járulnak”, „Őzpástétom tésztában, csipkebo- gyómártással”, „Halsaláta gyümölcsbe bélelve”, „Királynőleves, májtallérokkal” - csak pár fejezet a könyvből. A recepteket először a régi, majd a mai írásmóddal ismertetik, amely kedves jellegzetessége a kiadványnak. Az ételekről készült művészi fotók külön fejezetet érdemelnének, aki rájuk néz, azonnal érzi szájában a nemes ételek ízkavalkádját. Elismerést érdemel a kötet tervezője, gondozója és kiadója, Soly- mosy Lajos, aki szemmel láthatóan szívügyének tekintette, hogy Faddi Varga János és családja által megálmodott, évtizedek munkáját bemutató könyvet olyan minőségben prezentálja, hogy az minden olvasó étkezőszekrényének egyik legszebb ékessége legyen. A könyv előszavában Unger Károly, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke a következőket írja Faddi Varga Jánosnak: „A mesterember és az ínyencművész között az a különbség, hogy a mesterembernek tanulnia kell a tudás elsajátításához. Az ínyencművésznek az élet ad ihletet ahhoz, hogy boldogságot nyújtson embertársainak. Te a boldogság érzetének osztogatására születtél! Legyen erőd, egészséged, hogy bő marokkal szórd közöttünk ezt a boldogságot mindannyiunk örömére, és nemzeti kincsünk, a magyar gasztronómia öregbítéséért.” Aki már boldog birtokosa a könyvnek, az élvezettel lapozgatja - talán van, aki már ki is próbált égy-két receptet -, aki még nem, az a Szent László-napi ünnepségen találkozhat vele, s teheti gyűjteménye részévé. Sas Erzsébet •ip TEMPO 'AUTÓSISKOLA 0 7100 Szekszird, Kossuth L i. 1J. • TeL: 74/311-114 O OtíV nytl.: 01-0071-02 * AkfatdHiclél UÍK AL-1441 és egyé»*'*'' TANDÍJKEDVEZMÉNY szgk. kategóriából 10 OOO Ft! SZÁMÍTÓGÉPES £ vizsgafelkészítés, gyakorlás! TANFOLYAM INDUL: július 9. és 16. 16 órakor Szekszárd, Kossuth L. u. 13. www.tempo-autosiskola.hu
