Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-06-08 / 22. szám
(£ vasarIIp hétről hétre 2008. JÚNIUS 8. Trianont a szekszárdiak sem felejtik „A világ legigazságtalanabb” paktumát 88 éve írták alá A trianoni megemlékezés idén is a Béla király téri, megcsonkított országzászló körül zajlott. Az első percekben a 83 éves Szekeres Imre Gyula szavalta el Papp-Váry Elemémé: Hitvallás című versét, mely az első világháború után - magyar „hiszekegyként” - egyfajta útmutató láng is volt a korabeli fiatalság számára az emlékezés, és a soha el nem feledés tekintetében. Dr. Tóth Csaba Attila, a Szekszárdi Védegylet elnöke beszédében rámutatott: ha körülnézünk rokonságunkban, ismerőseink közt, biztosan akad olyan ember, akinek családtagja határon kívül rekedt. Reméli, mihamarabb lesz városi akarat arra, hogy szabadságunknak méltó, önálló emlékművet állíthassunk, s a jelenlegi 1848/49-es - a kommunista éra által erőszakosan átalakított - torzó legyen ismét Szekszárd város közakaratából épült országzászlóvá, emlékeztetve az egykor történtekre. Dr. Tóth Csaba Attila elmondta: szégyenteljes, hogy a városi képviselő-testületben vannak olyan személyek, akik szélsőségesnek nyilvánítják Wittner Mária, '56-os elítéltet és megnyilatkozásait. A következőkben az 1956-os szabadságharcos hős megindító szavait hallhatták a megjelentek. Wittner Mária kiemelte: 88 éve írták alá Magyarország megcsonkítását, s már ekkor elvetették a második világháború magvát. Az országot, mint' Jézus Krisztust, jelképesen keresztre feszítették. „Négy éve, 2004. december 5-én begyógyíthattuk volna a sebeket, ám nem így történt, mivel sokan elhitték a kormánynak, hogy 23 millió román árasztja el Magyarországot” - fogalmazott Wittner Mária, aki úgy érzi, valahányszor átlépi a képzelt határt, az elszakított részeken is otthonra talál. Fontos tény - tette hozzá -, hogy a határon túli magyarok a 80 éves erőszakos asszimilálás után is megőrizték anyanyelvűket. Hosszú évtizedek után idén először érte el magyar vonat, koronás címerrel a Gyimes-szorost, amikor is a Csíksomlyói búcsúra igyekezve a Keleti pályaudvarról Gyimes- bükkig utazott számtalan anyaországi ember. Óriási eseménynek számít, hogy az ősi államhatáron álló vasúti indóház, melyet két világháború és a kommunista rendszer sem tüntetett el, immáron felújítva, magyar tulajdonban várja az odalátogatókat. Ezek után Horváth István lépett az emlékezők elé. Szekszárd polgármestere hangsúlyozta: az 1920. június 4-én Trianonban aláírt békediktátum a mai napig a nemzeti összeomlás fájdalmas gyászát jelenti. A világ legigazságtalanabb, az emberi és nemzeti jogokat megalázó aljas paktumát írták alá e napon, melynek következtében az ország elvesztette területének több, mint 75%-át, és minden harmadik magyar idegen fennhatóság alá került. „Az új határok élesen hasítottak bele a nemzet testébe, mivel a győztesek étvágya csillapíthatatlan volt. Európa elfelejtette, mit köszönhet népünknek, és hamis vádak mentén meggyalázta, sárba tiporta hazánkat” - jegyezte meg a polgármester. Ugyanakkor nemzetünkben életerő van és dolgozni akar. Fontos, hogy a jövőben újra erős országot építsünk, s ne lehajtott fejjel szolgáljuk a nagyhatalmakat. Óvjuk nemzeti kincseinket, az anyaföldet és szellemi erőnket. Mindig is Európa közepén éltünk és itt is maradunk, emellett töretlenül hinnünk kell egy szebb magyar jövőben. Horváth István végül Babits Mihály: Áldás a magyarra című versének záró sorait idézte: „Erős igazsággal az erőszak ellen: így élj, s nem kell félned, veled már az Isten..." Az ünnepség záró akkordjaként Sefcsik Zoltán evangélikus és Kiss Ernő református lelkész, valamint Bacsmai László római katolikus plébános emlékezett a 88 évvel ezelőtti eseményekre, s kérte Isten áldását az egybegyűltekre, a szekszárdiakra. Gyimóthy Levente Winner Mária szerint az országot jelképesen keresztre feszítették Régiónkénti támogatás a szakképzett munkaerőért Idén 780+40 millió forint sorsáról dönthet a Regionális Fejlesztési és Szakképzési Bizottság - tájékoztattak az illetékesek a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál tartott sajtótájékoztatón. Bókay Endre, a bizottság MSZP-s elnöke, valamint dr. Fischer Sándor helyi alelnök, a kamara első embere a fejlesztési alapokra vonatkozó pályázati kiírásokról, illetve az ehhez kapcsolódó Nívódíj pályáztatási felhívásáról nyilatkozott. A bizottság - az ipar-, az agrárkamara, kilenc munkaadó és hat munkavállaló szervezet bevonásával - több mint tízezer vállalkozás véleményét kéri ki, milyen szakképzett munkaerőre lenne szüksége, és mely szakmákból várható túlképzés. Ennek megfelelően dönthet majd arról, a régióban mely szakmákban, hány fő válhat beiskolázhatóvá. Mint azt dr. Fischer Sándor laFischer Sándor púnknak kifejtette: a 780 milliós összeg a pályázati célt - iskolák technikai fejlesztései, szakképzések - fedi le, a további 40 millió forint nívódíjat pedig azon iskolák kapják, melyek megfelelnek a minőségi képzés feltételeinek. Mivel az összeget a Dél-Dunántúli régió kapja, így megyénk ebből 1/3 arányban részesülhet. Az alelnök hozzátette: Tolna megye egyáltalán nem jár rosszul, mivel itt a tanuló- szerződések száma országos viszonylatban is kiemelkedő. A képzésekre az anyagiakat az Oktatásügyi Minisztérium adja. További, régiónkénti 50 millió forint a kormány és a kamara közötti megállapodás alapján érkezik: ebből a pénzből mérik majd fel a gazdálkodó szervezetek igényeit a szakképzésben, továbbá, hogy milyen beruházásokat, fejlesztéseket szeretnének végrehajtani. Mivel az iparkamara fogja össze a munkaadó és a munkavállalói oldalt, így elsődleges céljuk, hogy a gazdaság és a szakképzés egymásra találjon - tette hozzá dr. Fischer Sándor. Bókay Endre elmondta: miután a nagyobb cégeknek képzett munkaerőre van szükségük, így próbálják a képzéseket a vállalatok igényeinek megfelelően alakítani. A pályázatok május 30-án kerülnek kiírásra, azokat minden helyi lapban közzéteszik, elbírálásukat pedig július 18-ig bonyolítják le. Az egyes pályázatokon 1-25 millió forint nyerhető. Az iskoláknak minél hamarabb közel kell kerülniük a piac igényeihez, ugyanakkor gondot jelenthet az átállás kényszerének rövid időtartama. A szakmai képzések terén idén új területek jelennek meg: így többek között a pincér-, szakácsképzés, de a burkoló, az építőipari munkás, a kőműves, villamossági szerelő munkák mellett meglepetésre már megtalálhatjuk az autószerelő képzést is. A célok közt szerepel, hogy 30 ezer olyan jellegű állás legyen betöltve, ahol több mint egy éve nincs szakember. Mivel a munkahely-igényeket részletesen fel kell mérni, a teljes körű eredmények évek múlva várhatóak. Gyimóthy Levente
