Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-06-01 / 21. szám
2008. JÚNIUS 1. ANNO Ódon derű 223. Májusi hiányok Az ember aligha gondolná, hogy hagyományosan a szerelmesek hónapjának tartott májusra az idők folyamán milyen sajátosan jellemzők voltak és lettek hiányai. A nagy időkben, 1848-ban a megye első pénzintézetének, a szekszárdi takarékpénztárnak részben elnökben, és emiatt pénzben volt hiánya. Az emiatt nem túlzás: az áprilisban leköszönt főispán még március 4- én bejelentette: „báró Sina György bankár hajlandó az intézetnek tízezer forint hitelt nyitni”. Ő sem számított rá, de közbe jött a forradalom, az ígéret elszállt, a gond megmaradt, ezért május 20-án levelet írtak Kossuth Lajos pénzügyminiszternek. Kifejtették: „az intézet eddigi működése során 200 ezer forintot hozott forgásba és ezzel a Tolna megyei birtokosokat megszabadította az uzsorásoktól; lehetővé tette, hogy zálogföldjüket kiváltsák, ügyeiket rendezzék. Jelenleg azonban az Európa szerte bekövetkezett rendkívüli események okozta hitelcsökkenés és üzletpangás a Szegszárdi Takarékpénztárt is súlyosb következményeivel körülövezte. A betétek megszűntek, a felmondások és kivételek viszont napról napra növekednek, úgyhogy külső segítség nélkül a részvényekben levő tartalék-összeget is kénytelenek lesznek felhasználni. A takarékpénztárnak legalább 10 ezer forintos kölcsönre volna szüksége. Minthogy pedig sem a pesti vagy budai takarék- pénztáraktól, sem a Magyar Kereskedelmi Banktól ilyen kölcsönt nem lehet remélni, a választmányi ülés május 14-én úgy határozott, hogy a minisztériumtól kell kölcsönt kérni 5% kamatfizetés mellett.” Duschek Ferenc államtitkár, a későbbi miniszter válaszát már 28-án meghallgatta a választmány: „Ez idő szerint az ál- ladalmi kincstár a hazát veszéllyel fenyegető bajoknak elhárítása végett folytonosan s a hon minden részeiből igénybe véttetik, ellenben a múlt évek szűk termése s az országszerte elharapódzott lázas álCupido a kalitkában (A Borsszem Jankó karikatúrája Lefebre nyomán) lapot miatt az adó és más rendes jövedelmek behajtását nem lehet sükeresíteni - az igazgatóság kérelme a legtisztább hazafiúi akarat mellett sem teljesíthető.” Mindezt abban a városházában vehették tudomásul, amelyről építése után hatvankét évvel, 1908- ban derült ki az egykori körültekintés hiánya. A díszterem alapjait eléggé felületesen egy hajdani szeméthalomra ásták, s emiatt a falakon oly rések támadtak, hogy azon Hullámtöréstől az újjászületésig Nem egyszerűen kitűnő, de bravúros rajztudása Weintrager Adolfot (Diószeg, 1927-Baja, 1987) kiemeli művésztársai közül - mondta Baky Péter festőművész, a Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza igazgatóhelyettese, a pályáját egy nehéz történelmi korban kezdő festőművész születésnapja tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján. Művei nem kronologikus sorrendben szerepelnek a tárlaton, de ennek nincs is igazán jelentősége, hiszen bármilyen kifejezési formát választott az egy vonallal elkészített tusrajztól az aquarellen át a színfoltokból kibontakozó olaj- festményig, a kimagasló mesterségbeli tudás mellett minden művét jellemzi erőteljes, drámai, mélyre tekintő egyénisége. A „Hullámtörés” fenséges, és egyben feszültséggel teli pillanata vezet be Weintrager világába, majd képeinek gyakori motívuma, egy telített jelkép, az élethez kötődő víz, az újjászületés ősi szimbóluma, a keresztények számára Krisztust jelentő hal visz tovább a vizek, a halász, hajók felé. A művész tanyákról festett alkotásai aligha nevezhetők egyszerű tájképnek. Túlmutatnak önmagukon, láthatjuk bennük az ember világba vetettségének küzdelmeit, az expresszív színekből és formákból létrejövő horizontot, és az eget, akárcsak a vizek felett. A színeknek nemcsak kifejezőereje fontos a néha egyetlen szín árnyalataiból kialakuló festményeken, de szimbolikus tartalmuk is meghatározó. Weintrager művein jelentős szerepet kap az örökkévalóságot jelképező aranysárga, vagy az érzelmekkel erősen telített, de Krisztus és a vértanúk áldozatát is idéző vörös. A 70-es évektől készített ikoni- kus ábrázolásain nemcsak a Megváltó néz le ránk a keresztről, de az embert is látjuk a túlvilág felé tekintve, vagy kezében a feltámadást jelképező kakassal. Weintrager Adolf minden művét áthatja az élet szentsége. Baky Péter szeretett volna még két képet bemutatni ezen a kiállításon, de a 21 éve elhunyt művész felesége számára ezek nélkülözhetetlenek, mindennapjainak részét jelentik. Nemcsak ő, de az egyre gyarapodó család is szeretettel őrzi emlékét: két művészkönyvet készítettek róla, és egy az örökkévalóság felé mutató piramist, benne a családi relikviákkal. Ezek is megtekinthetők Weintrager Adolf festőművész Művészetek Házában június 29-ig látogatható kiállításán. K. E. , SZEKSZÁRDI itit YASARWAPy/7/ át a piacra láttak. Az átépítés terveit májusra készítette el Diczenty László... Öt év múlva, 1913. május 19-én a Tolnavármegye és a Közérdek kettős hiányról mesélt, s végre előkerült a szerelem is. „Pár héttel ezelőtt a Ferenc-közkórházból két elmebeteg szökött meg. A rendőrség mind ez ideig hiába kereste őket. Most azonban egy véletlen körülmény lett árulója az egyiknek, aki nem bírt már szerelmes szívével, s egy képes levelezőlapon értesítette az elmebetegosztály egy női lakóját, hogy Lepsényben nagyon jól érzi magát, de rövid időn bejül Fiúméba megy munkát keresni. így végzi sorait: »Jó dolgom volna, csak te hiányzol édes Zsenikám.« A rendőrség intézkedett, hogy a szerelmesek ne soká legyenek távol egymástól, hanem minél előbb egy födél alá kerüljenek.” Ők és mások ma is megtehetik - a tébolyda helyén nyílt bevásárló- központban... Lanius Excubitor ÓDON IDŐBEN Június 2-án 120 éve, 1888-ban szőlősgazdáink filoxéra ellen védekező szövetkezete tartott gyűlést, melyen dr. Roboz Zoltán filoxérabiztos ismertette a lehetőségeket. Június 3-án 100 éve, 1908-ban 1600 koronáért és 400 korona lakbérért kerestek városi számvevőt. Június 4-én 305 éve, 1703-ban I. Lipót király a szekszárdi apátságot odaígérte a nagyszombati egyetemnek. Június 5-én 110 éve, 1898-ban avatták föl Szárnovszky Ferenc Garayját, megyénk első teljesalakos világi szobrát. 105 éve, 1903-ban a felhőszakadásban lovat ütött agyon a villám, de a szekéren ülők csak elszédültek. Június 6-án 775 éve, egy pannonhalmi oklevél szerint 1233- ban a szekszárdi apát meghatározta lovas szolgái jogait és kötelmeit. Június 7-én 215 éve, 1793-ban a helyi bíró azt vallotta: tanítójukkal kényszerből kötöttek kedvező szerződést. Június 8-án 130 éve, 1878-ban kezdte színi pályáját Szekszárd fia, Irsai Zsigmond. 30 éve, 1978-ban elhunyt Dienes Valéria, az első magyar professzornő. a Duschek Ferenc
