Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-05-04 / 17. szám

2008. MÁJUS 4. MOZAIK , SZEKSZÁRDI fffX TASARMAP ÍJ Szent Flórián napjára Florianus római polgár magas rangú katonatiszti családból szár­mazott, s maga is a császári hadse­reg tisztje lett. AIII. század második felében szolgált, s mint sok más ka­tona, ő is keresztény hitre tért. Fló­rián kitöltvén a szolgálat éveit, bé­kességben vehetett búcsút a hadse­regtől, s mint kiszolgált katona Noricum tartományban, Mantem- ban (Krems mellett) telepedett le. Diocletianus császár alatt, 303-ban ismét kitört az egyházüldözés. Ami­kor Flórián megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak negyven keresztényt, útra kelt, hogy segítségükre legyen. A városba érkezése előtt feltárta ke­resztény voltát. Elfogták és Aquili- nus bíró elé vitték, aki arra ítélte, hogy nyakában kővel vessék a fo­lyóba. Az ítéletet 304. május 4-én hajtották végre. A vízből egy Valéria nevű özvegy kiemelte, és eltemette. Sírja fölé később templomot építet­tek, mely a bencések, majd a lat- eráni kanonokok gondozásába ke­rült. Körülötte épült ki a mai híres kegyhely, St. Florian (Linztől délre). Tisztelete főként Bajorország­ban, Ausztriában és Magyarorszá­gon terjedt el. Árvizek és tűzvészek ellen védőszent. A XVII. század óta szinte minden magyar helységben megtalálható Szent Flórián képe. Katonaruhában, égő házzal ábrá­zolják, melyre dézsából vizet önt. Az ábrázolásmódra legendája két magyarázatot is kínál. Az egyik szerint Flórián még gyermek volt, amikor imádságára csodálatos mó­don kialudtak egy égő ház lángjai. A másik magyarázat egy szénégető nagy boksát rakott, melyet egy nagy szélvihar megbontott. A szén­égető próbálta újra befödni azt, de eközben ő maga is a lángok közé esett. Nagy veszedelmében így fo­hászkodott: „Szent Flórián, aki víz­ben lettél vértanú, küldj vizet segít­ségemre, és mentsd meg az élete­met!” Azonnal víz öntötte el a mág­lyát, és a szénégető megmenekült. A mai tűzoltók is méltán tartják őt védőszentjüknek, hiszen mind­nyájan akár életük feláldozásával is megmentik embertársaikat és érté­keiket. Szent Flórián cselekedetei, önfeláldozó lelkisége nyomán ma is mondhatjuk mindnyájan az ősi fohászt: „Kérünk, Urunk, Szent Flórián érdemeiért és könyörgésé­re, oltalmazz bennünket minden lelki és testi veszedelem, főként a tűz pusztításai és gonosz vágyaink lelket emésztő lángjai ellen!” EVANGÉLIUM Menetjegy a mennyországba... A katolikus egyház Magyarországon áldozó csütörtök utáni vasár­napon (ezen a vasárnapon) ünnepli Jézus mennybemenetelét (Ap­óséi 1,1-11), ami számunkra szekszárdiak számára azért is fontos, mert ez a Belvárosi templom búcsú ünnepe. Három évvel ezelőtt, pont ezen a napon ünnepeltük 200 éves évfordulóját. A főoltárkép ezt áb­rázolja, Jézus visszamegy az Atyához. Miért? Azért, hogy helyet ké­szítsen nekünk. Jézus legyőzte a halált és megszerezte számunkra az örök üdvösség lehetőségét. Az ő halála megadta számunkra az Isten­gyermekség kegyelmét. A keresztségben mindnyájan kaptunk egy menetjegyet a mennyországba, csak hogy ezt a jegyet itt, a földön kell érvényesítenem. Mivel tehetjük ezt? A hitből fakadó élettel. A földi élet számunkra az a hely, ahol megérhetünk az örökélet szá­mára. ,A mennyország az olyan ház, amelyet itt lent építünk, és oda­át lakunk benne. ” - írja Chiara Lubich. Fontos, hogy biztos alapra, Jé­zus Krisztusra építsük az életünket, és akkor jöhet az eső, fújhat a szél, a ház, az életünk nem omlik össze. Ennek a mennyországnak lakója a Boldogságos Szűzanya is, aki nemcsak Jézus édesanyja volt itt a földön, hanem a mi anyánkká lett a kereszt alatt, amikor Jézus Jánossal együtt minket is az ő oltalmá­ba ajánlott. A mai vasárnapon, anyák napján először is hadd legyen szabad őt köszönteni azzal az imával, amellyel Gábor angyal köszön­tötte őt: „Üdvözlégy Mária kegyelemmel teljes az Úr van teveled... Boldogságos Szűzanyánk, Hozzád fordulunk. Fogadj minden édes­anyát anyai palástod alá, segítsd őket, hogy olyan szeretettel gondoz­zák gyermekeiket, amint Te gondoztad egyszülött Szent Fiadat. Növeld az édesanyánkban is, bennünk is a hitet, a reményt és a szeretetet, se­gíts, hogy soha el ne veszítsük ezt. Taníts meg arra, hogy istenben bíz­va boldogok legyünk minden veszélyben, s hogy egykor a fényes égi ha­zában Veled együtt dicsőíthessük a teljes Szentháromságot. Az ő közbenjárásával forduljunk Istenhez édesanyáinkért, nagy­mamáinkért: Mindenható Istenem! Köszönöm, hogy olyan édesanyát adtál nekem, aki megtanított engem legelőször is imádkozni. Áldd meg őt, és áldj meg minden édesanyát, akik az anyai méltóságban ré­szesültek, és vállalták mindazokat a fáradalmakat, amelyeket értünk tűrni és szenvedni kellett. Óvd meg őket, ahogyan ők óvtak bennünket minden veszélytől. Lemondva minden kényelemről. Add, ó Istenünk, hogy minden édesanya a Te Szíved szerint nevelje gyermekeit! És áldd meg kérünk, a nagymamákat is, akik nekünk szüleinket felnevelték. Amen Köszönjük a sok fáradozást és a szeretetet, ami életünk során az édesanyáinktól kaptunk! Bacsmai László plébános

Next

/
Thumbnails
Contents