Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-05-04 / 17. szám
2008. MÁJUS 4. HÉTRŐL HÉTRE TASAftMp 5 Szlovéniáig nyújtózik a szekszárdi kistérség I Nógrádi László (balról), Beata Lazar és Horváth István a lendvai városházán szentesítette a megállapodást Lakodalom az Aprók bálján Országos Táncház Találkozó Budapesten Immár Szlovéniával is határos a szekszárdi kistérség. Ez természetesen nem képzavar, csupán arról van szó, hogy Nógrádi László, a lenti, és Horváth István, a szekszárdi kistérség elnöke együttműködési megállapodást írt alá, amely szerint a jövőben együtt dolgoznak a magyar-szlovén határ menti Mu- ránia régió és a szekszárdi kistérség közös fejlesztésén. Az együttműködés kiterjed a régió kulturális, kereskedelmi, sport és környezetvédelmi programjaira, a szőlő- és borkultúra, a gasztronómia, a hagyományok és a turizmus fejlesztésére. Közös rendezvényeket szerveznek, átveszik egymás tapasztalatait. A törpefalvairól ismert lenti kistérség 51 települést foglal magában, amelyet 23 ezren laknak. A kétoldalú szerződést egy nappal később tovább szélesítették a felek, amikor a szlovén határ menti Lendva polgármestere, Anton Balaáek fogadta a magyar küldöttséget. A szekszárdi és a lenti kistérség elnöke, illetve Beata Lazar, a MURÁ- NIA - Egyesületek Szövetsége a Kultúrák Közötti Párbeszédért elnök asszonya szignálta a megállapodást, amellyel immár a schengeni határon átívelő együttműködés született. Horváth István Szekszárd polgármestere hangsúlyozta: az együttműködés új távlatokat nyit az uniós források igénybevételére is. A székhely mellett további 21 település alkotta, és mintegy 12 ezer lakost számláló Lendva község polgármesteri hivatalában sor került még egy kontraktus aláírására is. A három város turisztikai irodájának vezetője - a Szekszárdi Túrisztikai Kft. részéről Fetzer Róbert ügyvezető - szentesítette azt a megállapodást, melyben a felek vállalják, hogy a partner kistérségek turisztikai programjait is ajánlják az irodákba betérő turistáknak. „Országos Táncház Találkozót minden évben rendeznek Budapesten az Örökség Gyermek Nép- művészeti Egyesület koordinálásával. Április 12-13-án a Papp László Sportarénában találkoztak a néptánc elkötelezett hívei, kedvelői. Huszárikné Böröcz Zsófia tanárnőt, az egyesület déldunántúli regionális elnökét kérdeztem az eseményekről.- A Dél-dunántúli Régió rendezte az idei találkozót. Kérem, meséljen a rendezvényről!- Az Aprók bálja valójában egész napos rendezvény volt. Több hónapos munka után egy olyan folyamatot igyekeztünk bemutatni, melyben rekonstruáltuk egy korabeli lakodalom minden mozzanatát: a lánykéréstől egészen az esti mulatságig- Kik vettek részt a szervezésben?- Matókné Kapási Júlia kolléganőmmel, egyesületünk országos alelnökével közösen dolgoztunk.- Kizárólag Tolna megyei gyerekek szerepeltek?- Nem, de a menyasszony nagy örömünkre Nyikos Adrienn, a szekszárdi Liszt Ferenc Művészeti Iskola Bartina Néptánc Egyesület tagja volt. A vőlegény szerepében egy tehetséges, kaposvári fiatalember tűnt fel, s ugyancsak Somogy megyéből érkezett a vőfély, aki kitűnő hozzáértéssel irányította a lakodalom menetét. A bemutató összesen hét órát, de ez több kötetlennek mondható részt is tartalmazott.- Milyenek voltak ezek?- Többször megszakítottuk a lakodalmi folyamatot játékos, autentikus versenyekkel. Volt többek között hajfonó-, kukoricamorzsoló-, babválogató-, kanásztánc- (ezt Sipos Gergő nyerte), üveges- és verbunkverseny (ebben Nagy Bence lett helyezett). Emellett minden részt vevő csoport tájjellegű lakodalmi süteményeket kínált a jelenlévőknek.- Mozgalmas, különleges nap lehetett ez valamennyiük számára...- Igen, mindnyájan remekül éreztük magunkat. A végére nagyon elfáradtunk, de megérte, mert nagyon jó visszhangokat hallunk, s örülünk a rendezvény sikerének. Lakatos Orsolya A Jövő Iskolája A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében megvalósuló, az oktatás fejlesztését célzó beruházásokat bemutató programsorozatot indított. Az úgynevezett „Jövő Iskolája körút” üzenötödik állomása a múlt hét második felében Szekszárd volt. A főiskolán tartott rendezvényen részt vett Magyar Bálint fejlesztéspolitikai államtitkár, aki sajtótájékoztatót, majd előadást tartott a programról és a hazai közoktatás helyzetéről. A hivatalos megnyitó előtt kiállítás várta az érdeklődőket, ahol megismerkedhettünk a digitális taneszközökkel, amelyek hamarosan megjelennek az iskolákban is. A kiadók munkatársai rögtönzött bemutatókat tartottak: láthattuk például a 2013-as képet tükröző tanulás és oktatás mikéntjét, az oktatási reform folytatásának sokszínűségét és széles eszközrendszerének néhány - az infokommunikációs technológiák alkalmazásához köthető - elemét. Az információs és kommunikációs technológiák használata nélkül ma már elképzelhetetlen az egyéni boldogulás, és bekapcsolódás a társadalmi életbe. Ezért szükséges, hogy az ehhez kapcsolódó alapvető képességek elsajátítását biztosítsák minden tanuló számára. E technológiák elterjesztésével párhuzamosan az egyenlő esélyek megteremtése érdekében a közoktatási infrastruktúra fejlesztésére is sor kerül. A rendezvényen kapott kis tájékoztató füzetek bemutatják, hogyan néz ki majd az iskola társadalma 2013-ban, milyen lesz a XXI. század iskolája, a jövő felsőoktatása, valamint azt a halaszthatatlanul fontos folyamatot, ami a megújuló szak- és felnőttképzést kell, hogy jellemezze. A programról szólva Magyar Bálint kiemelte: az oktatás átalakítására, pontosabban modernizálásra negyvenmilliárd forintot fordít a kormány. - hm -
