Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-04-20 / 15. szám

t SZEKSZÁRDI VASÁRNAP HÉTRŐL HETRE 2008. ÁPRILIS 20. „Néha kölcsönadom az anyunak...” Ügyes kezű ékszerkészítők, barátságos ovisok Komolyan mondom, valósággal elképesztettek a Honvéd utcai - vegyes csoportos - óvodások, hi­szen többségük igen ügyes és konstruktív. Óvónőik kíséretében vendégségbe érkeztek a megyei múzeumba, ahol először meg­nézték „A régész, a bogarász és a pápua” című új kiállítást, majd a pince „alkotóműhellyé" válto­zott... Gyöngyöket, kagylókat, csigahá­zakat tartalmazó dobozkák kerül­tek az asztalokra, és Andrásné Marton Zsuzsanna múzeum-peda­gógus vezetésével elkezdődhetett az ékszerkészítés. A gyerekek nem sokat teketóriáztak: kézbe fogták a damilt, s elkezdték a felfűzést. Tet­ték ezt oly módon, mintha precíz terveket rajzoltak volna nekik, ho­lott ki-ki maga választotta ki a fűz- nivalót - színben és formában egy­aránt. Munka közben zavartalanul válaszoltak kérdéseimre, majd ma­guk is vetettek föl témákat, sőt egy­két ovis figyelme arra is kiterjedt, hol van a „kamera”, hiszen ha az van, akkor „vetetkezés” is van. Verebi Zsuzsi édesanyjának ké­szítette az ékszert. Schwemmer Marci sokkal bőbeszédűbbnek bi­zonyult: elmondta, hogy már ko­rábban is látta a kiállítást. Apával és anyával nézték meg a „gyönyörű gyémántokat”, vagyis az ékszere­ket. Beszéd közben úgy járt a keze, mint a motolla, s csak úgy ontotta az információkat.- Benzint szállító kamionos le­szek... Nagyon szeretem a tartályos kamionokat. De ha megállók, ilyen gyöngyöket fűzök - mondta. - Én meg szalámis leszek a boltban - kapcsolódott a beszélgetésbe Hor­váth Eszter, aki a helyes gyöngy­sort a „tesójának” szánta. Az alig öt esztendős Vörös Tibor ízléses gyöngysora percek alatt leg­alább húsz centi hosszúra nőtt. Ép­pen csak bepillantott a dobozkák­ba, amíg le nem ellenőrizte a követ­kező színt, ám a formákat bizton­sággal érezte újbegyével.- Szobrokat fogok csinálni - né­zett rám, s azt is mondta, hogy „művésziskolában” akar majd ta­nulni. Ezen csöppet sem lepődtem meg, mert már most látszik a tehet­sége. Bő fél óra elteltével a szöszi Ka- rip Kornél - már nyakában a gyönggyel - lépett elém, s közölte, hogy még a fürdéskor se fogja le­venni, majd megkérdezte, „te miért nem fűzöl magadnak?” A választ nem várhatta meg, mert egyik társa kézen fogta, mondván, induljanak a tárolók felé, ahol „koponyák is vannak”. Kenéz Kata is megtartotta saját kis bemutatóját: nyakláncán ritmikusan váltakoztak a kisebb és a nagyobb csigaházak, amiket ap­rócska, zöld gyöngyszemmel vá­lasztott el egymástól. Bencze Krisztina saját magának fűzött, de mint mondta: „Egyszer- kétszer kölcsönadom anyunak, ha akarja” - s nőcis mozdulatokkal libbent tovább. Aztán hirtelen megállt, mert az egyik kislány gyöngysora leszaladt, s az apró kagylók a földön kötöttek ki, amit a csöppség pityergésre álló szájjal panaszolt óvónénijének, Vas Ist- vánnénak. A felnőtt megnyugtató szavaira többen szedegetni kezdték a dara­bokat, s arra az ígéretre, hogy majd az oviban ismét felfűzik, a kislány is megnyugodott. V.H.M. Andrásné Marton Zsuzsanna vezetésével zajlott a foglalkozás KÖNYVTÁR 2008 Nem azért, mert „kell hanem azért, mert „jó” Ügyeink intézése történhet a könyvtárban is, de nem úgy, mint egy hivatalban. Sokan talán nem is gondolják, hogy mennyi időt spó­rolhatnak azzal, hogy ügyes-bajos dolgaik megoldását a könyvtáro­sokra bízzák, legyen az adóbevallás elektronikus beadása, idöpontfog- lalás az okmányirodában, jogsza­bályok, rendeletek lekérdezése, au­tóval, útlevéllel, erkölcsi bizonyít­vánnyal, pályázatokkal, ösztöndí­jakkal kapcsolatos tennivalók gé­pen való elindítása, űrlapok letölté­se, foglalkoztatási információs, e- Magyarország és EU-s pontok napi használata és még sorolhatnánk. Hét éve egy holland cég, a Biblioservice Gelderland felmérést végzett Magyarországon, amely azt mutatta ki, hogy az emberek még mindig főleg azért járnak könyvtár­ba, hogy tanuljanak, szórakozza­nak, kielégítsék személyes érdeklő­déseiket, foglalkozzanak hobbijaik­kal. Tehát nem azért, mert „kell”, hanem azért, mert „jó”. Amikor az internet elindult világ­hódító útjára, sokan megkongatták a vészharangot a könyvtárak fölött. Pedig könnyen belátható, hogy egy jól szervezett könyvtár szolgáltatási rendszerével összehasonlítva mi­lyen hatalmas, strukturálatlan in­formációhalmaz az internet. Aki a város dolgozószobájának tekinti a könyvtárat, úgy használ­hatja, mintha saját íróasztalánál ül­ne. A tanulásra, olvasmányélmény­re vágyók kihasználhatják hagyo­mányok kínálatát: szakszerű, sze­mélyes hangú tájékoztatással kiköl­csönözhetik a kívánt dokumentu­mot, vagy éppen könyvtárközi köl­csönzés útján jutnak ritkaságok­hoz, ha kell, külföldről is. A CD-t, DVD-t kedvelők is különleges gyűj­teményből válogathatnak Néhány éve az Egyesült Államok­ban készítettek egy telefonos felmé­rést. Kiderült, hogy az internet használók 75%-a jár rendszeresen könyvtárba, míg a könyvtárba já­róknak 60%-a használja a világhálót is. Az interneteseknek csak 2,5%-a feltételezte, hogy a jövőben felhagy a könyvtárhasználattal. A világhá­lót legtöbben ott is munkakeresés­re, magazinolvasásra, személyes projektekről szóló információk gyűjtésére használják. S a könyvtá- • rat azért szeretik jobban, mert kön­nyebb használni, olcsóbb, doku­mentumai papíralapúak, így köny- nyebb őket olvasni, pontosabb in­formációkat kaphatnak és a könyv­tárosok segítőkészek. A világháló viszont a következő 10 szempont alapján kapott jobb minősítést a könyvtárnál: köny- nyebb hozzájutni az információk­hoz, könnyebb elérni, gyorsabb, nagyobb a választék, könnyebb benne keresni, naprakészek az in­formációk, ezek alapján azonnal le­het cselekedni, szórakoztatóbb, jobban lehet böngészni, ha nem tudjuk pontosan, hogy mit kere­sünk, és nem zavarnak mások. A könyvtár és az internet együttes használata adja a legjobb kombiná­ciót. Stratégia 2013-ig A könyvtárak „Portál programja” valóssá teszi azt a lehetőséget, hogy nyitvatartási időn túl és falakon kí­vül, fizikai távolságot legyőzve is hozzáférhessenek az olvasók a könyvtárak szolgáltatásaihoz és gyűjteményeihez. Ez az Illyés Gyu­la Megyei Könyvtár törekvése is. A honlapon (www.igyuk.hu) 24 órá­ban online megtekinthető a gyűjte­mény katalógusa. De nem csak azt lehet megtudni, hogy megvan-e egy keresett könyv, film, CD a könyvtár­ban, hanem annak pillanatnyi stá­tuszát is: kölcsönözhető-e az adott pillanatban. Hamarosan a honlapon lehet majd előjegyeztetni könyvet, köl­csönzési határidőt meghosszabbí­tani, s a könyvtár bekapcsolódik abba a digitalizálási programba, amely lehetővé teszi, hogy a helyis­mereti-helytörténeti gyűjtemé­nyünk anyaga olvashatóvá váljon az interneten. Évtizedek óta arról olvasunk, hogy szűkös a Széchenyi utcai épü­let, kereteit régen kinőtte, ennek el­lenére az intézményben folyó mun­ka korszerű, a könyvtárügy és az információs kor legújabb kihívásai­val lépést tart. Többek között az élethosszig tartó tanulás színtere is, ezért a könyvtár alkalmi ismeretter­jesztő programjai mellett internet­tanfolyamokat is tart, s ezekre igen nagy a városban az érdeklődés. Klasszikus alaptevékenységei: az író-olvasó találkozók, felolvasások, gyermekfoglalkozások, vetélkedők, szabadidős táborok, képzőművé­szeti kiállítások, a kisebbségek és a segítséggel élőkkel való törődés al­kalmai folyamatosak, népszerűek. A megyei könyvtár természetes módon él tovább a város, annak la­kói, a megye, a régió, az ország kul­turális és köznapi életében. Németh-Udud

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents