Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-04-13 / 14. szám

2008. ÁPRILIS 13. IRODALMI IDÉZ vasAríap/M Festői szemmel a művész szerepéről uo Rovatunk címe szerint is irodalmat idézünk, vétség lenne azonban megfeledkezni arról, irodalma nem pusztán a szépirodalmi gondolatok­nak, a fikció teremtette világnak van. Ide tartozik a zenetudomány, a mozgás- és képzőművészet vala­hány jeles művelőjének gondolata, vélekedése, tette és igyekvése. Ezek építenek ugyanis utat a nagybetűs haladásnak. Ennek függvényében érdemes közösen gondolkodnunk Kernstok Károly festő A művész tár­sadalmi szerepe című tanulmányá­ról, mely többek között az Esszépa­noráma I. kötetben olvasható. Az írás indító bekezdése ténysze­rűen, nyersen veti fel az örölj; prob­lémát: mikor temérdek szobor és festmény megtekintése után a telí­tettség érzésével lépünk ki a szabad­ba egy-egy kiállításról, önkéntelenül is felmerül, minek a sok művész, az esztétikai értéket termelő ember? Hová lesznek az alkotások, miből élnek teremtőik? Ezeket a kérdése­ket csakis az teheti föl joggal, aki maga is alkot, aki önnön magára is érvényesnek tartja a kérdőjelet... Talán saját maga biztatására, ta­lán meggyőződésből, mindenesetre a következő válasszal érvel Kern­stok: „Mindazok, kik már érezték az esztétikai erő hatását, e hatás szük­ségét ismételten felismerik, megkí­vánják, s a művészt, bár képzeteik­ben termelése szükségességét nem mindig ismerik el, mégis különösen olyankor, ha a természet valami je­lensége, effektusa előtt vannak, az­zal kapcsolatba hozzák, a jelenség s maguk közé helyezik, s olyan ké­pességek birtokosát látják benne, ki közvetíteni, rögzíteni tud, s az emó­ció megismétlésére ezáltal nekik al­kalmat adhat.” Nem véletlen, hogy e közvetítő, rögzítő funkció hangzik el legelébb. Gondoljunk csak az emberiség kez­detleges korszakaira, s arra az igye­kezetre, mellyel őseink barlangok falára, kövekre festve, fölbe vájva örökítették meg a természet rájuk hatását, vagy a mulandőt állandósí­tották - vadászesemények, asszo­nyok képei, később istenek arcmása a kapcsolatfelvétel szándékával. S hogy az ősembernek a szépre érzé­keny lelke volt, mi sem bizonyítja jobban, hogy itt már „Nem a húsevő ösztöne vagy az állat párzási vágya fejeződött ki, pillanatnyi szükségé­vel, de az örömöket s vágyakat fel­dolgozó s a formába állandósított él­mény ismételten való átélhetésének öröme, s az alkotni tudás gyönyörű­sége” - olvashatjuk a tanulmány­ban. Ezen a ponton érdemes kitérni a festő, grafikus életrajzára. Az Új Ma­gyar Életrajzi Lexikon azt írja, leg­főbb érdeme az volt, hogy felismer­te a művészeti forradalom szerepét a társadalmi változások előremozdi­Kernstok Károly arcképe tásában. (!) Kernstok Károly 1873- tól 1940-ig élt; az első világháború, az „őszirózsás” forradalom, a Ta­nácsköztársaság ideje volt e sza­kasz, művészileg pedig ismerkedés Matisse, Picasso és a fauve-ok deko­ratív festészetével Párizsban, talál­kozás a német expresszionizmussal Münchenbe, majd Berlinbe történő emigrálásakor, nagy utat járt be a francia realisták sötét tónusú zsá­nerképeitől az impresszionisztikus, napfényes plein air műveken át a szecessziós jegyeket hordozó mun­kákig. Eközben Nyergesújfalun ott­hona a radikális polgári értelmiség találkozóhelye lett, Vészi József, Bölöni György, Jászi Oszkár volt gyakori vendég nála, alapító tagja és szellemi vezére volt a Magyar Imp­resszionisták és Naturalisták Köré­nek, valamint a Nyolcak csoportjá­nak. A nyugtalan, stílusát gyakran váltogató alkotót már az első világ­háború előtt foglalkoztatta a mű­vész társadalmi szerepének kérdé­se, számos előadást tartott e témá­ban, és cikkei jelentek meg például a Huszadik Században. Hogy a teremtő embernek csodá­latos képességei miféle szociális el­ismerést, egyben bánásmódot vált­hatnak ki, remek példa arra a követ­kező két anekdota. Rablók támad­tak meg egy tibeti utazót, írja a ta­nulmányban Kernstok. „Holmija kö­zött vad jakok és lovak fényképeit fedezték fel. Mikor ezeket a képeket felismerték, s még róluk vázlatot is készített, megszelídültek, a holmit nem vitték el, de még tejet és élelmi­cikket kínáltak barátságuk jeléül.” A másik eset Párizsban történt 1896- ban, mikor is egy füstös föld alatti odúba tévedt barátjával a festő. „Be­teg hangon énekelt egy leány, s szentimentálisán hallgatta a többi. Az apacsokat P. jötte, a nagy, erős konkurrens bántotta, s kezdtek el­lenségeskedni, én szorultságomban elővettem egy levéldarabot, s a leg­marconább apacsot próbáltam leraj­zolni, egyszerre megszelídült, póz­ba vágta magát, a többi körülállt, s mikor valahogy felismerték, nagyot röhögtek, megitták italunkat s nyu­godtan megtűrtek.” Ha belegondolunk, jelenünkben hány alkotó ember tengődik napról napra, falatról falatra, nevüket és hangúkat őrizve, rejtve, féltve, arra az álláspontra juthatunk: alig válto­zott valami a rabszolgatartás kora óta - megbecsülésüket illetően leg­alábbis nem sok. Mert ugye nem ott a lényeg, hogy valaki szót emel vagy éppen némaságba burkolózik... Még szerencse, hogy a legkülönfé­lébb arcot felöltve azért megbúvik néhány mecénás és segítő a házfa­lak között. Kernstok az ősi Egyipto­mot hozza példaként a művész rab­szolgasorsban tartására. (Itt tessék csak belegondolni, mekkora diffe­rencia van az elhivatottságból sarja- dzó szolgai alázat, s a kényszerített szegénysors között!) Tehát „Rab­szolga építette a tébai templomot; a piramisokat az tervezte, rabszolga művész faragta a nagy szfinxet, mindazt a rengeteg műtárgyat, mű­vészileg kiképzett használati tár­gyat, melyekkel Egyiptomon kívül is a világ minden múzeuma tele van.” Vajon hová vezet e szál? Miféle sze­rep jutott a művészettermelő em­bernek a történelemben? Erről ol­vashatnak jövő heti lapszámunk­ban. Panyi Zita Literátori bölcsesség Kernstok Károly tanulmánya legelején feltette a kérdést: minek a sok művész, hová lesz a tömérdek műalkotás? Ez utóbbira még az írás vé­gén sem találunk választ, csírányit sem. Némiképp szigorúan ítélkez­ve azt is mondhatnánk, fölösleges felvetések ezek, úgysem mi élők döntjük el teremtményeink sorsát... Kegyetlen ezzel szembenézni. Ma, mikor alkotótól várnak önmenedzselést, hideg-számító fejjel tör­ténő ítélkezést a „termékek” eladásáról, piacra dobásáról, röviden: uralmat a létrehozott alkotás távoli jövője felett is, nem tudunk választ adni arra az egyszerű kérdésre, mi történik velük halálunk után. Nem tudjuk, hogyan maradnak fönn, egyáltalán, föléemelkednek-e valaha a kornak? A mindenkori kornak; s ami ezzel jár... Kiáltó közhely, hogy ekkor lép elő a hit, mint menedék. Pedig így van. Van valami megnyug­tató abban, a legnagyobb művész sem tud mást tenni, mint babonái­ba, belénevelt vagy meglelt hitébe vetni minden bizodalmát. Úgy cse­lekedni, mint a legegyszerűbb gondolkodású kis emberi lény. Legmélyén mind azok vagyunk. Pici, gyámolításra és szeretetre szoru­ló gyermekek, akik noha csodákat hoznak létre, karjukat nyújtják az ölelésért. Mert ölelésben gondolkodni a több millió megírt könyv, megformált szobor, megrajzolt kép felől... PZ ELEKTRONIKAI HULLADÉK INGYENES átvétele „Védje környezetét, teremtsen munkahelyet!” SZÁLLÍTÁST VÁLLALUNK! ÁTVEVŐHELYEK: Szekszárd, Rákóczi u. 19. Bátaszék, Köves u. 8. KT-Dinamic Kft. Rehabilitációs Foglalkoztató Tel.: 74/315-103 SZEKSZÁRDON, a Panoráma mozi előterében ÁPRILIS 16-ÁN, SZERDÁN 8-16 óráig NADRÁG- ÉS KOSZTÜMVÁSÁR 40-50% engedménnyel a készletből! • szövetnadrágok 2000-2500 Ft • SZTRECCSNADRÁGOK 2500-3000 Ft • Szoknyakosztümök «-»«» 4900-6200 Ft • NADRÁGKOSZTÜMÖK (csikós, kockás, mintás) 7500-8500 Ft • Blúzok, ingek, tunikák (nagy méretekben is!) 2500-3000 Ft • Bélelt zakók, alkalmi ruhák! Bernhardt Autósiskola Szekszárd, Tartsay u. 13. Tel.: 30/93-72-638 OKTATÁS moped, motor, személygépkocsi, tehergépkocsi, pótkocsi kategóriákban Ügyfélszolgálat: hétfőtől péntekig 9-16 óráig Tanfolyamkezdés: április 22-én 16 óra RESZLETFIZETESI LEHETŐSÉG! Nytsz: 17-0029-5 • AL: 0832 ÓRIÁSI ÁGYNEMŰ-, PAPLAN- ÉS FÜGGÖNYVÁSÁR SZEKSZÁRDON, a Panoráma mozi előterében ÁPRILIS 16-ÁN, SZERDÁN 8-14 óráig ■ Pamut, krepp, szatén, frottír, flanel, damaszt ágyneműk, lepedők • Törölközők, párnák, plédek, ágytakarók, anginok • Kis- és nagypárnahuzatok, köntösök • ÚJ FÜGGÖNY MÉTERÁRU ÉRKEZETT! • Téli nyári müszálas paplan mosható 2 200 Ft-tól • Téliés nyári gyapjú paplan 3 200 Ft-tól • Mágneses derékalj 12 500 • Kétszemélyes paplanok, plédek is kaphatók

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents