Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-01-20 / 2. szám

t SZEKSZÁRDI VASÁRNAP HÉTRŐL 2008. JANUAR 20. Százkilenc természetfotó, vidéken elsőként A pályázat különdíjasa: a Gemenc Fotókör vezetője, Krizák István A „Béres Csepp - Az Év Termé­szetfotósa 2007” fotópályázatra beküldött fényképek legkiválóbb- jai közül több, mint százat - in­gyenesen - tekinthetnek meg az érdeklődők a Babits Mihály Mű­velődési Ház és Művészetek Háza üvegtermében január 25-ig. A megmérettetésre 121 pályázó majd’ 3000 pályaműve érkezett be a legrangosabb hazai termé­szetfotó-pályázatra: az ezek kö­zül kiválogatott anyag a fővárosi premiert követően hagyományo­san Szekszárdon tekinthető meg először az országos vándorkiállí­tás állomásai közül. Január 8-án 14 órai kezdettel az előzetesen beharangozott natur- Art-elnök, Radisics Milán helyett Baky Péter, a Művészetek Háza igazgatója és a korábban „Az év természetfotósa” elismerést kiérde­melt és mint magyar természetfo­tós elsőként a National Geographie lapjain szerepelt dr. Kalotás Zsolt nyitotta meg. Bevezetőjüket Egle Luca Elza emlékezetes szavalata előzte meg: oroszlánnevű elő­adónk Nemes Nagy Ágnes Hóesés­ben című versét mondta el, kiváló­an megalapozva ezzel a kiállítás­megnyitó hangulatát. A naturArt, a Magyar Természet- fotósok Szövetsége immár tizen­ötödik éve kutatja hazánk legjobb természetfotósait - ennek érdeké­ben írva ki Az év természetfotósa pályázatot. Ennek a másfél évtized­nek lenyűgöző eredménye az az 1647 pályázó, akik összesen 35 580 pályaművet küldtek be. Ezek közül mintegy 1 800 kép került bemuta­tásra a nagyközönségnek; a kiállí­tásokat pedig legalább 1 195 000, a természet(fotózás) iránt érdeklődő látogató tekintette meg. Mint azt a pályázatra beküldött anyagokból megjelent „Az év természetfotói. Magyarország 2007” Alexandra-kiad- vány* bevezetőjében Radisics leírja: „nem telik el év, hogy a magyar természetfo­tósok [...] ne lenné­nek jelen a világ leg­fontosabb [...] pályá­zatain." Ezt támasztja alá a szekszárdi székhel­lyel működő Ge­Ez a fotó nyerte a Nimród különdíját: a címe Szeptember, készítője Krizák István menc Fotókör ez évben is díjnyer­tes vezetőjének, Krizák Istvánnak a véleménye: mint lapunknak el­mondta, Magyarországon igen je­lentős az utánpótlás a fotózás, ter­mészetfotózás terén. (Bizonyos ér­telemben, és véletlenül sem leki­csinylőén, a tavalyi év természetfo­tósa, Karai Csaba is ide sorolható, hiszen, noha 1968-ban született, csak 2004-től foglalkozik komo­lyabban természetfotózással.) A könnyebb hozzáférhetőség és az érdeklődés növekedése, mutatott rá Krizák, jelentős hazai és nem­zetközi eredményeket hozott nem­zetünk fényképészeinek. Itt említ­hetjük az ifjabbak kategóriáját is. („Az Év Ifjú Természetfotósa” cí­met egyébiránt Nagy Gergely érde­melte ki ezúttal.) A technika fejlő­dése és a digitalizálódás szintén fi­gyelemre méltó és mértékadó trend, vélekedett. Krizák a legutóbbi pályázaton a lapunk képeként is közölt fotójá­val, „Az emlősök viselkedése” ka­tegóriában indított, Szeptember cí­mű képpel nyerte el a Nimród va­dászújság különdíját. „Rengeteg helyismeret és hatalmas mennyisé­gű, a terepen eltöltött idő szüksé­ges - tájékoztatott -, hogy egy ilyen kép elkészülhessen. A tapasztalat, a mobil lessátor és a kapcsolataim segítettek hozzá a fotó megvalósí­tásához.” Védett és vadászati terü­leteken ugyanis a kezelő engedélye is szükséges a tevékenység legalitá­sához, mutatott rá Krizák. A kiállítás megnyitóján dr. •Kalotás Krizákhoz hasonlóan ki­emelte, hogy a magyar hölgyek, il­letve a magyar fiatalok egyre na­gyobb ígéretet (hovatovább nem pusztán reménységet) jelentenek. Nemcsak hozzájuk, hanem a ter­mészethez is közelebb kerülhe­tünk, akár más szempontok alap­ján is, ha megtekintjük a fotókiállí­tást. Kosztolányi Péter * Lásd még: a pályázat részleteihez: www.naturart.hu/main.html a kiadványhoz: www.alexandra.hu 15 év után újra „Kindl Gábor diszkó” az arénában! Az elmúlt években sokan és sok­féleképpen nyúltak hozzá a het­venes-nyolcvanas évekhez. En­nek az időszaknak egy hiteles ta­núja Kindl Gábor, aki, mint az egyik első magyar „lemezlovas” hosszú éveken keresztül sok ezer fiatalt szórakoztatott programja­in. Harminc évvel ezelőtt 1978- ban vált hivatalossá Magyaror­szágon a „diszkózás”, elsők kö­zött tettem hivatalos kategóriás lemezbemutatói vizsgát - mond­ja Kindl Gábor.- Hogy kerültél kapcsolatba a műfajjal?- Annak idején, mint sokan, én is zenekarban játszottam és éppen le­állt az együttes, amikor egy műve­lődési ház vezetője megkért arra, hogy csináljak diszkót az általa ve­zetett intézményben. Először ne­met mondtam, mert hallottam már a dologról, de még sohasem lát­tam, hogy hogyan csinálják. Végül mégis elvállaltam és teljesen vakre­pülésben megcsináltam a dolgot, nagy jó volt. Ezután egyre sikere­sebb lett számomra a diszkózás és hosszú éveken keresztül ez volt a fő, életemet meghatározó tevé­kenységem.- Milyenek voltak ezek a diszkók?- Mi, annak idején, két dal között mindig beszéltünk, az akkor nehe­zen beszerezhető információkat igyekeztünk megosztani a diszkó­ba járókkal. A technika fejlődésé­nek köszönhetően több korszak volt. Mást jelentett a lemezek, a szalagos magnók, illetve a kazettás magnók megjelenésének időszaka. Volt, amikor rajzfilmeket vetítet­tünk. Különleges volt a nyolcvanas évek elején megjelent videó diszkó térhódítása. Ekkor a hangtechnika mellett televíziókat is hordtunk magunkkal. A videó megjelenése elég sok problémával járt, mivel félt tőle az akkori hatalom ezért én is folyamatos zaklatásoknak vol­tam kitéve.- Mivel magyarázták ezt?- Szerzői jogokra hivatkoztak, de valójában a képi információk jelen­tették a problémát, mert a fiatalok esetleg olyanokat látnak, amit az akkori szocialista világban nem volt szabad látni. Sokszor elvették és átellenőrizték a kazettákat. Nem volt egyszerű időszak!- Népszerű voltál, miért hagytad abba?- Tizenöt évig csináltam és úgy gondolom, mindent elértem, amit ebben a műfajban el lehetett érni. Hatalmas bulikat csináltam egy­szerre több ezer ember előtt, szer­veztem és vezettem nagy koncerte­ket, különböző típusú műsorokat. És jött egy új szerelem, a televízió­zás.- Miért most csinálsz diszkót?- Úgy gondolom, most van itt az ideje, hogy a különböző évszámo­kat figyelembe véve, ha csak egy estére is, de visszaemlékezzünk. A jelzésekből tudom, hogy nagyon sokan örülnek ennek a program­nak. Lesznek olyanok, akik a már időközben felnőtt gyermekeikkel együtt jönnek el február 23-án a szekszárdi sportcsarnokba nosztal­giázni.- Sztárokat is hívsz?- Arra gondoltam, hogy erre az egyszeri programra meghívok né­hány sztárt, akikkel abban az idő­ben sokszor dolgoztam együtt, és velük találkozhattak a diszkóba já­rók. Nehéz volt a választás, mert a retro népszerűségének köszönhe­tően, ma is sokan sikeresek. Ve­lünk lesz ezen az estén Fenyő Mik­lós (Hungária), Csepregi Éva, Vég­vári Ádám (Neoton), Dévényi Tibor (Tibi bácsi), Zoltán Erika (Erica C.) és táncosai, Robby D. (Kátay Robi, a Garay Táncosból), Steve, három­szoros Európa- és világbajnok tán­cos (Kollár István, a Garay Táncos­ból).

Next

/
Thumbnails
Contents