Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-04-06 / 13. szám

_________SPORT_______ Új-mexikói sivatagi gyürkőzés Pekingért Csillag Balázs 1500 és 5000 méteren is olimpiai kvótára hajt Az átlagember, ha azt hallja, hogy egy sportoló a magyar télből menekülve a távoli Mexikóban tölt hat hetet a lehető legtökéletesebb felkészülés gyanánt, óhatatlanul irigykedni kezd. Mert, ugye, már az sokak számára elérhetetlen, hogy oda eljussanak. Ám, ha valaki szigorúan Csillag Balázs szekszár­di középtávfutó közvetlen környe­zetében töltött volna néhány he­tet Új-Mexikó déli, sivatagos vidé­kén turisztikai program nélkül, aligha várta volna ki a hat hetet, mint az idén a „most vagy soha” je­gyében készülő, 5000 méteren ha­zai csúcstartó atléta. Tudjuk, ha az elmúlt három-négy év nem babrál ki sérülések, betegségek garmadá­jával minden idők legeredménye­sebb szekszárdi atlétájával, ak­kor az olimpiai szereplés nem len­ne kérdéses egy ilyen szintű, szor­galmú, mentalitású versenyzőnél, mint Csillag Balázs. Már saját 13:26 perces csúcsát is többször megdön­tötte volna, ám a dolgok nem így alakultak. Újra és újra fel kellett építenie magát. Az idén, az olimpia évében mindent meg akar adni ma­gának, hogy ne szenvedjen el külö­nösebb versenyhátrányt az olim­piai kijutásért folytatott küzdelem­ben a komoly egyéni szponzorral nem rendelkező élversenyző. Amerikai nagybácsi Ennek volt első komoly jele az új-mexikói edzőtábor veszprémi atléták társaságában. Mindez per­sze nem valósulhatott volna meg Balázs amerikai nagybácsija nél­kül, aki mindent leszervezett. A veszprémiek szereztek némi pénz­magot saját klubjuktól, és meg­nyerték az amúgy a templom ege­rénél is csak valamivel gazdagabb országos szövetséget is, de emellett mindenkinek a maga szponzorá­nak kellett lennie, így Balázsnak is.- Mindent összeszámolva nem került többe, mintha hat hetet Ta­tán edzőtáboroztam volna - mond­ta a kiváló szekszárdi atléta.- Úgy hallom, megérte szakmai­lag is, mert egy olyan alapozáson vagy túl, amire bátran lehet építe­ni. Ilyen erőállapotban kora tavasz- szal még egyszer sem voltál, mint most.- így igaz. Egyébként az eredmé­nyeim már most sokkal jobbak, mint egy itthoni téli munka után, a vérképem is kitűnő paramétereket mutat. Hazaérkezésem után Veszp­rémben folytattam a felkészülést, és nem akartam elhinni, hogy sima cipőben futottam olyan részidőket, amiket nyáron már a felkészülés dandárján szögesben szoktam.- A legutóbbi évek gyötrelmei, ki­szolgáltatottságai okán, feltétele­zem, hogy nem akarsz semmit elő­re elkiabálni.- Véletlenül sem! Jól emlék­szem, hogy a 2002-es magyar csú­csom, a felnőtt Eb-hetedik hely után a továbblépés érdekében elju­tottam ide, ahol most voltam, de hiába, mert pályafutásom balsze­rencsésen alakult. Most nem tör­tént több, mint tettem egy jelentős lépést az idei nagy cél teljesítése fe­lé. A dolgok érdemi része még hát­ra van. A közérzetem remek, és végre sérülések sem kínoznak. Ahol nem sűrű az oxigén- Az ottani magaslat élsportoló­nak is emberpróbáló kihfvás.- Az első két hét különösen az. Meg kell küzdeni a nyolcórás időel­tolódással és a sivatagi száraz, oxi­génben más magaslatokhoz képest ritkább levegővel. Itt a sík terepen végzett futás is olyan erőfeszítést igényelt, mintha legalább olyan ma­gaslatra futnék, mint itthon a Kál­vária-domb. A harmadik hét az, amikor az ember igazán akklimati- zálódik a körülményekhez, akkor 2008. ÁPRILIS 6. kezdi érezni, hogy dinamikusabb, erősebb lesz, s ekkor lesz képes mennyiségileg-minőségileg több munkára. A felkészülés második fe­lében a délelőtti főedzéssel, és dél­utánival már 20-25 km volt a napi megtett táv. Az első három héten 1700 m-es magasságban jártam, az­tán pedig 2100 méter volt a csúcs.- Hogyan tovább? Újra a Pollack pályán, a vasúti töltések mentén, vagy a Csörge irányában látni.- Itthon folytatom a munkát má­jus elejéig, aztán Ausztriában egy utcai viadalon is elindulok. Ötezren a saját országos csúcsát kell megfutnia- És a szekszárdi futó fesztivállal mi lesz?- Úgy tűnik, nem illeszkedik a programomba, így legfeljebb szur­kolója és csak kisebb feladatokat felvállaló szervezője leszek az ese­ménynek.- 1500 és 5000 méteren is az olimpiai szintidő teljesítése a cél. Nincs ebben ellentmondás?- A két táv megfér egymás mel­lett. A gond akkor van, ha valaki a nagyobból lép vissza. Ezerötszá­zon két másodpercre vagyok a szintidőtől, ötezren igazándiból még nem mértünk, de sokat kell ja­vulni a magyar csúcsom beállításá­ig, mert ezt kell produkálnom az olimpiai részvételhez. A felkészü­lés során az a nagy motiváció, ha újra eljutok 13:26-ig, azzal akár az olimpiai döntőt is elérhetem. Ha megfutom, akkor egy újabb magas­lati edzőtábort is beiktatok a köz­vetlen felkészülésembe. A svájci Alpok kellőképpen szolgálná a célt. B. Gy. Szekszárdi volt a mezőny ötödé Kerekes László korcsoportja legjobbjának bizonyult Gyönyörű tavaszi napsütésben versenyezhetett március 30-án a hatodik Bonyhád-Bátaszék Völgység Félmaraton félszáz in­dulója. A mezőny ötödét kitevő szek­szárdi futók közül a tavalyi máso­dik triatlonista, Czencz Péter (1982) ért leghamarabb célba l:24.47-es időeredménnyel az 5. helyen. Nem tudta felvenni a ver­senyt az élen haladó, a 23 km-es tá­vot nagyszerű, pár másodperces különbséggel, 1:19 körüli idővel teljesítő atlétákkal. A győzelmet Horváth Béla (1976) szerezte meg, megelőzve ármezőny legfiatalabb indulóját, Őri Istvánt (1988), valamint a bronzérmes Nagy Ta­mást (1984). Az idén a 41-50 évesek közé lé­pett szekszárdi Kerekes László győ­zelmet aratott korcsoportjában. Zá- kányi József (1959) a Fani Czencz Péter (jobbról), a Magyar Triatlon Szövetség főtitkára korcsoportjában 2. helyen végzett Dynamic TC versenyzője, és Schranz Róbert doktor (1959) azonos idővel a 4. és az 5. he­lyet szerezték meg, míg Zsig- mond Árpád dr. (1961) pedig egy perccel lemaradva a hato­dikat. Az 51-60 évesek között a legeredményesebb szekszárdi Czencz Péter (1953), a Magyar Triatlon Szövetség főtitkára volt, aki a 2. helyen végzett, Nemes Miklós (1953) ultra- maratonista pedig a 3. helyet szerezte meg. A nők kevésbé népes mező­nyében dobogóra léphetett az AC Szekszárd két versenyzője: a bajai Moczó Zsanett (1985) a második, Boros Renáta (1977) pedig a harmadik lett. A tavaly váltóban versenyző Tar Erika (1970) idén először teljesítette a versenyt egyéniben. K. E. TEMPO f AUTÓSISKOLA | 7100 Szekszárd, Kossuth L u. 13. • Tel.: 74/311-814 § OKÉV nysz.: 03-0071-02 • Akkreditiert* uám: AL-1449 u / V, -------­g TANDÍ JKEDVEZMÉNY 1 2 szgk. kategóriából 10 OOO Ft! SZÁMÍTÓGÉPES * vizsgafelkészítés, gyakorlás! TANFOLYAM INDUL: április 9. és 16. 16 órakor Szekszárd, Kossuth L. u. 13. jr*l.;74/311-814 .. www.tempo-autosiskola.hu

Next

/
Thumbnails
Contents