Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)

2008-04-06 / 13. szám

2008. ÁPRILIS 6. HÉTBŐL HÉTRE TASjfiÜP j) Alkalmazható tudás, új módszerek A Dienes Valéria Általános Iskola Grundschu­le a „Felkészítés a kompetencia alapú oktatás­ra” HEFOP 3.1.3. pályázat nyertese tartott pro­jektzáró konferenciát a Vármegyeháza díszter­mében, ahol is az intézmény megosztotta eddi­gi tapasztalatait, eredményeit a megjelent kol­légákkal és vendégekkel. A konferencián szó esett a regionális TIOK-ban, azaz Térségi Isko­la és Óvodafejlesztő Központban zajló kompe­tencia fejlesztésről, valamint az intézményi szintű eredményekről is. Matókné Misóczki Mária, a Garay János Művé­szeti és Sport Általános Iskola igazgatója előadá­sában rámutatott: az általános iskolák a progra­mok tesztelésekor jóval több felada­tot vállaltak, mint „középiskolás kol­légáik”. A térségben működő kon­zorciumok tagjai munkájukkal sze­rencsésen lefedik a régiót, s nem egy alkalommal nyújtanak segítséget az ország távoli pontjain frissen a prog­ramhoz csatlakozó intézményeknek. A közoktatás előtt álló modernizáci­ós és fejlesztési feladatok kivitelezé­se, a pedagógusok és oktatási szak­értők felkészítése a kompetencia ala­pú képzés és oktatás feladataira a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a Humánerőforrás-fejlesztési Opera­tív Programon belül a Sulinova Kht., az Országos Közoktatási Intézet és az Educatio Kht. együttműködésével zajlik. A Magyarországon mindössze két-három éve jelen lévő irányzat a következő te­rületek fejlesztésére koncentrál: szövegértés-szö­vegalkotás, matematikai logika, szociális, életvi­teli és környezeti tényezők, valamint a nyelvi kompetenciák. Új módszerekkel tanítani korsze­rű, a gyakorlati életben alkalmazható ismerete­ket - így összegezhető a cél. Mint az Farkas Pálné, a Dienes iskola igazgató­jának előadásában elhangzott: mindenki érzi, hogy meg kell újítani a pedagógiát, mert a tudás alkalmazhatóságánál komoly gondok merültek fel, a tanulók problémamegoldó készségét erő­sen szükséges fejleszteni, ezáltal pedig felkészí­teni őket az élethosszig tartó tanulásra, alkal­mazkodásra a megváltozott, s folyamatosan vál­tozásban lévő munkaerő-piaci körülményekhez. A kompetencia kifejezés meghatározásakor el­sősorban három összetevőre kell gondolnunk: képesség (alkalmazási), ismeret (tudásanyag), attitűd (motiválásra). Az információkon túlmuta­tó gondolkodáson, a társas, kooperatív és kom­munikációs képességek fejlesztésén a fő hang­súly. A módszer elvárja a pedagógusoktól, hogy gyökeresen átformálják eddigi elképzeléseiket a tanítást, a tanári szerepet illetően. Mit jelent ez a gyakorlatban? Irányító szerep helyett a segítés feladata áll a tanárok előtt, a frontális óravezetés helyett csoportosan, párosán végezhető techni­kák. Ahogy írásban megfogalmazták a kollégák: olykor nehéz szakítani a szereppel, hogy őrájuk figyelnek, az ő szavuk hangzik el, ők diktálnak... A kompetencia alapú oktatásban a gyerek dolgo­zik, ö az aktívabb fél, még ha ez néhanapján né­mi rendbontással is jár. Cserébe fejlődik a tanuló kommunikációs képessége, szokja az együttmű­ködést, a csapatmunkát, önállóbbá, nyugodtab- bá, aktívabbá válhat. (Zárójelben jegyezzük meg, eddig még nem nagyon esett szó a mindig „kiló­gó”, a közösségből „kitűnő” fiatalokról, akik álta­lában éppen társaikat magasan verő tehetségük miatt szakadnak ki, mert „mások”... Nem lehet mindenkit csapatba osztani... A történelmet néz­ve bizonyára sokunk tudna példákat sorolni...) Az új pedagógiával az eddiginél jóval több óra­szervezői munka hárul a tanárokra, ám ami ezt ellensúlyozza, az a tárgyi felszereltség. Multimé­diás számítógépek, interaktív táblák, kompeten­cia alapú oktatási eszközök, laptopok, egyszóval korszerű­södés köszönt a programban partner iskolákra. Ez adott esetben tizenöt millió forint­nál is több vissza nem téríten­dő támogatást jelent. Nő a résztvevő intézmények szak­mai presztízse, s innen vissza­nézve már nem is tűnik akko­ra problémának, hogy nehe­zen lehetett összeegyeztetni a program tartalmát e kerettan- tervvel, a helyi tantervvel, s legalább ekkora fejtörést oko­zott egyes kimeneti pontok anyagának megszabása. Isko­lákra lebontva, összesítve évi 1050 továbbképzési óra juthat, ami után a szülő úgy látja, gyermeke jobban sze­ret iskolába járni, több élményről számol be ott­hon, mint azelőtt. S mi a jövő? A most zárult első néhány éves teszteléseket követően területi együttműködé­sek, társulások, hálózat építése a kompetencia alapú oktatásra szervezve. P. Hív az ötös, legyél 5-ös! Ez a tavasz változásokat hoz isko­lánk életében. A városi önkor­mányzat képviselő-testületének szándéka szerint a 2008/2009-es tanévtől az 5. Sz. Általános Iskola tagozataként működik tovább a Szivárvány Általános Iskola, az eddigi önálló szakmai programja szerint a megszokott helyén, a Bezerédj utcában. A közös igazgatású intézmény vezetését, irányítását az 5. Sz. Álta­lános Iskola látja el, mely szintén változatlan szakmai prog­ram alapján várja a régi és leendő tanulóit. A változta­tás kizárólag az intéz­ményiek) irányítását érinti. Az ÖTÖS-ben véget ért a nagy sikerű SULIVAR prog­ram. Három alkalommal vártuk az óvodásokat szü­leikkel együtt. A találkozások al­kalmával a gyerekek megismerked­hettek iskolánkkal, a tanító nénik­kel, akik érdekes, változatos, vi­dám foglalkozásokkal várták a le­endő első osztályosokat. Míg az óvodások kézműves- és sportfog­lalkozásokon vettek részt, a szülők tájékoztatást kaptak a 2008/2009- es tanévben induló első osztályok­ról. Várjuk a kicsiket a német nem­zetiségi nyelvű, valamint a két álta­lános tantervű osztályunkba, me­lyekben választható az angol és a német nyelv. Az informatika tanítá­sa az első két évben szakköri keret­ben folyik, a harmadik osztálytól a tanórák rendjébe épül be. Intézményünkben 22 szakkör közül választhatnak az érdeklődő tanulók. Sportszakköröseink évek óta érmekkel tér­nek haza a városi, me­gyei, területi és orszá­gos atlétikai és sorver­senyekről, valamint focibajnokságokról. Művészeti szakköreink (pl. színját­szó, dráma, rajz) is kedveltek tanu­lóink körében. Különféle pályáza­tokon elért eredményeken kívül nagyon büszkék gyermekeink, hogy az iskola belső terei az ő munkájuktól váltak széppé és esz­tétikussá. Az őszi időszaktól készülnek kollégáink és tanulóink az egész évben folyamatosan zajló tanulmá­nyi versenyekre, melyeken (pl. he­lyesírási, szavaló, ének, matemati­ka, idegen nyelvi és természettudo­mányos) tömegesen vesznek részt diákjaink. Ezekre tanítási órákon, szakkörökön, honismereti kirándu­lásokon, múzeumlátogatásokon, erdei iskolában folyik a felkészü­lés. Gyermekeink városi, megyei, országos szinten is kimagasló ered­ményeket érnek el. Az elsők között vannak tanulóink a vöröskeresztes­és katasztrófavédelmi megmérette­téseken is. Iskolánk szervezi már évek óta az őszi városi Baktai szavaló-, szö­vegalkotó- és kommunikációs ver­senyt, tavasszal pedig a Baktai Ter­mészettudományos Napot. E tan­évtől újszerű versenylehetőséget kínálunk a város nebulóinak, az interneten keresztül folyó „ÖTÖS­KÖDŐ” matematika versennyel, melynek döntője iskolánkban lesz. Tapasztalt, felkészült pedagógu­saink várják a leendő elsősöket! Szekszárdi humorka Az egészségügy legnagyobb baja Kórházban volt az egyik roko­nom. Elég keserves állapotban ke­rült be. Néhány napig pelenkázni kellett, s mikor már úgy érezte, hogy ki tudna menni, megkérte az egyik ápolónőt, hogy kísérje el a vécére. Az azt mondta: most nem ér rá, nyomja be nyugodtan, majd tisztába teszi. Másfél óra múlva jött vissza. De nem ez a lényeg. Teljesen elkábult a gyógyszerek­től, rángatózott. Leesett az ágyról, nem emlékszik, mikor szedték fel. Egy másik alkalommal meg bele­tört az infúziós tű a kezébe, bőre alá ment a nafta egy fél óráig, mire végre ránéztek... De mindez sem­mi! A legfelháborítóbb, a magyar egészségügy legnagyobb problé­mája - szinte leírni is ciki -, hogy nem volt széf az ágya mellett! Re­méljük, hogy az új szakminiszter megszünteti ezt az áldatlan állapo­tot... Wessely

Next

/
Thumbnails
Contents