Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-03-30 / 12. szám
2008. MÁRCIUS 30. ANNO , SZEKSZAliOI VASARNAP m Szekszárd török szemmel - 55 évvel előbb A hajdúk... ...és parancsnokuk, Pálffy Miklós Egy nevezetes szekszárdi nap 118. Elfeledett gyásznapunk 1598-ban Mint magyarok méltán lehetünk büszkék arra, hogy 1598. március 28-29-én Európa első kommandós akciójával - hatalmas petárdával a kaput fölrobbantva - visszafoglalták a töröktől a győri várat. Mint szekszárdiak már sokkal kevésbé örülhetünk ennek... A keresztény vezérek még az ostrom előtt kihirdették: halálfia, ki házakba hatolva zsákmányolni rper, ahogy ez egy francia zsoldossal meg is esett. A véres harc után a győri vár történetírója, Veress D. Csaba és a hivatalos jelentés szerint „maga az arany többet tesz három tonnánál”, s „a császár engedélyével a teljes hadizsákmányt a katonák között osztották szét.” Csakhogy nem számított a reguláris haderőbe az az ezer szabadhajdú, akinek fele megsebesült vagy meg is halt, de a másik fele hoppon maradt. Pálffy Miklós nem sokat töprengett. Innét már adjuk át a szót Haas Mihálynak, aki a Danielik János kiadta Emlék-könyvben írja le a történteket. „1598-ban újra elpusz- títtatott Szegszárd. Miután t. i. március 29-én Győr Schwarzenberg által visszafoglaltatott, egy csoport szabadhajdú (Freibeuter) összese- reglett Komárom- és Esztergomban, innen Szegszárdra rohanó. Az itt parancsoló bég híres volt az egész környéken elkövetett kegyetlenkedései miatt. Pusztította tudniillik tűzzel- vassal a keresztény lakhelyeket, és hogy az elfogot- taktól nagy váltsá- got csikarhasson, szörnyen kínoztat- ta őket. 540 bátor mar- talóc elindult tehát Szegszárd megsemmisítésére. Elrejtőzve a kóvály- gó törökök elől, ismeretlen úton a Duna bal partján le is értek Szegszárd tájára, és elrejtőztek a Sárvíz nádasában, míg éjfélkor biztosabban a várra rohanhattak. Észre. sem véve eljutottak a magas falak alá, és azonnal magokkal hozott 3 létrán fölmászott néhány a falra, és kinyitá a kaput, mellyen árvíz gyanánt betódult most az egész kis sereg, levágta a törököt mind, fölgyújtotta és kirabolta a várat, és zsákmányterhelten visszaindult oda, honnan elindult, levagdosván Buda közelében egy erős török őrtanya minden emberét.” A tények egy részét vitatnunk, más részét elhinnünk nehéz. Aligha téved a számszerűségben, a hadmozdulatokban és az eredményben. Már az időpont nem „március végén” lehetett, ahogyan azt Szekszárd város történeti monográfiájában állítja dr. Vass Előd. Az ostrom után, ha rögtön elindultak volna, akkor sem érnek ide a Duna mentén két nap alatt. Ráadásul a forrás szerint „Komárom- és Esztergomban” gyülekeztek. Ennél nagyobb gond a monográfia által is elhitt keresztényekkel szembeni kegyetlenkedés, amelyről „az itt parancsoló bég híres volt”, sőt elfogta, kínozta volna a rábízottakat váltságdíj kicsikarásáért. Hogy lehet az, hogy erről a példátlan esetről egyetlen más forrás sem szbl? Nem ekkor virágzik Tolna protestáns iskolája s több ezer fős keresztyén gyülekezete? Még az adóbérlő is közülük kerül ki! Aztán miért felejtenek el szólni a várból kiszabadított keresztény rabokról?! Azért mert nem voltak ilyenek, a bégre csak ráfogták - rabló hadjáratuk igazolásához - mindazt, amit valójában el sem követett... Annyira volt ez igaz, mint az állítólagos magas falak, amelyekhez azért elég volt három létra. Dr. Töttős Gábor jóvoltából csapolt Ászok és Gösser sör kerülhet a poharakba és korsókba. Utóbbiakból üvegből készült, névre szóló darabok is megvásárolhatóak lesznek. A kulturális programokat gasztronómiai kínálat egészíti ki: a szüreti napokhoz hasonlóan lesz ízek Utcája, ahol ezúttal a megye németségének hagyományos ételei kerülnek az asztalra. A rendezvény költségvetése több, mint 12 millió forint, ennek mintegy 80 százalékára már megkötötték a szerződéseket. A hiányzó összeget szekszárdi székhelyű, német tulajdonú cégektől remélik. A támogatók keresésében a város is a szervezők mögé állt. Horváth István polgármester bízik a sikerben: - Szeretnénk, ha a Pünkösdi Fesztivált a szüreti mulatsághoz hasonló érdeklődés kísérné. Az ötnapos ünnepre mintegy 25 ezer látogatót várunk a városban - mondta a sajtó- tájékoztatón Szekszárd első embere. Pünkösdi Fesztivál 2008 Új helyszínen és gazdagabb, színesebb programokkal várja az érdeklődőket az idei Pünkösdi Fesztivál Szekszárdon május 8. és 12. között - hangzott el szervező Német Kisebbségi Önkormányzat és rendezvény mögé álló Szekszárd Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának közös sajtótájékoztatóján.- A város nagy rendezvényeinek sikerén felbuzdulva - és azok arculatához illeszkedve - a Pünkösdi Fesztivál a történelmi belvárosban, a Béla király és a Garay téren talál új otthonra - mondta el Hepp Ádám. A fesztiváligazgató hozzátette: a németség hagyományos ünnepének szüksége volt a megújulásra, s ez nem csak a helyszín kiválasztásában érhető majd tetten. A feszti- válozókat minden korábbinál gazdagabb programok várják, így például a Belvárosi templom lépcsőjénél felállított koncertszínpadon élőben muzsikál majd a Kormorán együttes és Balázs Ferenc, a Béla téri buszfordulóban felépítendő fesztiválsátor pedig többek között a folklór programok és a jazz kocsma otthona lesz. Újdonság a Vármegye háza előtt felhúzott karaoke-sátor, mint ahogy újabb színt visz a programba a Garay téri „Pünkösdi Rock Esték” a Pokolgép és a Tűzkerék együttes fellépésével. Ä főszponzor Soproni Sörgyár ÓDON IDŐBEN Március 31-én 150 éve, 1858-ban elhunyt Perger Sándor, 1836- ban az első szekszárdi nyomda alapítója, ’48-as nemzetőr. 100 éve, 1908-ban Boda Vilmos fő- szerkesztő a megyegyűlésen javasolta: az általános, titkos választójog megadását kössék magyar nyelvtudáshoz. Április 1-jén 140 éve, 1868-ban született Lengyel Pál nyomdász, eszperantista, aki Szekszárdon tanult, később itt világlapot nyomtatott s adomagyűjteményt adott ki. Április 2-án 100 éve, 1908-ban zeneakadémiai művész kért engedélyt Simontsits Elemér alispánunktól saját dalainak előadásához. Április 3-án 110 éve, 1898-ban a szoboravatásra megjelenő Ga- ray-albumra hirdettek előfizetést. Április 4-én 110 éve, 1898-ban az Ujfalusy nyomda vézna kerék- hajtója, Pesti István fogadást veszített, mert 40 helyett csak 38 főtt tojást tudott megenni. Április 5-én 105 éve, 1903-ban városunkban, részben ma is álló nyugati ostorfákat ültettek. Április 6-án 100 éve, 1908-ban vizet adott az első szekszárdi artézi kút. Új helyszínen, gazdagabb programkínálattal
