Szekszárdi Vasárnap, 2008 (18. évfolyam, 1-45. szám)
2008-03-30 / 12. szám
2008. MÁRCIUS 30. HÉTRŐL HÉTRE tasArÜp j) Pék Eszter olyan diplomát akar, aminek komoly tudásfedezete van de érzik, hol a határ, hogy ne menFolytatás az 1. oldalról. maradéktalanul mindenki betartja. Jó a szabályrendszer, kényelmesebb megfelelni a követelményeknek, mint bármi olyanba belefogni, hogy a szabályok általi biztonságot kockáztassuk. A mi gondolkodásunkkal szinte felfoghatatlan volt, ahogy az energiával takarékoskodnak. Én az ottani télbe érkeztem júniusban. Ilyenkor itt Q és 5 fok közötti a hőmérséklet, de sehol sincs fűtés a házakban, amelyeknek amúgy rossz a szigetelése, kint sincs hidegebb, mint bent. Az európai ember ehhez nem tudna akklimatizálódni, az Ízületei sem bírnák, nem volt mit tennem, minthogy a lakásban pulóvert, kabátot viseltem, jól felöltözötten vészeltem át az éjszakákat. Nem mondom, hogy ezt egy az egyben vegyük át, de az már követésre méltó, ahogy a vízzel, az árammal takarékoskodnak. Fölöslegesen, perceken át még fogmosásnál sem folyik a víz, és a villamosenergia-haszná- latra ugyanez a jellemző. Ezek példaértékű dolgok az európai civilizáció számára, különösen a pazarló közép-kelet-európai régió számára Jól tudják azt is, hogy a természetből, az erre építhető turizmusból biztosíthatják a valóban jó megélhetést a nagy tömegek számára, jen a nemzeti parkok kárára a természet kiaknázása. Egy tantárgyam egy kétnapos kirándulásra épült: turizmusból élő kisvállalkozásokat látogattunk meg, és alapinformációk birtokában saját magunktól egy üzleti tervet kellett készítenünk. Egy másik projektem arra kereste a választ, hogy egy adott ottani kisvárosban miként lehetne megállítani a fejlettebb területekre történő elvándorlást: mit tehet az önkormányzat, a vállalkozások, miben változzon a jogszabályi környezet stb., izgalmas feladat volt. Ha lenne értelmes feladat... Egy szekszárdi kávéházban beszélgetve óvatosan megemlítem neki a szekszárdi városvezetés „Gyere haza” programját, amely éppen az ilyen felfogású, az eddigi szemléletet nem elfogadó, kreatív, innét elszármazott, nyelveket beszélő értelmiségieket próbálja visszacsábítani valamiféle perspektivikus jövőképet vázolva, mint ő. Persze, ha önmagának nem ellensége, akkor aligha fog visszautasítani egy akár külföldi nagyobb volumenű állást, amely a jó képzettségű, nyelvtudással rendelkező hallgatók számára egyre inkább nyitott az Európai Unióban. Eszter igyekszik erre is a tőle megszokott őszinteséggel válaszolni:- A szüleim áldozatvállalásának köszönhetem, hogy ilyen feltételek mellett tanulhatok. A külföldi útjaimhoz is biztosították azt, ami az ottani megélhetéshez, a pluszként jelentkező kiadásokhoz kellett. Ók mindig azt tanították nekem, hogy menjek, szerezzem meg a tudást, amit itthon még talán kevésbé lehet, de azért próbáljam meg haza is hozni ezt. Az elhelyezkedésemnél nem a pénz lesz az első és kizárólagosan meghatározó tényező, hanem az értelmes, kihívó feladat lehetősége, s az ehhez megadott önállóság és bizalom. Tényleg komolyan gondolom, hogy átadhassam tapasztalataimat a fiatalabb generációnak, akiket még könnyen fel lehet rázni a kényelmes pesszimizmusból, ami a mai magyar társadalomban gyakran jellemző. Nem maradhat így ez további évtizedekre, ahogy most van. A politikával nem kell feltétlenül foglalkozni: ha az iskolában, munkahelyeken, minden szerepünkben képesek vagyunk értéket teremteni, és ezt mosolyogva tesz- szük, akkor előrébb tudunk lépni. A pozitív hozzáállás és az akarat nem elhanyagolható tényezők, ebben igazat adok a rám hatást gyakorló neves professzoroknak. Ez kihat a társadalomra, életünkre hosszabb távon, pozitív módon. A politika tényleg kiábrándító nálunk, de az alulról elindult jó dolgokat már nem tudja elrontani, meggyőződésem. Ezért is szeretnék mihamarabb visszamenni volt iskolámba a Garay Gimnáziumba, és ott a diákokkal erről az értékteremtésről, ennek a lehetőségeiről beszélgetni. A maga közösségében mindenki valamelyest könnyebben képes lehet erre. Úgy állj fel egy beszélgetésről, hogy tényleg adtál és kaptál valami impulzust, hogy ettől egy picit valami jobb legyen.- Hazajönnél Szekszárdra, itt elkezdeni azt, amiben nagyon hiszel?- A kérdés elméleti, mert nem tudom, hogy lenne-e olyan feladat, amire vágyom. Mindenesetre ez a „Gyere haza” program szimpatikus, most hallok róla először, érdekelnek a részletek, sőt! Ha a szervezők igénylik, én vállalom, hogy a Cor- vinus Egyetemen toborzok hallgatókat, hogy megtudjuk: mit kínál Szekszárd a különböző szakokon itt végzőknek. Eszter cikkünk megjelenésekor már Svájcban tartózkodik, ahová szintén egy ösztöndíjjal jutott ki. B. Gy. minden termékre HONG KONG ■ T Ünnepeljenek ^0% • egyes ruházati árura, cipőre sa®ii)ca3^ wSzeretettel várju H0N(r~K0N(r ÁRUHÁZ Szekszárd, Arany J. u. 4.1. emelet Nyitva: hétfő-péntek 8.30-17.30, szombat 8-12 óráig
